top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 239.










 239.


A Földet föld borítja minden négyzetméterén,

meg víz, de az alatt is föld: a bazalt földköpeny,

vagy valami hasonló, mindenki tanulta már,

mégsem jön a gondolata hozzánk elég közel,


hogy növények, állatok, és mi is, a föld része

vagyunk, hogy porból lettünk és egykor porrá leszünk,

mennyire kis pontokként élünk, alig felfogva,

mekkora adottságunk világteremtő eszünk.


S hogy érzékelni tudjuk magunk körül a nyüzsgést,

nem csupán mozgásként, hanem jelentéses fokon,

nem gépiesen követve az élelemforrást,

hanem következtetésünk lesz valóval rokon.


És bőségszaruként megnyílnak a föld táplálék

csatornái, mert emlékezünk jó javainkra,

a legszélesebb körből véve ételeinket,

lehetnek köztük magvak, húsok, só és halikra.


Mindet megtanultuk finomabbra feldolgozni,

élvezve az eljárásokat és továbbadni

mesterségként a következő nemzedéknek:

hogyan kell a természetre barátsággal hatni.


Eddig így volt, de megjelent a világra borult

érdekfelleg, elhomályosítva látásunkat,

mintha nem a föld adna mindent, fölszítva rombol

békétlenség, egymás ellen uszítva sokunkat.



Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page