top of page
szilajcsiko

Honfoglalás kori világfa (Varga Géza tanulmánya)



Az akadémikus tudomány berkeiben napjainkban kialakult egy vita arról, hogy létezett-e a honfoglalás korában világfa-képzet, és amit a korabeli leleteken világfának gondolunk (1. és 2. ábra), arról bizonyítható-e a világfa volta. A kérdéshez hozzászóló két tucatnyi tudós a szakma általános rovológiai hozzá nem értése és módszertani-etikai színvonaltalansága miatt nem tudott érdemi választ adni. Pedig sok honfoglalás korabeli világfa-ábrázolással rendelkezünk, amelyekről lévén elolvasható mondatjelek belátható a világfa voltuk (1 25. ábra).


Pócs Éva által megfogalmazott alaptalan kétkedésnek helyet adtak olyan folyóiratok is, mint az Ethnographia és a Valóság, bár a felvetés szembe megy az ismert tényekkel (1). A szerző fanyalgásainak középpontjában a honfoglalás kori világfa állt, ennek létezését (létezésének bizonyíthatóságát) vonta kétségbe. Van pedig éppen elegendő bizonyíték, mint az alább látható, csak a "tudományos konszenzus" rovológiai tudása és akarata nem elegendő a felismerésükre. Az érintett szerkesztőségek nem sietnek a helyreigazítás (az elolvasható honfoglalás kori világfák) közlésével, ezért e sorok írásáig a magyar önazonosságot romboló téveszmeterjesztés maradt náluk az utolsó szó. 


Az alább látható ábrázolások egyrészt dokumentálják a honfoglalás kori világfa néhány előfordulását, másrészt bemutatják annak jellegzetességeit. Ez utóbbi ismérveket a Világfát ábrázoló egyedi hieroglifák és A világfát bemutató ábrázolási konvenciók típusai c. cikkekben soroltam fel. 



1. ábra. Az anarcsi honfoglalás kori hajfonatkorong a hegyen álló, kettőskereszt alakú világfát (a Tejutat) ábrázolja, az olvasata Egy sar (mai magyarsággal: Egy úr), vagy Egy sar ős ten (mai magyarsággal Egy úristen), a fa leveleiben ismétlődik a Ragyogj, ragyogj, ragyogj nagy szár (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj nagyúr) mondatjel, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "s" (sar "sarok, úr"), "gy" (Egy), ten és ős jelei sorakoznak



2. ábra. A Pócs Évával a Mandinerben megjelent riportban, mint azt Kovács Gergő írja, "a régészek megfejtése szerint" három honfoglalás kori világfa képét mutatják be

 


A fenti ábra három rajzán valóban a világfa látszik (az 1. és a 3. rajz Fodor István nyomán). A régészek feltehetően azért sejtették ezt meg, mert mindhárom lelet növényt ábrázol és azt világfának gondolták. Véleményüknek az lehetett a kitűnő kiindulópontja, hogy ha a népmeséinkben van égig érő fa (amit Berze Nagy János kimutatott), akkor annak a leleteken is meg kell jelennie. Pócs Éva kétkedését azonban ezzel mégsem lehet eloszlatni, hiszen nem minden növényábrázolást azonosíthatunk a világfával.


Akad is e helyes felismerésnek további, az ősvallási szerepet azonosító rovológiai megerősítése, ami a lomtárba utasítja a pócsévai kísérletet. Ugyanis megtalálható az 1. és a 3. rajzon a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napistenre utaló jel, az ős hieroglifa. Ez egyértelműen alátámasztja a régészek gyanúját: itt az istennel azonosított Tejút (az égig érő fa) rajzát látjuk.

 




A középső rajzot fejjel lefelé fordítva mutatja be a Mandiner, mert nem ismerik a Magyar hieroglif írás c. kötetben leírt "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót. Ebben a természeti képnek megfelelően a világfa által középen alátámasztott domború égboltnak kell felül lennie. E mondatjel olvasata: Egy ős sar (mai magyarsággal: Egy ősúr).

 



4. ábra. A tiszabezdédi tarsolylemez világfát ábrázoló hieroglifikus mondatának olvasataDana ős szár nagy sar zsendül (mai magyarsággal: Dana ősúr, nagyúr újjászületik)

 

 


5. ábra. A II. karosi temető 29-es sírjából előkerült tarsolylemez a világfa (Tejút) hasadékában karácsonykor kelő, Isten olvasatú fa képében megjelenő napistent ábrázolja, a lemez alján lévő hieroglifikus szöveg olvasata: Dana sar magas kő (mai magyarsággal: Dana úr magas köve), az alsó sorban a székely írás "d" (Dana), "m" (magas), "s" (sar "sarok, úr") és "harmadik k" () jele





6. ábra. Pátyi tarsolylemez a hieroglifikus Lyukó sar isten magas kő (mai magyarsággal: Lyukó úristen magas köve) mondattal, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "ly" (Lyukó), "s" (sar "sarok, úr"), tenős, "m" (magas) és "harmadik k" () jelei láthatók



 


7. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori veret (középen) az eget tartó, tulipánszerű, elolvasható világfa példája, mellette a székely írás "us" (ős) jele (balra) és "nt/tn" (Ten) jele (jobbra), ezek olvasata: Isten

 



8. ábra. Banai aranyozott ezüst övveret a világfát ábrázoló Óg isten mondattal, a legalsó sorban a székely írás "o/ó" (Óg) rovásbetűje és szójelekből alkotott Isten ligatúrája az énlakai világmodell sarkáról

 

 


9. ábra. A gnadendorfi aranyozott ezüst övveret a világfát ábrázoló Lyukó Isten mondatot rögzíti


 

10. ábra. Ibrányi aranyozott hajfonatkorong részlete az Úristen magas köve mondattal 



11. ábra. Az ibrányi aranyozott hajfonatkorongon a sarok hegyén álló világfát ábrázoló, mai magyarsággal Úristen olvasatú mondatjelet látjuk, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás sar "sarok, úr", ten és ős rovásjeleit látjuk 



12. ábra. Törteli szíjvég a Ten országa, "Isten országa" mondattal, amiből a ten hieroglifa a világfát ábrázolja


 

13. ábra. Magyarországi szíjvég az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióval, amelynek olvasata: Ak ég ügy "Ak az égi folyó" 



14. ábra. Soroksári honfoglalás kori lelet a szimmetrikus Nagyságos Lyukó szár (mai magyarsággal: Nagyságos lyukó úr) mondattal


 

15. ábra. Gyulai honfoglalás kori bronzjelvényről a világfát ábrázoló Isten szó, balra a kenderesi templom mennyezetkazettájának Isten szójele, jobbra lentről felfele a székely írás ős és ten szójele

 

 

16. ábra. A szakonyi honfoglalás kori aranylemez hieroglifikus mondata, az olvasat: Ragyogó Lyukó ten magas köve, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "r" (ragyogó), ten, "ly" (Lyukó), "m" (magas) és "harmadik k" () jele



17. ábra. Honfoglalás kori hieroglifikus "Isten" jelvény Szarvasról, az ábra jobb szélén lentről felfele a székely ős és ten hieroglifa



18. ábra. Világfát ábrázoló kunpeszéri honfoglalás kori korong a Magyar Nemzeti Múzeumban, a fát ábrázoló jelek olvasata: Szár ős (mai magyarsággal: Ősúr)

 


 

19. ábra. A Zalavár Várszigeten egy IX. századba visszadatált, de Bakay Kornél szíves szóbeli meghatározása szerint valójában X-XI. századi magyar templom romjai között előkerült szórványlelet ezüstjelvénye, a világfát jelképező ábrázolás olvasata: Szár ős ten (mai magyarsággal: Úristen), az ábra jobb szélén lentről felfele a székely írás "sz" (szár "növényi szár, úr"), ős és ten "isten, élet" jelei láthatók




20. ábra. IX. századi, feltehetően magyar függő előlapja ismeretlen keleti lelőhelyről a hieroglifikus Ragyogó sar isten  (mai magyarsággal: Ragyogó úristen) mondattal, az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás "r" (ragyogó), ősten és "s" (sar "sarok, úr") jelei láthatók 



21. ábra. A csúcshegyi honfoglalás kori gyűrű az "Ég ura" mondattal (az archeologia.hu fényképét Tóth Anikó régész engedélye alapján használom fel) a madár szárnyán lévő jelek olvasata: Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura), ebből a szár jel a világfa ábrázolása 


 

22. ábra. A gyulai honfoglalás kori madaras gyűrűn van a csúcshegyi ábrázolás párhuzama, a jelek olvasata Ég szár (mai magyarsággal: Ég ura), ebből a szár jel a világfa ábrázolása 


 

23. ábra. A tiszabezdédi honfoglalás kori gyűrű oldala a Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) mondattal, ebből a szár jel a világfa ábrázolása 

 


 

24. ábra. A sárrétudvari honfoglalás kori csüngő jelei a Lyukó sar isten (mai magyarsággal: Lyukó úristen) mondatot rögzítik és a világfát idézik fel

 

 

25. ábra. A karosi szíjvégen olvasható hieroglifikus "Lyukó a szabírok őse" mondatban a világfát ábrázoló tprus (tapar us "szabír ős") mondatjel megfelelője látható


 

Jegyzetek

 

(1) Ha a könyveimnek és a blogomnak, amelyekben a világfáról ismételten szót ejtettem, egymilliónál jóval több olvasója volt öt év alatt, akkor némi joggal beszélek ismert tényekről. Más dolog (ám ez csak egy módszertani és etikai hiba), hogy amint azt Vásáry István megfogalmazta egy Fehér Bencének címzett dolgozatában ez az akadémikus kör csupán azt hajlandó tudomásul venni, ami "tudományos fórumokon" jelent meg. Ahova persze tehetjük hozzá nem engednek be a prekoncepcióikat cáfoló, a tényeket felmutató, vitát indító dolgozatokat. Ebből következően az számít tudományos fórumnak, ahol a magyarellenes téveszméket szemrebbenés nélkül elő lehet adni. 

 

Így alakult ki egy képtelen helyzet. Az akadémikus "tudomány" lényegében semmit sem tud, vagy nem akar tudni a szójeleinkről, a székely írás eredetéről. 

 

Róna-Tas András az MTA dísztermében tartott előadásában vagy 300 ember, közte Lovász László matematikus előtt érvelt tudományellenesen. Azt állította, hogy a népi, uralmi és vallási jelhasználatunkban általam felfedezett szójelek székelyazonossága "véletlen" lehet. Pedig tudott dolog, legalább a matematikusok előtt, hogy a véletlen szó alkalmazása a tudományban illetlenség, mert véletlen nincs is. Azt nevezik véletlennek, aminek az okát nem ismerik, vagy amiről nem akarnak beszélni. 

 

Megjelentették pedig 1934-ben és 2021-ben is Veit Gailel 1500-as évekből származó hiteles híradását a székelyek szó- és mondatjeleiről, azonban azt nem hasznosították. Talán mert a "szakma" hangadóinak nem kedvükre való a magyar őskultúra népszerűsítése? A tömegek és a szakma egyaránt és súlyosan tájékozatlan a hieroglifikus nyelvemlékeinket illetően. Az ősmagyar kort írás és nyelvemlék nélkülinek hirdetik a tankönyvekben, aminek köszönhetően rovológiai téren agymosottak seregeit bocsátják ki az egyetemekről minden évben. Ők azok, akik nem ismerik fel a honfoglalás kori világfát és érdemi válasz nélkül eltűrik a világfa létezésének ok nélküli kétségbevonását.  

 


 

Irodalom

 

Varga Géza: Magyar hieroglif írásÍrástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Az avar magyar azonosságot bizonyítja a hieroglifikus "Ég ura" mondat a gátéri avar és a gyulai honfoglalás kori turulábrázoláson

 

 

 

Kapcsolódó cikkeink



 

 


378 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page