Előválasztás, avagy kik voltak és mit akartak? Egy Bogár Naplója
Félév múlva választások lesznek Magyarországon, és minden jel arra utal, hogy a rendszerváltás 33 éve fennálló rendszere újabb fordulóponthoz érkezik. Az egyre nyilvánvalóbb, hogy nincs történelmi megoldás a rendszer konszolidálására, ezért állandósul a polgárháborús állapot, reménykedni csupán abban lehet, hogy a verbális agresszió nem megy át véres fizikai erőszakba. Az ok viszonylag egyszerű, a modern Magyarországnak a nagyjából a kiegyezés óta fennálló rendszerének alap ellentmondása megoldhatatlan. Ennek lényege az, hogy a mindent meghatározó globális birodalmi függés legfeljebb a magyar társadalom 15-20%-át hajlandó és képes integrálni, a „maradékot” pedig sorsára hagyja. Az éppen aktuális üzemeltetőktől azt várja, hogy ilyen instabil feltételek mellett is a számára való kényelmes kifoszthatóság állapotában tartsák az országot. Mivel ez egyre súlyosabb feszültségeket kelt, a rivális uralmi csoportok konfliktusai, és a hajlandóságuk a vesztes többség egymás ellen uszítására, egyre veszélyesebb szintekre lép. Az előválasztás miniszterelnök jelöltjei e fokozódó káosz tükörképei. Lássuk miként?
