Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 276.

 276.

Szerencsés, akit szülei jól neveltek,

mert istentől rendelt feladatnak vették,

hogy párosuk saját gyereket nevelhet,

igaz, akkor még saját kenyerüket ették.

Mindenki kamatoztatta tehetségét,

erő, kitartás és eszesség számított,

tisztelték a mesterek kézügyességét:

ha megtanulta, azután ő tanított.

S amikor kiterjedt a munkamegosztás,

kiválasztott jobb termékből lehetett több:

nemesítésekkel minőség elosztás

megnövekedett számú kamrát is megtölt.

Aztán fejlettség hozott népesség csúcsot:

új nemzedék jobban éljen, mint elődje,

téves felfogás szerint ez azon múlott,

kevés örökös legyen vagyonunk őre.

Őrzés-biztonsághoz szellemi termékek

is hozzájárultak: egyetemesítve

eszmét, hűtötték a harcias elméket,

s harcban elesettek lelkét üdvözítve.

Ma okos nevelés megfontolja mindezt,

korunk elég vívmányát jól felhasználva

ahhoz, hogy gyermekünk képességi szinten

és családi örömben helyét megállja.