Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 290.

 290.

Bölcs lenni könnyebb, mint jónak,

esőn nehezebb, mint hóban,

okossá kiképezhetnek,

részese kell légy a rendnek.

Elvont fogalom a mennyég,

de az élet elevenség,

kimondani mindent könnyebb,

mint visszatartani könnyet.

Nem véletlenül születtél,

aztán szükségszerű lettél,

napfény arcodra hoz szeplőt,

lelkedről eloszlat felhőt.

Fáradságod eredménye,

hogy megszűnt természet kénye,

kedved akkor is megmarad,

ha tested lefelé halad.

Nem vagy a létben egyedül,

mindenki egyhúron pendül,

de lehetsz: mindenség átka,

ha szeretsz: istenség-mátka.

Ki belemerül a jóba,

nem fullad bölcsesség-tóba,

ár ellen úszni megtanult,

kiokosította a múlt.