December 17. emlékére (Gavallér János verse)

December 17. emlékére 
(A Lisszaboni Szerződésszavazás elé)

Hárommillió közül ki ünnepel, valóság leplező briganti-band? Hárommillió közül ki szül, s nevel állatkoptató bérmunkásnak jogban és emberségben megalázott nemzetfenntartó gyermeket? Hárommillió éhkopp kopogtat: Ugye nekem is terveztek jövőt? Hárommillió senkiházinak tartott síró gyomor kiált, üvölt: jogom van éhen halni itt, emberi méltóságom teljes tudatában! Hárommillió éhkopp kopogtat: Ugye nekem is terveztek jövőt? Hárommillió országában, itt, tántorgó hontalan! Hárommillió térden csúszó ember állatsorban! Otthont, pénzt és nyomort síró nappalok lökték az utcára cimboráját, betegségben kukázó barátját a társadalmi felelősség morálját. Szavazzatok! A bérem sok, az élet kevés. Megéri a szenvedés! Hogy kit tenyerén táncoltat a gőg, az elvegye tőlem a jog-levegőt! Jut is, marad is! Ne törődj a gonddal, hárommillió senkiházi, sóhajts az ostorral! Húzd a szekeret tovább! Ne kiálts! Többen biztosítják, hogy a bőrt rólad lenyúzzák! Fizesd a hasznot nekik, hárommillió senkiházi! Hárommillió éhkopp kopogtat: Ugye nekem is terveztek jövőt? Hárommillió senkiházi a fülemben üvölt: Nincs munkám, kenyerem, az életet élvezem! A tőke fizeti egészségemet! Szavazzatok, briganti-band, a zsebemben hordozom valóm, emberi jogom s a sorsom kezetekben; senkiházi élet és hárommillió halott!

2007.12.11.