Darai Lajos: Naplóbölcsességeim (1795)

Másik emberben keress boldogságot, sőt

gyógyulást, ha lelkedet megtalálta átok,

avagy még a testi kórt is elűzetheted,

ha hited az ő kedvességébe veted.

Amit megtapasztalsz, de nem mered úgy

elkönyvelni, mint ami nem álom, vagy

nem megtévesztés, hanem igaz szándék

és tett, túlmutat vágyon és megérdemlett.

Mert te is benne vagy a kapcsolatotokban,

nemcsak ő teljesít feléd, belőled is kibuggyan

a felhalmozott s addig hiábavalónak látszó

kedvesség, már a létezéseddel nyerő vagy.

Igen, lehet ilyen, itt kopog az ajtódon, el

kell hinned végre, hogy eddig a kudarcosság

jellemzett téged ilyen összefüggésben, de

most minden megváltozik, felkelt a te Napod.

Hiszen felhő mögött mindig ott volt eddig is, 

reménynek nevezik, s te nem mondtál le

róla sosem, hogy egyszer bekövetkezik, úgy

is éltél, mintha jelen lenne, azért bírtad.

Amúgy is tele van az élet feladattal,

nem bújhattál el végzése elől, csupán mert

többre vágytál valahol belül, mélyen, de

a látvány körülötted pótolta kicsit a hiányt.

Hiszen látszólag úgy éltél, mint a többiek,

még a siker ízét is ízlelgethetted, bár az nem

volt az igazi, mások bátrabbnak mutatkoztak,

többet arattak, merték befogadni az elismerést.

Mégsem érezted, hogy kihasználnak, csupán

részese voltál a nagy összefüggésrendszernek,

ahol bonyolult viszonylatokban létezésünket

nem magunk értékeljük, nehogy eltévedjünk.

Eltévelyedjünk az önzés erdejében, így hát

egészséges lényedhez a szellemi légben

megtanultál minden lélekmentő eljárást, és

közben hasznára váltál kis-nagy közösségnek.

Ebben az állapotban talált meg most a változás,

amit a megőrzött személyiségedet megtaláló 

személyiség kapcsolata hozott, kitaszítottság

érzetét semmibe küldve és téged ajnározva.

Kényeztetve, mint még soha, s bár ez ismeretlen

érzés, mégis tudod, hogy igazi, jobb nem lehetséges,

ajánlani tudnád másoknak is, ha nem látnád,

hogy nekik már szerencséjük régóta birtokolni.

Feladatotok tehát megőrizni magatokat ebben,

és hitet adni mindenkinek, hogy ha rendelkezik

vele, értékelje nagyra azt életajándékként, vagy

ha nem, higgyen benne, hogy neki is eljövendő.