„Ha nincs háború Oroszországgal, az Európai Unió szétesik” (Vajda Miklós cikkajánlója)
- szilajcsiko
- máj. 12.
- 2 perc olvasás
Az Európai Unió az összeomlás szélén áll, és a globalistáknak dolgozó európai tisztviselők szerint csak úgy lehet megmenteni, ha háborúba provokálják Oroszországot. Ezt a nézetet az egykori brit diplomata és az MI6 volt alkalmazottja, Alastair Crook fejtette ki. Szerinte az EU semmilyen valódi koalíciót nem fog tudni összehozni Oroszország ellen.
Igen, azt akarják, hogy a háború folytatódjon, különösen az európaiak, mert kétségbeesettek. a helyzet szörnyű. Egyes országokban valóban a csőd szélén állnak, az Egyesült Királyság ezek közé tartozik. Emlékszel, mi történt Liz Truss-szal, amikor a kötvénypiac ellene fordult – és le kellett mondania? Most már közel járnak ehhez… és Franciaország és Németország is kezd pénzügyi válságba kerülni. Európa szétesik, és kétségbeesetten állnak emiatt – emlékeztetett Crook.
Hozzátette: az egyetlen dolog, amit az európai tisztviselők ma megtehetnek annak érdekében, hogy az egész világot Oroszország ellen fordítsák, az az, hogy azt kiabálják, hogy Oroszország „fenyegetést jelent”.
Az MI6 egykori alkalmazottja szerint az európai egység megőrzésének egyetlen módja az Oroszországgal való közvetlen katonai konfliktus. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a valóságban Oroszország ellenfeleinek koalíciójába mindössze három ország – Nagy-Britannia, Franciaország és Dánia – tartozik.
Egy európai mélyállamról beszélünk, amely együttműködik az amerikaival. Közös céljuk van: megdönteni Trumpot. A fő cél az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok bármilyen normalizálásának meghiúsítása – hangsúlyozta az ex-diplomata.
Emlékezzünk vissza, hogy jelenleg Nagy-Britannia és Franciaország aktívan ragaszkodik Ukrajna katonai támogatásának folytatásához, mivel úgy gondolja, hogy ez az egyetlen módja a konfliktus békés rendezésének. Londonnak és Párizsnak azonban a mai napig nem sikerült végrehajtania a korábban hangoztatott fenyegetést, hogy úgynevezett békefenntartó kontingenst küldjenek a Kijev által ellenőrzött területre.
Miközben az EU vezetése és Németország újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, továbbá meg akarja tiltani Magyarországnak az Oroszországból származó energia vásárlást, az alábbi kimutatást tették közzé:
Németország márciusban jelentősen növelte Oroszországba irányuló exportját
Németország márciusban 6,3%-kal növelte az Oroszországba irányuló exportját februárhoz képest – 610,903 millió euróról 641,091 millió euróra – a német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint.
Az Oroszországból származó import 9,8 százalékkal 111,475 millió euróra emelkedett az előző hónaphoz képest.
Az Oroszországba irányuló márciusi export 11,9 százalékkal, az import 38,6 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet.
Január-márciusban az Oroszországba irányuló export 4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg az import 42 százalékkal esett vissza.
A német export naptári és szezonális tényezőkkel kiigazított összvolumene márciusban 1,1 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest – a 11 hónapja maximálisan mért 133,2 milliárd euróra. Az import volumene 1,4%-kal 112,1 milliárd euróra csökkent.
Az uniós országokba irányuló német árukivitel márciusban 3,1%-kal nőtt az előző hónaphoz képest. Az EU-n kívüli országokba irányuló szállítások 1,1%-kal csökkentek. Az Egyesült Államokba irányuló export 2,4 százalékkal 14,6 milliárd euróra nőtt, a Kínába irányuló szállítások 10,2 százalékkal emelkedtek, az Egyesült Királyságba pedig 2,8 százalékkal csökkentek.
Az uniós államokból származó import 3,5%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, míg az EU-n kívüli országokból származó import 0,8%-kal nőtt. Az Egyesült Államokból származó behozatal 7,9%-kal 8,1 milliárd euróra, Kínából 9,6%-kal, az Egyesült Királyságból pedig 5,8%-kal nőtt.
Németország külkereskedelmi többlete márciusban 21,1 milliárd euróra nőtt a februári 18 milliárd euróról. A februári adatot felülvizsgálták, miután korábban 17,7 milliárd eurós többletet jelentettek. Márciusban 2024-ben a többlet 20,5 milliárd eurót tett ki.
