Gyimóthy Gábor: VÁLOGATOTT TILLÁROM VERSEK (40)

Tillárom versek?

Igen! Bár a tilláromvers fogalmát aligha találnánk meg szótárakban, lexikonokban, vagy akár a Wikipédián, mégsem hiszem, hogy magyaráznom kellene, mit értek alatta. Nem beszélve Hofi „meghatározásáról”, amikor azt mondta (idősebbek talán még emlékeznek rá): „Ma nincs olyan vers, hogy tillárom-tillárom. Ma csak olyan van, hogy: Földanyjának földanyja! Azannya!” (a felvezetés folytatása: itt)

Sportvers                         

Elmondom nektek, mert hiszen

ki-ki honnan tudná meg,

aki pimaszul fiatal

s nem – úgy, mint én – rém öreg?

Volt egyszer egy olimpia,

annak hetven éve már,

és akkor is – akárcsak most –

rekkenően dúlt a nyár.

Helszinkiben gyűltek össze

sportot ünnepelni ott,

sok sportágban – és nem csak az,

aki úszott, vagy futott.

A magyarok sokat nyertek,

annyit addig még soha:

tíz sportágban gyűlt össze az

elsőhelyeknek sora!!

Elmondom hát, noha tudom,

mindezt megjegyezni sok,

figyeljétek, amit itt most

egyenként fölsorolok:

Vizilabda és céllövés

birkózás, labdarúgás,

atlétika, ökölvívás,

torna, vívás és úszás.

Öttusával fejezem be

ezt a dicsőséges sort,

(akkor az még valódi volt,

nem a mai lanyha sport)!

A tizenhat első helyhez

adódott tíz második 

– és hogy részarányos legyen –

még tizenhat harmadik!

(Akkor még nem volt száz sportág,

melyben ma nyerni lehet,

az akkori magyar siker

túlszárnyal képzeletet...)

Egyesült Államok után

jött a Szovjetúnió,

Magyarország harmadik lett,

mit még ma is tudni jó.

A magyar úszónők láttán

a világ ámuldozott,

mert a mellúszásban akkor

pillangózást láthatott.

És talán mondanom sem kell,

a híres Aranycsapat

végleg ott kovácsolódott

össze, és úgy is maradt.

Neveket itt nem említek,

de egyet tán: Papp Laci,

ki más olimpiákon is

egész lelkét adta ki.

A játékok lendülete

mindenkit elragadott.

Sajnos nem tudom leírni

azt a vad hangulatot.

Ma még – hetven év után is,

hogyha végiggondolom –

legeltetem a lelkemet

azokon a napokon.

Bár más olimpiákon is

Magyarország jól tarolt,

de tíz sportágban is nyerni –

csak egyetlen egyszer volt...

És ez itt nem panaszkodás,

ma is jó a magyar sport,

de olyan, mint Helszinkiben –

hát olyan csak egyszer volt...

Zollikerberg, 2022 VIII. 18. 

Cica búcsúztató

Kis barátom, kis cicám,

messzire kerültél,

pedig még nem is oly rég

itt mellettem ültél.

Néztük a tévét és én

örültem, hogy itt vagy,

ám az ember s állatka

egyszer mindent itt hagy.

Mert az élet vonala

mindnyájunknak véges,

s mindegy, hogy az út oda

sima-e, vagy kérges...

Nagyon szerettünk, cicám,

és most látnál sírni,

mert e sorokat fájón

kényszerülök írni.

Felejteni nem fogunk,

biztos lehetsz abban,

mindig veled maradunk

hűen, gondolatban.

Elköszönünk tőled most,

síró búcsút mondunk.

(Nekünk, embereknek sem

másmilyen a sorsunk...).

Zollikerberg, 2023 I. 29.

Rodoszi emlék

Jázminillat volt a szél,

bár csalogány nem dalolt,

miénk volt a part, az éj

s miénk volt a telihold...

Zollikerberg, 2023 X. 22.

(innen folytatjuk)

---

Felvezető cikkünk és az első 3 vers:

Gyimóthy Gábor: VÁLOGATOTT TILLÁROM VERSEK (1)