top of page

Eques Polonus ad portas – Lengyel lovag a kapuk előtt (Vukics Ferenc jegyzete)




Hónapok óta próbáljuk felhívni a figyelmet arra, hogy Ukrajna tartalékainak elfogyása után új helyzet állhat elő, ami a kijevi vezetést és a nyugati szövetségeseket „nem várt” megoldások alkalmazására késztetheti.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a The Wall Street Journal című napilapnak adott, szombaton megjelent interjúban azt mondta, hogy országa kimarad a közelgő, idén júliusi vilniusi NATO-csúcstalálkozóról, ha Kijev nem kap "jelzést" a szövetség teljes jogú tagságára vonatkozóan. Zelenszkij elmondta, hogy nem számít arra, hogy Ukrajna megkapja a tagságot, amíg a harcok folynak, de ígéretet szeretne kapni arra, hogy a háború után felveszik az országot. "Ha Vilniusban nem kapunk jelzést, úgy vélem, Ukrajnának nincs értelme részt venni ezen a csúcstalálkozón" – mondta. Zelenszkij azonban nemcsak NATO-csatlakozással kapcsolatos időpontot akar kicsikarni, hanem biztonsági garanciákat akar a szövetség tagjaitól.

„Egyébként, ha nincsenek garanciák, ha nincsenek jelek a jövőnket illetően a szövetségi tagsággal kapcsolatban, akkor mi keresnivalónk van ott? Miért kapunk meghívást erre a csúcstalálkozóra?”

Ez azt jelenti, hogy még a NATO-tagfelvétel előtt a szövetséges erőknek szavatolniuk kellene az ország biztonságát. Ehhez a NATO-erőknek be kellene vonulniuk Ukrajnába.

Ukrajna NATO-beli támogatói most arról vitatkoztak, hogy milyen garanciákat adjanak Kijevnek a vilniusi csúcstalálkozón. Úgy tűnik, a legtöbb tag egyetért abban, hogy Ukrajnának nem lehet teljes jogú tagságot biztosítani, de a kelet-európai NATO-országok, amelyek a leginkább háború pártiak, pontos útitervet akarnak adni Ukrajnának a szövetséghez való csatlakozáshoz.

A NATO-országok körében egyre népszerűbbé váló egyik elképzelés egy Izrael-szerű modell Ukrajna számára, amely masszív katonai segély nyújtásával járna, de nem tartalmazna a NATO V. cikkelye szerinti kölcsönös védelmi garanciát. Emmanuel Macron francia elnök a múlt héten azt mondta, hogy előnyben részesítené, ha Ukrajna "konkrét biztonsági garanciákat" kapna, amelyek valahol az izraeli modell és a teljes jogú tagság között helyezkednek el.

Bármit is választ a NATO a vilniusi csúcstalálkozón Ukrajna támogatásának növelése érdekében, az valószínűleg meghosszabbítja az ukrajnai háborút, mivel az ukrán semlegesség az egyik legfontosabb orosz háborús cél.

Antony Blinken külügyminiszter pénteki beszédében világossá tette, hogy az USA egy nyílt végű konfliktus támogatását tervezi, mivel elutasította a tűzszünet gondolatát, és kijelentette, hogy az USA folytatni fogja Ukrajna hadseregének kiépítését.

Közben a Politico arról írt, hogy a Nyugat nem áll készen a biztonsági garanciák megadására Ukrajnának, de alternatívákat fontolgat. A kiadvány által megkérdezett öt európai diplomata szerint a nyugati országok még mindig nem jutottak közös nevezőre arról, hogyan válaszoljanak Ukrajna biztonsági garanciák iránti felszólítására. Egyes európai tisztviselők nem értik az ilyen garanciák lényegét. Néha nehéz megérteni, miről beszélünk – mondta az egyik diplomata a lapnak. Az ukrán vezetők többször is kijelentették, hogy Ukrajna biztonsági garanciákat akar kapni a háború alatt és a hivatalos tagság előtt. Ezek katonai és egyéb támogatásból állnának.

Az, hogy tárgyalások folytak a NATO-csapatok beküldéséről, az elmúlt órák sajtónyilatkozatai tanúskodnak. Dmitro Kuleba külügyminiszter egy televíziós interjúban kijelentette, hogy a NATO tagországai a háború végéig nem küldenek be csapatokat Ukrajna területére:

„Az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus végéig a külföldi országok nem küldik be csapataikat hazánk területére. Mi több, ezt mi sem kérjük.”

Dehogynem kérték! Azonban nem ez volt a meglepő hír! Leginkább a nyilatkozatának második fele okozta az igazi meglepetést, amely szerint

a háború után az ukrán hadsereg más szövetséges országokba is be fog vonulni, ha „szükséges”.

Miután Ukrajna a szövetség tagja lesz, ukrán dandárok más NATO-tagországokban is állomásoznak majd "azok megvédése érdekében.”


Július 11. és 12. között Litvánia fővárosában, Vilniusban tartják a NATO-csúcstalálkozót.

Még inkább erősíti a gyanúnkat Anders Rasmussen volt NATO-főtitkár kijelentése:


„ha a szövetség nem tud egyértelmű lehetőségeket biztosítani Ukrajnának az észak-atlanti szövetségbe való belépésre, egyes országok 'egyénileg intézkedhetnek', és csapatokat vezényelhetnek Ukrajnába.”

Rasmussen, a The Guardian című brit lapnak adott interjújában, kijelentette, hogy Lengyelország akár csapatokat is küldhet Ukrajnába, ha Kijev nem kap biztonsági garanciákat.

Rasmussen elmondta, hogy munkalátogatást tett Európában és az USA-ban, hogy tájékozódjon az országok hangulatáról a NATO-csúcs előtt. Szerinte, ha a NATO nem tud egyértelmű lehetőségeket biztosítani Ukrajnának a szövetséghez való csatlakozásra, egyes országok „egyénileg intézkedhetnek”.

„Tudjuk, hogy Lengyelország aktívan részt vesz konkrét segítségnyújtásban Ukrajnának. Nem zárnám ki annak a lehetőségét sem, hogy Lengyelország nemzeti alapon még erőteljesebben lép fel ebben az összefüggésben, és a balti országok követni fogják, esetleg csapatok állomásoztatásának lehetőségét is (ukrán) területen” – hangsúlyozta a volt NATO-főtitkár.
Rasmussen szerint Ukrajna katonai segélykérő felhívása teljesen törvényes lenne.

Kiemelte azt is, hogy a biztonsági garanciákat írásban, lehetőleg a csúcstalálkozó előtt kell megadni.


„A biztonsági garanciáknak magukban kell foglalniuk a hírszerzési információk megosztását, az Ukrajnával történő közös kiképzést, a megnövelt lőszergyártást, a NATO-val való kompatibilitást, valamint az Oroszországot a további támadásoktól elrettentő fegyverek biztosítását” – mutatott rá Rasmussen.

Közben Mateusz Morawiecki miniszterelnök kijelentette, hogy

Lengyelország a NATO-csapatok állandó jelenlétét akarja területén.

„Beszéltem Biden elnökkel, Trudeau miniszterelnökkel és más szövetségeseinkkel arról, hogy állandó jelleggel Lengyelországban tartózkodjanak, mint például Dél-Koreában.”

Hangsúlyozta, Lengyelország kész önerőből kifizetni a katonai bázisok építését, „pénzügyi szempontból tehát nincs probléma”.

Most már csak az a kérdés, hogy magunk elé tudjuk-e képzelni, hogy Lengyelország, amely NATO-tagállam, bevonul Ukrajnába nem NATO-szerepkörben, miközben a NATO többi országa védi Lengyelországot a saját területén, a saját katonáival. Miközben lengyel katonák állomásoznának Ukrajnában, a szövetségesek pedig védik Varsót egy lehetséges orosz ellencsapástól, ezzel párhuzamosan az európai országok mindenhol ukrán katonákat képeznek a saját bázisaikon. Ezek az országok maradék fegyverükkel, lőszerükkel, önkéntesükkel és pénzükkel az ukránokat támogatnák, és közben nekünk azt kellene gondolnunk, hogy nem állunk háborúban Oroszországgal… Persze csak akkor, ha nem akarunk orosz propagandát terjeszteni…


592 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page