Dr. Beöthy-Molnár András: Az élelmiszereinket szennyező anyagok betegítő hatásáról és a megelőzésről
Frissítve: 2024.01.11., 14:30
(Ezt az írásomat Mester Károly agrármérnök ösztönözte. A felismerések, amelyekre figyelmeztetéseimet alapozhattam, az övéi. Köszönöm áldozatkész munkáját! – dr. BMA)
Néhány élelemben előforduló anyagnak nagy mennyiségben közvetlen mérgező hatása van. Ezek határértéke többnyire jól megállapított és kellően szabályozott. Máskor viszont az ilyen anyagok akár kis mennyiségben is árthatnak áttételes hatással. Az ilyen betegítő utakra és a megelőzésre szeretném felhívni a figyelmet. Éppen a rejtett, nem nyilvánvaló hatás-mecha-nizmusok miatt alig szerepelnek az élelmezés-biztonsági és egyéb szabályozásokban (Leemans M, 2019, Kassem NM 2023, Morén C 2014).
Az élelmezésre szánt állatoknak adott tápszerek gyakran tartalmaznak kisebb-nagyobb mennyiségben növényvédőszer-maradékokat (peszticideket) és más mérgeket (például atrazin, glifozát, dioxin, mikroműanyagok stb) (Das S 2023, Gangemi S 2016). Ezek az ilyen tápszerekkel nevelt állatok elfogyasztásakor azután az emberbe is bekerülnek. A behozataluk hazánkba gyakran engedélyezett, viszonylagos olcsóságuk miatt pedig piaci előnyt élveznek, a gazdák szívesen vásárolják állataiknak (baromfi, disznó, marha stb). A glifozát (glyphosate) – súlyos sejtméreg – például GMO növények útján vagy az ezekből készített tápszerben kerül az állatokba, majd az emberbe. A hazai importban a glifozáttal szennyezett szója mennyisége évi 750 ezer tonna.
E mérgek elfogyasztása érthető módon árthat a fejlődő vagy akár a felnőtt emberi szervezetnek. Az elfogyasztott kisebb-nagyobb mennyiségű szennyező anyag az emberi szervezetre többféle módon hat észrevétlenül is.
Néhány példa a teljesség igénye nélkül:
A hatás egyik útja például a bélbaktériumok összetételének, a mikrobiomnak megváltoztatása az antibiotikumoknál jól ismert módon. Az eltolódott baktérium-populáció pedig másodlagosan károsítja a bélhámsejteket, és ún. áteresztő bél szindróma alakulhat ki.
A másik út az immunrendszer működését befolyásolhatja: csökkenti a sejtes választ és/vagy a humorális választ is csökkentheti, vagy akár kórosan megnövekedett választ is kiválthat. Így a szervezet fertőzésre fogékonyabbá válhat, vagy kóros autoimmun választ is provokálhat a saját sejtek ellen.
A juvenilis cukorbetegség (Type 1 DM) a gyermekekben, fiatalokban világszerte gyakoribbá vált (Mobasseri M, 2020). A mai kutatás felveti a mikrobiom-károsodás után kialakuló mitokondriális és immunrendszeri zavar betegítő hatását (Anderson G, 2023).
A stabil mérgező fluor-vegyületek (per- and polyfluoroalkyl substances = PFAS) miatt az agyfejlődés károsodhat, magatartászavarok keletkezhetnek (Starnes HM 2022).
Továbbá a hormonrendszer megzavarásával – hasonlóan rejtett utakon – más súlyos betegségek keletkezhetnek a szennyezőanyagok következtében, a laikusok, illetve tájékozatlanok tudta nélkül. Így keletkezhet például két súlyos nőgyógyászati betegség is, amely egyre gyakoribbá vált korunkban, és meddőségi kockázata igen nagy. Az egyik a policysztás ovárium, a másik a fájdalmas görcsökkel járó menstruációt okozó endometriózis, mindkettő meddőséget okozhat. Hasonló mechanizmussal alakulhat ki az un. Hashimoto pajzsmirigy-kór (Batóg G 2023).
E humán betegségek megelőzését segítené, ha a fenti szennyező anyagokat tartalmazó tápszereken hízlalt-tartott állatokon át azok nem kerülhetnének az embereknek készített élelmiszerekbe (hús, tej, tojás stb.), illetve nem kerülhetnének hazai forgalomba. Sok emberéletet, egészségben töltött éveket nyerhetnénk, és rengeteg egészségügyi kiadást kerülhetünk el megfelelő szabályozással.
Csobánka, 2024. január 8.
dr. Beöthy-Molnár András
ideggyógyász szakorvos
(a kép forrása: itt)
Hivatkozott irodalom:
Leemans M, Couderq S, Demeneix B, Fini JB. Pesticides With Potential Thyroid Hormone-Disrupting Effects: A Review of Recent Data. Front Endocrinol (Lausanne). 2019 Dec 9;10:743. doi: 10.3389/fendo.2019.00743. PMID: 31920955; PMCID: PMC6915086.
Kassem NM, Abdelmegid YA, El-Sayed MK, Sayed RS, Abdel-Aalla MH, Kassem HA. Nutrigenomics and microbiome shaping the future of personalized medicine: a review article. J Genet Eng Biotechnol. 2023 Nov 22;21(1):134. doi: 10.1186/s43141-023-00599-2. PMID: 37993702; PMCID: PMC10665279.
Mobasseri M, Shirmohammadi M, Amiri T, Vahed N, Hosseini Fard H, Ghojazadeh M. Prevalence and incidence of type 1 diabetes in the world: a systematic review and meta-analysis. Health Promot Perspect. 2020 Mar 30;10(2):98-115. doi: 10.34172/hpp.2020.18. PMID: 32296622; PMCID: PMC7146037.
Morén C, Hernández S, Guitart-Mampel M, Garrabou G. Mitochondrial toxicity in human pregnancy: an update on clinical and experimental approaches in the last 10 years. Int J Environ Res Public Health. 2014 Sep 22;11(9):9897-918. doi: 10.3390/ijerph110909897. PMID: 25247430; PMCID: PMC4199057.
Das S, Sakr H, Al-Huseini I, Jetti R, Al-Qasmi S, Sugavasi R, Sirasanagandla SR. Atrazine Toxicity: The Possible Role of Natural Products for Effective Treatment. Plants (Basel). 2023 Jun 12;12(12):2278. doi:
Gangemi S, Gofita E, Costa C, Teodoro M, Briguglio G, Nikitovic D, Tzanakakis G, Tsatsakis AM, Wilks MF, Spandidos DA, Fenga C. Occupational and environmental exposure to pesticides and cytokine pathways in chronic diseases (Review). Int J Mol Med. 2016 Oct;38(4):1012-20. doi: 10.3892/ijmm.2016.2728. Epub 2016 Sep 2. PMID: 27600395; PMCID: PMC5029960.
Anderson G. Type I Diabetes Pathoetiology and Pathophysiology: Roles of the Gut Microbiome, Pancreatic Cellular Interactions, and the 'Bystander' Activation of Memory CD8+ T Cells. Int J Mol Sci. 2023 Febr. 7;24(4):3300. doi: 10.3390/ijms24043300. PMID: 36834709; PMCID: PMC9964837.
Starnes HM, Rock KD, Jackson TW, Belcher SM. A Critical Review and Meta-Analysis of Impacts of Per- and Polyfluorinated Substances on the Brain and Behavior. Front Toxicol. 2022 Apr 11;4:881584. doi: 10.3389/ftox.2022.881584. PMID: 35480070; PMCID: PMC9035516.
Batóg G, Dołoto A, Bąk E, Piątkowska-Chmiel I, Krawiec P, Pac-Kożuchowska E, Herbet M. The interplay of oxidative stress and immune dysfunction in Hashimoto's thyroiditis and polycystic ovary syndrome: a comprehensive review. Front Immunol. 2023 Jul 31;14:1211231. doi: 10.3389/fimmu.2023.1211231. PMID: 37588599; PMCID: PMC10426741.
