top of page

Darai Lajos: Naplóbölcsességeim – 803.







803.

Mindenki fölött van ég, de nem ugyanaz:

van, ki meg se látja, mert nem néz fölfelé,

van, ki hozzá fohászkodik döntés elé.

Sötét borulata von ideges panaszt,


fényes világától kiugrunk bőrünkből,

éjszaka úgy olvassuk a csillagokat:

alakzatai közt terem a gondolat.

S oda esőváró ima száll földünkről,


hol nem akar összegyűlni viharfelhő,

és fenn keresünk végtelen távolságot,

távcsövekkel szemünk még távolabb látott:

ottan Isten lakik, kihez ember felnő.


Ég alatti világ mégis a fontosabb,

napi szinten itt a földön nyilvánulunk,

bár ugyanazon úton másképpen futunk,

gyermekeink őszinték és aranyosak.


És ha hibát vétünk, azt majd megbocsájtja,

kiegyenlíti jobb tettünk a végére,

hasznosak leszünk mindenki örömére,

törekvésünknek nem lesz emberi gátja.


S mert így van, már tudjuk, hol terem gonoszság:

a mindenség saját törvény szerint halad,

minket nem az égiek irányítanak,

Isten kegyelmét nem kiváltságként osztják.


Különbségünket kell jól megmagyarázni:

ahogy keletkezett csillag- s élővilág,

e szükségszerűség teremtőért kiált,

hogy az örök halál ne tudjon megrázni.


21 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page