HÚSVÉT UTÁN (kiskedden) – Deli Mihály verse
- szilajcsiko
- máj. 6.
- 1 perc olvasás
HÚSVÉT UTÁN (kiskedden)
Ím, túl vagyunk a borzalmas napokon
A rettentő pillanaton!
(bevásároltunk, jóllaktunk, kipihentük magunkat)
Egy fanatikus a tengerentúl eljátszotta, hogy megfeszítik
(paradicsom/festék/szintetikus hemoglobin?
mentő a közelben, készenlétben a fibrillátorral)
Mint minden hétköznapi vasárnapon, újra megidéztük az iszonyatot
Ilyenkor jóval szenvedélyesebben
Hozzásimulva a magunkéval, őszintén megrendülve
(bár kenettel impregnálva)
Semmi deheroizált szarkazmus!
Saját őszinteséget mindenkitől!
(Az idén megint elkésők csak legyintenek / az esélyük azért megmarad)
Meseszerűen átéltük az eseményeket (dramatikus eufemisztikussággal)
Véres naturalitásába bele sem mertünk gondolni
Csak úgy elviselhetően
Ha azt ma valaki megtenné…!
(borzadnánk, fanyalognánk, fintorognánk, szőr mentén szégyenkeznénk)
Ha egyáltalán megtehetné…!
(lemosnák a „felületekről”)
Semmi ilyesmi nem történik
(legfeljebb pojácák/őszintebohócok/magánrabok hajlongnak a porondon )
Beszéljünk okosan, felnőtt módon:
naponta ezrek és ezrek belehalnak rettentő kínokba
Szentek mind!
Nem Istenek
Hát nem demokratikus a halál?!
Meddig embernek való a halál?
Mikortól, mitől halhatatlan az ember / s az Isten?
Ó, én blaszfémikus pogány!
Az Isten (fia) más!
Megrengette a világot
Én, meg te, meg ő: kis halottak vagyunk
A hierarchia láncszemei, piramiskövei, lélekkönnycseppjei
Ünnepkor megnyitjuk a könyvet
és végigolvassuk a borzongató történetet
Okosan értelmezzük / kimérten átérezzük
Lágyan megvesszőzzük magunkat (ima/mantra/térdelés)
Kitárjuk tenyerünket, kigomboljuk lelkünk mellkasát
Tövist kiáltunk, gyónunk, böjtölünk
Mélyrehatóan megindulunk
Alleluja! Alleluja!
Meg lettünk váltva!
Megkeresztelt tetteinkkel feltöltjük fogadalmainkat
és kiskedden kakasszóra kelünk
ha jól igyekszünk, tán bundás hitünkkel üdvözülünk
Comments