Hajdu Zoltán: Transzhumanizmus és technomorál ‒ 23/28. Rugalmas technomorál: együttérzés
A YouTube-csatornát törölték, de innen meghallgathatja!
A 2025-ben megjelent Transzhumanizmus és technomorál c. könyv alapján készült, MI által generált podcastok.
Tizennégy héten keresztül, minden szerdán és szombaton reggel 9-kor!
Az együttérzés megértéséhez érdemes különbséget tennünk közte és a rokonszenv (szimpátia) között. A rokonszenv jellemzően egy tőlünk távol levő személy viselkedésével való hasonulás, megnyilvánulás, ezzel szemben az együttérzés inkább egy hozzánk közelálló személlyel való hasonulás, pl. a fájdalomban, a félelemben, a szégyenben, az izgalomban vagy más érzelmekben. De az empatikus öröm – örömteli együttérzés – jelensége is ismert. Az empátiában (együttérzésben) személy szerint vagyunk érintve, mivel nekünk is voltak hasonló tapasztalataink, míg rokonszenv esetén nem vagyunk személy szerint érintve, mert kapcsolódó tapasztalataink hiányosak. Mindezek ellenére az együttérzés és a rokonszenv gyakran kölcsönhatásban áll egymással. Az empátiát Arisztotelész nem sorolta az erények közé, hanem – mint másokkal való együttérzést – erénybarátságnak tekintette. Az együttérzésben az erényes ember azonosul barátjával, vele együtt sír és együtt nevet. A tudatos törődésben magunkat a másik helyébe tudjuk tenni. Az empátiához tartozó könyörület, gondoskodás, emberi szeretet stb. megnyilvánulásai gyakorlatokkal fejleszthetők, pl. odafigyeléssel, alázatos viselkedéssel, adakozással, stb., amelyek által elérhető a másik emberrel való azonosulásunk, hogy az individuális én okozta „ki vagyok” tudatlanság helyébe lépjen a „mi vagyunk” tudatosság. Az együttérzés azt is lehetővé teszi, hogy közelebb kerüljünk a valóság kétféle megnyilvánulásának (a kint és a bent, a fent és a lent, a hideg és a meleg stb.) eggyé tételéhez. (MI által generált podcast. Az eredeti szöveg a 2025-ben megjelent Transzhumanizmus és technomorál c. könyvben olvasható, szerző Hajdu Zoltán.)
Indítsa el a hangfelvételt!
Kapcsolódó cikkünk:
