Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 267.

 267.

Napi szinten küzdeni az ezoteriával

megüli a lelket és elveszi az erőnket,

hogy a valóságot még jobban megismerhessük

a napi és hosszútávú boldogulás iránt.

Így könnyen elterjednek naprakész hiedelmek,

bár érthetetlenek, de szívósan megtapadnak

az értelem burkán, mint az új koronavírus,

s belehatolva kezdik romboló munkájukat.

Mert céllal kerültek oda, jönnek szembe velünk,

különösen a látványos filmalkotásokban,

először csak elhintve a hihetetlen témát,

majd már arra hivatkozva, ragozva, mint valót.

Máris rászokást, olyan függőséget okoznak,

ami elveszi az időt és az erőt mástól,

ismerősével is csak erről tud társalogni,

s közben nem veszi észre, hogy csak álomvilág az.

Előbb megmosolyogja, majd lenézi azokat,

egyenesen sajnálja, akik nem ismerik meg

azt az izgalmas kalandozást az értelmen túl:

ahol a lehetetlen bájosan megtörténik,

vagy kegyetlenül, az emberlétet megalázva.

És ez legyen nekünk ebből a vészes tanulság,

hogy egyetlen eszközünk a tiszta ésszel való

tájékozódás, őrizzük egységét örökké.