Felszólítás azoknak, akik magyarnak mondják magukat! – És azoknak is, akik ezt állítják magukról (Halasy-Nagy Endre)

Szemtelennek tűnhetek az újabb tolakodásomért, de inkább szemesnek mondanám magamat. Elkapirgálok itten a világ szemétdombján, és csodadarabok bukkannak elő a nagyhalomból. Sajátságos, hogy tágra tátott szemem elé kerülve látni látom ezeket, de érteni sokszor, legtöbbször nem értem.

Itt van például a csodálatos nagy matematikus, a kiváló csillagász, a nagyszombati jezsuita, az a Sajnovics. Ugyanis János sosem volt nyelvész. Próbálkozása, ami címében is csupán csak szemléltetés, és nem bizonyítás, a kínai nyelv iránti csodálatából eredt. Mert nem kevés érdekességeket szedegetett össze klasszikusnak mondható művének előzményeként.                                                                                                                             

Hát nem azt olvasta, hogy:

A nép, amelyet DEGUINESIUS Hunnak nevez, senki sem kétli, hogy szomszédos volt a kínaival. Végül: a tatár nyelv megközelítőleg megegyezik a kínaival, továbbá megegyezik a törökkel, és a török a magyarral, tehát a kínai is a magyarral.                                                                                                                                         

De.

A mai hazai, magát modernnek gondolt, hitelesnek tódított és tudományosnak önkinevezett nyelvészet legnagyobb elődeit hazudtolja meg, amikor például elfelejtkezik Bárczi Gézáról.

Aki már 1970-ben ezt mondta:

„Van a magyar nyelvtudósoknak egy soha ki nem magyarázható közös vétkük, éspedig az, hogy Sajnovics Jánost a Finn-ugor nyelvrokonság megteremtőjének kiáltják ki, holott Sajnovics a már említett Demonstráció c. dolgozatában a magyar, török, kínai nyelvrokonságot mutatja be.

Ezek szerint Sajnovics nem a neki tulajdonított Finn-ugor rokonság, hanem a turanizmus megteremtője volt. Ezért a szégyenletes zűrzavar nyelvtudományunk terén."

Ugyanezt már 1936-ban megfogalmazta Nagyfalusy Lajos a Kalocsai Sajnovics János Gimnázium értesítőjében:

„Sajnovics János emlegetése során nemigen ejtenek szót arról, hogy ő korántsem állt meg a lapp-magyar hasonlításnál, hanem szorgalmazta a magyar nyelvnek más északi vagy keleti nyelvekkel való összehasonlítását: bizonyos értelemben tehát a turanizmus előfutárának is tekinthető."

A kiváló Fodor Pista bácsi szerint, aki a régészetet se ismeri valami fényesen, mert ha ismerné, azt az eszementséget Verecke híres útján című marxista alapú és ihletésű művében legalább is nem írta volna le, hogy:

az életföldrajzi adatokból kiindulva teljesen indokolt következtetés, hogy az uráli népek őshazája az i.e. 6-4. évezredben Nyugat-Szibériában volt, megközelítőleg az Ob alsó folyása és az Urál hegység közötti területen.

Fodor, bár moszkvai egyetemen pallérozódott, de sajnos nem olvasta a szovjet szakirodalmat, amely megállapította, hogy: az uráli nyelvegység feltételezett korában a Volga-Káma nyugati irányú folyása vonalától északra a szovjet régészet egyértelmű megállapítása szerint sem Kelet–Európában, sem pedig Nyugat-Szibériában nem éltek emberek. Ahol pedig nincs ember, őshaza sem lehet, és beszélők híján az ősnyelv kialakulása is több mint kétséges. Viszont ezen a vidéken találgatják a kutyák azokat a jégbe fagyott mamuthullákat, amelyeknek csodájára járnak, már csak azért is, mert ezek a nagyon buta mamutok elfeledtek felengedni az i.e. 6-4.- évezredben, az éghajlat felmelegedésekor, hogy abban a jó melegben a magyar nép kialakulhasson. Hallja-e Pista bá!

Mert elvtársai nem csak hallották, de meg is teccett nekik, de nagyon. 

Mert mit is jelent az, hogy lapp! A szótár meglehetős pontossággal eligazít:           

lappalie = csekélység, semmiség                                                                                 

lappen=rongy, rémcafat, leffentyű                                                                       

lappantaucher=vöcsök                                                                                                             

lappig =rongyos, cafatos, lefegő, stb.

De, mivel verba valent usu,  / Halad a nyelv, akárhogy is nyuzzu(k). (Arany-mondás 1877-ből)

Hazudni nem csak nyíltan, szemtől szembe lehet, hanem elhallgatással is. A magyar nyelv a magyar nemzeté, nem mindenféle magyarul tudogató, idegen zsoldban álló nyelvelészek kisajátított játékszere. A nyelv a népé, amelyik alakította és használja. És a nemzetnek joga van megtudni nyelvéről az igazságot, a teljes igazságot! Itt a felszólítás: magyar kormány, magyarok világszövetsége és minden magát magyarnak tartó, vagy legalább is annak nevező csoportosulásnak!

Ideje volna Sajnovics eredeti szövegét és annak hiteles magyarnyelvű fordítását minden hazai iskolába eljuttatni!