VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Ha jól gazdálkodsz, akkor a válság egy sokkal ellenállóbb gazdaságot talál

Magyarországon a GDP 4,5 százalékáról 2,3 százalékra mérséklődött az állami kamatfizetés

Magyarországon az államadósság megfelelő menedzselése különösen fontos feladat, tekintettel viszonylag magas, az elmúlt évek csökkenő tendenciája ellenére is 70 százalék feletti GDP-arányos szintjére.

2010 óta a magyar gazdaságpolitika jelentős hangsúlyt fektetett az államadósság finanszírozásának biztonságosabbá tételére is, és ebben sikerült is eredményeket elérnie. A világjárvány jelentősen megtépázta az eddigi sikereket. Ugyanezen mutató értéke a hasonló helyzetű, de a magyarországi szocialista kormányzás időszaka alatt hozzáértőbb kormányzatokkal rendelkező országokban (Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában) alacsonyabb, 32 és 49 százalék közötti. A pandémia alatti, a becslések szerint mintegy 75%-ra emelkedett adósság, mondhatni, semmi az eurót használó országok majdnem 92%-os átlagához képest, de rengeteg, ha a hozzánk hasonló országokat nézzük. /Az eurós átlag is megtévesztő, mert Görögország (181%), Olaszország (141%) és Portugália (130%) felrántja az átlagot./ Az államadósság kezelése szempontjából a szocialista kormányzat a pénzügyi szektorban „eredendő bűnként” számon tartott megoldásokat alkalmazta: a külföldi valutában, a rövid futamidőre és a külföldiek felé történő eladósodást. A Fidesz-kormányzat az adósság finanszírozásába bevonta a hazai lakosságot.

2013 és 2019 között az egész EU-ban csökkentek az állami kamatkiadások, és a csökkenés Magyarországon volt a második legnagyobb mértékű, ahol a GDP 4,5 százalékáról 2,3 százalékra mérséklődött az állami kamatfizetés. Annak érdekében, hogy megtudjuk, mi okozta ezt az EU-s összevetésben is kedvező folyamatot, a kamatkiadás változását három fő tényezőre bontottuk fel: a hozam- és kamathatásra, az adósságráta változásának hatására és a devizaadósság hatására. A hazai kiadáscsökkenést döntő részben, mintegy 80 százalékban a hazai hozamok mérséklődése, kisebb részben, mintegy 18 százalékban pedig az adósságráta csökkenése okozta. Alacsonyabb devizaadósság-arány mellett (megelőző kormányok hagyatéka) még nagyobb lehetett volna Magyarországon a kamatkiadások mérséklődése.

Az Európai Unión belül csak Írországban csökkentek nagyobb mértékben a költségvetés kamatkiadásai 2013 és 2019 között, mint Magyarországon – állapítja meg a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmányban Kicsák Gergely, Benkő Dávid és Végh Noémi. A közgazdászok azt is megvizsgálták, milyen tényezők okozták a pozitív folyamatot, aminek köszönhetően hét év alatt összesen az éves GDP majdnem tíz százalékát spórolta meg a költségvetés.


Forrás:


https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/hsz-19-4-t1-kicsak-benko-vegh.pdf


33 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok