Hogy van ez a hosszúsággal? (Gyimóthy Gábor nyelvvédő intelme)
- dombi52
- 6 nappal ezelőtt
- 1 perc olvasás
Bocsánat! – E hasítékba
újra belevágok!
Nyelvrontóknak szánom ezt a
bűzölgő „virágot”.
Kiirtunk a nyelvünkből egy
szót, amely „túl hosszú”,
mert nem félünk, hogy utolér
a nyelvőrző bosszú!
„Használata tarthatatlan:
három, hosssszú szótag!
A szélütés lehetetlen.”
Egyesek így szóltak...
„Vegyünk hát át az angolból
(ez a nyelvi kovid!)
egyszótagú szót, mely nekünk
kellemesen rövid!”
Így vették át (a sztrájk mellé)
a „gyönyörű” sztrókot!
Kaptak ezért valahonnan
angolnyelvű csókot?!
A hosszúság azonban csak
magyar szóban zavar!
Idegen szó szótagszáma?
Amennyit csak akar...!
Lám az intelligencia
pontosan hat szótag.
az értelem helyett mégis
csak ez a szó jó csak...?
Csak három szótaggal hosszabb,
mint magyarul lenne?
– A szélütésben összesen
csak ennyi volt benne! –
Három szótag magyar szónak
már halálos lehet!
Idegen szó sokszótagú?
Ide vele! – Gyühet!
A Mesterséges Értelem
észszerű és magyar.
Nyelvhasználóink számára
ez túl éles kanyar!
Nem sikerül bevenniük:
túl rövid így a szó!
És így idegen sincs benne,
pedig csak az a jó!
Sok esetben az idegen
kizárólagosult:
a privatizációval
a magyar kiszorult...
Talán mert kicsit rövidebb
a magánosítás?
Vagy tán mert idegen szóval
erősebb a hatás?
Mindenképpen érthetetlen,
ám ez csak egy példa,
nyelvünk zsong az idegentől.
Változtasd meg még ma!
Szívleld ezt meg, Nyelvhasználó,
s magyarítsd a szavad.
Vagy ha nem, hát bújj el gyorsan
és ott szégyelld magad!
Zollikerberg, 2025 XII. 7.
