top of page

Háború végkimerülésig – A halál nyolcezer órája (Vukics Ferenc jegyzete)





António Guterres, az ENSZ főtitkára a 2023 legfontosabb ügyeit ismertető beszédében arra figyelmeztetett, hogy a világ egy „szélesebb körű háború” felé tart Ukrajna miatt. Guterres úgy jellemezte a háborút, hogy az mérhetetlen szenvedést okoz az ukrán népnek, és mélyreható globális következményekkel jár.

Egy-egy ilyen kijelentés után az jut eszembe, hogy ha az ENSZ vezetője ezt ilyen jól látja, akkor miért feledkezik meg a szervezet korábbi évtizedeinek háborús tapasztalatairól. Korábban, ha egy ilyen pusztítást meg akartunk előzni, akkor minimum fegyverembargó alá helyezték a harcoló feleket és akadályozták a harcoló országok pénzügyi, kereskedelmi műveleteit. Ez volt az általános eljárás.

Az érintett országok lakosságának a szenvedése mindig akkor kezdődött el igazán, amikor „külső szponzorok” jelentkeztek be a konfliktusba.

Nemcsak pénzük és fegyverük volt a háború folytatására, hanem elegendő erejük arra, hogy blokkolják az ENSZ tevékenységét. Az igazán pusztító háború pedig akkor kezdődik a helyi lakosok számára, amikor óriási erőforrásokkal rendelkező szuperhatalmak és szövetségesi hálózatuk kapcsolódik be a konfliktusba.

Ennek pedig az lesz az egyenes következménye, amit most tapasztalhatunk keleti szomszédunknál: lassan elfogy a harcképes ukrán katona.

Miközben a legutóbbi támogatási csomag kapcsán a Nyugat a saját vállát veregeti és „csodafegyvermek” állítja be a nyugati harckocsikat, Volodimir Zelenszkij realista megjegyzéseket tett a Boris Pistorius német védelmi miniszterrel folytatott megbeszélése után.


„A tankkoalíció közelmúltbeli döntései és az európai barátok kezdeményezése a Védelmi Minisztériummal együttműködve valójában nem előnyöket, hanem egyenlőséget jelenthet a csatatéren. Meg kell érteni, hogy ez az időtől, mennyiségtől és a harckocsi-koalíció felszereltségének a korszerűségétől függ” – mutatott rá.


Az ukrán elnök kifejtette, hogy az orosz agresszió új szakaszában a támadások hatékony visszaveréséhez, a civil lakosság, az ukrán városok és az energiahálózatok védelméhez szükséges, hogy Ukrajna mielőbb megkapja az összes szükséges fegyvert és katonai felszerelést. „És valóban, az a prioritás, amelyen továbbra is dolgozunk, az hadseregünk stabilitása. Ma ez a legfontosabb kihívás” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.


Olekszandr Szirszkij vezérezredes, az ukrán fegyveres erők szárazföldi erőinek parancsnoka továbbra is tartja magát ahhoz az állításhoz, hogy Bahmut és környéke bevehetetlen erődítmény az ellenség számára.


„Az ukrán hadsereg előre felkészítette Bahmutot és környékét a védekezésre. Ez a terület jellegzetes domborzati viszonyokkal rendelkezik, a várost uralkodó magaslatok és dombok veszik körül, amelyek önmagukban is akadályt jelentenek az ellenség számára. Bahmuttal kapcsolatban azt írta, hogy egy jól átgondolt mérnöki erődrendszer a természeti tájjal kombinálva igazi bevehetetlen erőddé változtatta ezt a területet, amelynek falai alatt több mint ezer ellenséges katona halt meg. Minden lehetőséget felhasználunk – mind mérnökit, mind természetest – az ellenség legjobb egységeinek megsemmisítésére. A csata folytatódik” – hangsúlyozta Olekszandr Szirszkij.


Az ukrán fegyveres erők a saját veszteségeikről nem számolnak be, és továbbra is azt állítják, hogy egy nap alatt több mint ezer megszállót semmisítettek meg. A kiszivárgott adatok azt mutatják, hogy az ukránok súlyos áldozatot hoznak a „Zelenszkij-vonal” megtartásáért. Az egyik jelentésben a Bahmutban harcoló ukrán 77. légimozgékonyságú dandár egészségügyi szolgálata nagyon nehéz helyzetről számolt be, és jelentették, hogy 9 egészségügyi járművet és 500 hullazsákot kérnek.

Az ott bevetett újoncok átlagos túlélési ideje 4 óra. Már a műszaki alakulatokat is lövészként alkalmazzák.

A New York Times riportja szerint a frontot tartó ukrán katonák körében egyre rosszabb a harci morál, kimerültek, és már érzik, hogy lassan túlerőben lesz az orosz hadsereg. A frontvonalon harcoló ukránok kedvét az sem javítja, hogy tudják, Oroszország mozgósított 200 ezer katonát, akik már közelednek a régióba, miközben az ukrán kórházakban dolgozó orvosok egyre több ukrán veszteségről adnak hírt.


Bakhmut mindenáron megtartandó erőddé alakítása csapdába ejtette Ukrajnát. Az oroszok elsöprő tüzérségi fölényüket nagyon jól használják ki, hogy beszorítva tartsák őket. Az ukrán egységeket rendszeresen rotálják a városban, miközben sokszor anélkül szenvednek 50-80%-os veszteségeket, hogy oroszokat látnának, majd leváltásra kerülnek.

Az ukrán csapatok nagy számban szenvednek hipotermiától, vérhastól és tbc-től. Ez a húsdarálós valóság. És ők még csak a Wagner ellen harcolnak, nem a reguláris orosz hadsereg ellen.

Egyes elemzők szerint akár hatszor több ukrán is eleshet a háború mostani szakaszában, mint orosz. Az itt hősiesen harcoló ukrán katonák balszerencséje, hogy az orosz „tanulási görbe” rossz oldalán vannak. A háború iránt lelkesedő tömegek mellett egyre többen látják úgy, hogy Ukrajnának nemcsak az oroszok az ellenségei, hanem az a nyugat is, amely ebbe a helyzetbe hozta, amely állandóan csak ígérget és valójában nem ad elég segítséget nekik a harchoz.


„Ukrajna vesztésre áll a háborúban, ezért hoztak döntést a NATO tagországai arról, hogy modern harckocsikat adnak át nekik. A lépés azonban a konfliktus kiterjedésével fenyeget” – erről írt véleménycikkében a New York Times újságírója, Christopher Caldwell. Az amerikai lap újságírója úgy látja, a döntés, hogy az Egyesült Államok M1 Abrams típusú harckocsikat ad át Ukrajnának, egy „gyors reakció volt egy súlyos problémára”. A probléma az, hogy Ukrajna vesztésre áll a háborúban. Caldwell szerint ez nem amiatt van, mert az ukrán katonák rosszul harcolnak, vagy az emberek elvesztették volna a hitüket, hanem amiatt, hogy a háború – az első világháborúhoz hasonlító módon – anyagháborúvá változott. „Az ilyen háborúkat – mint az első világháborút is – az az oldal nyeri, amelynek több tartaléka van demográfiailag és az ipari erőforrásokat tekintve.” – mondja az amerikai újságíró.

A Financial Times szerint tíz napon belül újabb teljes körű orosz offenzíva kezdődhet Ukrajnában. Az ukrán hadsereg egy meg nem nevezett tanácsadója szerint (valószínűleg amerikai szakemberről van szó) az ukrán hadsereg "nagyon megbízható értesüléseket kapott Oroszország újabb támadási szándékairól". Hozzátette, hogy az offenzívára tíz napon belül sor kerülhet. A lap elemzői úgy vélik, hogy egy újabb orosz támadás valószínű helyszíne a Luhanszki terület nyugati része, Kreminna és Lyman környéke, azok a városok, amelyeket az ukrán erők a tavaly őszi ellentámadás során visszafoglaltak. Helyi tisztségviselők és nyugati elemzők szerint Oroszország már hetek óta erőket gyűjt ebben a térségben.

A hadsereg és a politikai vezetés közötti egyensúly megbomlásának egyik jele az is, hogy Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint ez csak egy orosz blöff a „rettentő nagy támadás” soha sem jön el, mert nincs meg hozzá az erejük.

Az elmúlt napok botrányai után úgy látszik, hogy ő lett az egyik „fő megmondóember”, ezért érdemes nagyon alaposan kielemeznünk a nyilatkozatait, hogy egy kicsit belelássunk a Kijevben zajló hatalmi harcokban:


„Pánik, félelem és megint pánik és ráadásként nagyszabású belső információs konfliktusok. Pontosan erre teszik fel tétjeiket az oroszok a háború hibrid összetevőjének felerősítése érdekében.”


Mint megjegyezte, annak az üzenetnek a jelentése, hogy „az oroszok egyszerre minden irányból erőteljesen támadnak”, demoralizálhat, sőt meg is ijeszthet. A fő céljuk a pánikkeltés, majd a bizalmatlanság terjesztése – tette hozzá. Ezenkívül a belső „erkölcsi angyalok” aktivizálása, akik erőteljesen terjesztik a „mindenki lop, mindenki mondjon le” szlogent – mutatott rá.


A tanácsadó szerint a demoralizálás fontos az ellenség számára, mert a háború 11 hónapja megmutatta, hogy az ukránok képesek visszavágni és ellenállni:


„A küzdelem folytatódik, az ellenállás erősödik, a külföldi partnerek támogatása pedig növekszik. Azzal, hogy a háború hibrid összetevőjével megijesztenek minket és Európát, az oroszok továbbra is engedményekre próbálják kényszeríteni az ukrán hatalmat. Minden engedmény kapituláció, és ezt semmilyen körülmények között nem engedjük meg” – hangsúlyozta.


Az elnöki hivatalvezetői tanácsadó úgy vélte, az ideiglenes fegyverszünet csak az ukrajnai háború következő szakaszához vezet, Európában pedig ezt követően kibontakozik az orosz pénzekből bőkezűen finanszírozott káosz és terrorizmus. Erre való tekintettel sürgette, hogy ne reagáljanak az oroszok hibrid megnyilvánulásaira, ne feledjék, hogy Ukrajna mindent lát, irányít és előkészíti a válaszokat.


„Az is fontos, hogy ne fújjuk az oroszok nótáját a 'rettentő nagy offenzíváról', mert Oroszország elvesztette a hadseregét, és most mozgósított tartalékkal próbál játszani. Ráadásul nem szabad belesodródni pusztító belső 'háborúkba'hangsúlyozta Mihajlo Podoljak.


Olekszij Danilov szerint valójában ma már ott tartanak, hogy az oroszok könyörögnek a tárgyalásokért: Ezért koldulnak ma. Egy egész csapatnyi tárgyalót vesznek fel. Sokat dolgoznak bizonyos csoportokkal, hogy rávegyék őket a tárgyalások megkezdésére. "Brazília és mások már részt vesznek a közvetítésben" – mondta Danilov. Emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna feltételei meglehetősen egyszerűek, és azokat Volodimir Zelenszkij elnök határozta meg. Csak négy van belőlük.


"Jelenleg négy követelést terjesztünk az Orosz Föderáció elé. Felszabadítani minden olyan területünket, amely jelenleg ideiglenesen megszállva van. Felelősségre vonás a bíróságon keresztül azokkal az emberekkel szemben, akik mindezt elkezdték, akik gyerekeket, időseket, nőket gyilkolnak, akiknek semmi közük a katonai ügyekhez. Hazánk biztonságának garantálása elengedhetetlen. A felelősség pedig a negyedik tényező" – mondta a tisztviselő.


Közben pedig kiderült, hogy ukrán hadsereg fegyelmi helyzetének szigorítását megcélzó új törvény félelmet és dühöt váltott ki a fronton.

Volodimir Zelenszkij elnök múlt csütörtökön elutasította azt a petíciót, amelyet több mint 25 ezer ukrán írt alá, akik szerint a törvény túl szigorú. "A katonai egységek harcképességének és végső soron Ukrajna győzelmének kulcsa a katonai fegyelem betartása" – fogalmazott Zelenszkij a petícióra adott írásbeli válaszában.

A kritikusok szerint a dezertőröket és a szabályszegőket szigorúbban büntető új jogszabály sérti az emberi jogokat és demotiválja a katonákat.

Zelenszkij januárban, hogy hadseregét megerősítse és egységessé tegye az eljárást, aláírta azt a büntető törvényt, amely szigorúbb büntetést vezet be a dezertőrök, a parancsmegtagadók számára, és megfosztja őket a fellebbezés jogától.

A törvény célja a szabályszegés következményeinek egységesítése és szigorítása, a fegyelem és a katonai egységek harckészültségének javítása. Az engedetlenségért az eddigi kettőtől hét évig terjedő börtönbüntetés helyett öt évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel, a dezertálásért vagy a szolgálatra való jogos ok nélküli meg nem jelenésért pedig akár 10 évig terjedő szabadságvesztés is kapható. A parancsnokok fenyegetése, az alkoholfogyasztás, a parancsok megkérdőjelezése és számos más szabálysértés is szigorúbban, esetleg börtönbüntetéssel lesz büntethető; akik a múltban megszegték ezeket a szabályokat, megúszhatták próbaidővel vagy a harci illetményük megvonásával.

Az ukrán fegyveres erők az Oroszország 2022 februárjában indított teljes körű inváziója óta eltelt egy év alatt gyorsan, 250 000 fős létszámról több mint egymillió katonára duzzadtak. Sok újonc gyakran nem tud megküzdeni a harctéri kihívásokkal.

Egy ukrán katonatiszt, aki nemrég hagyta el a frontvonalban fekvő Bakhmut városát (és névtelenséget kért, mivel a tisztek nem jogosultak a sajtónak nyilatkozni) a POLITICO-nak elmondta:


"Néha a pozíciók elhagyása az egyetlen módja annak, hogy megmentsük a személyzetet az értelmetlen haláltól. Ha nem tudnak lőszert szállítani vagy [leváltani a csapatokat], ha több napig ülsz a lövészárkokban alvás vagy pihenés nélkül, a harci értéked nullára csökken".

A tiszt hozzátette, hogy sok fegyelmi probléma nem a nem hatékony vagy hanyag parancsnokságban gyökerezik, hanem abban, hogy nem váltják őket olyan gyakran, mint kellene.

"A fáradtság és a trauma mentális zavarokhoz vezet, és káoszt, hanyagságot, sőt romlottságot hoz a katonák életébe. Ez erősen befolyásolja a harci tulajdonságokat és az engedelmességet" – mondta a tiszt.

Az ukránok folyamatosan próbálják újoncokkal feltölteni a veszteségeket elszenvedő dandárokat, így az állományának egy része sohasem jut el a „harcképes állapotba”.


Az ukrán vezetésnek meg kellene értenie, hogy az orosz–ukrán háború nyolcezredik órájában a kétségbeesés és a teljes kimerültség helyzeteiben már nem működik a büntetőjogi felelősségre-vonástól való félelem.







597 megtekintés

Comentários


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page