Izrael és a Hezbollah közötti rakétacsapások – Nem tárgyaltak Putyin békejavaslatáról – Vukics a Láncreakcióban
Sűrűsödnek a támadások Izrael és a libanoni Hezbollah között, továbbra sincs megállapodás a tűzszünetről Gázában. ENSZ alkalmazottakat ejtettek túszul a jemeni húti lázadók, a Vörös-tenger térségében orosz haditengerészeti bázis épül Port Szudánban. Irán pedig bejelentette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek, hogy nukleáris fegyverkezéshez alkalmas urándúsítást folytat. Milyen Láncreakciót indítanak el ezek a folyamatok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ műsorunk vendégeivel: Vukics Ferenc katonai szakértővel és Sayfo Omarral, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjével.
Erősödnek az Izrael és a libanoni Hezbollah közötti rakétacsapások, többezer embert kellett kitelepíteni a két ország határtérségéből, miután Izrael kedden megölte a Hezbollah egyik legfőbb parancsnokát, Taleb Sami Abdullahot – közölte az Izraeli Védelmi Erők.
Az Associated Press szerint az izraeli csapások legalább 400 áldozatot követeltek Libanonban azóta, hogy a Hamász október 7-én terrortámadást indított Izrael ellen, míg Izraelben 15 katona és 10 civil halt meg északon a Hezbollah rakétatámadásaiban. Az izraeli hadihajók a Gáza város közelében lévő partokat veszik célba, miközben továbbra folynak a tűzszüneti egyeztetések Egyiptomban Katar és az Egyesült Államok közvetítésével. Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok egy háború utáni terven dolgozik Gázában.
Antony Blinken a Közel-Keleten tartózkodva azt mondta, hogy ha a Fehér Ház által jelenleg szorgalmazott fegyverszüneti megállapodás nem működik, az egyértelműen a Hamász hibája lesz. A palesztin szervezet továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az izraeli hadsereget vonják ki Gáza területéről.
Vukics Ferenc, katonai szakértő és Csizmadia Tamás jogász, elemző voltak a vendégeink.
A hétvégi svájci békekonferencián nem tárgyalták Vlagyimir Putyin békejavaslatát. Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta: Moszkva követelései csak még kiszolgáltatottabbá tennék a kijevi vezetést további agressziók esetében. A két napos tárgyalás végén született záródokumentum szerint Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak.
A záróközlemény mindenekelőtt a nukleáris biztonságra, az élelmiszer-ellátás biztosítására és a hadifoglyok cseréjére összpontosít, és az aláírók úgy fogalmaznak: „az ENSZ Alapokmánya, valamint „a területi épség és szuverenitás iránti tisztelet szolgálhat, illetve fog alapjául szolgálni egy átfogó, igazságos és tartós béke elérésének Ukrajnában”.
A nyilatkozatot a részt vevő 93 országból 81 írta alá, valamint az Európai Unió, ám azóta ez a szám csökkent, mert a fórum szervezői Jordániát és Irakot törölték az eredetileg közzétett listáról, egyelőre nem tudni, miért. A BRICS-tagok és Szlovákia sem írta alá a nyilatkozatot. A legfontosabb kimaradók között szerepel India, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Indonézia, Mexikó, Örményország, Vatikán, Kolumbia és a Dél-afrikai Köztársaság; ezek az országok eleve külügyminiszteri vagy alsóbb szinten képviseltették magukat a tanácskozáson.
Andrej Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője így nyilatkozott: „Nincs kompromisszum a függetlenséggel, a szuverenitással és a területi integritással kapcsolatban. Ukrajna készen áll a tárgyalásokra az Orosz Föderációval a második békecsúcson, de saját feltételei szerint – hangsúlyozta az ukrán elnöki hivatal vezetője.
Főbb témák:
Vlagyimir Putyin béketervét még csak napirendre sem vette a svájci békekonferencia
Fegyvergyárak épülnek Ukrajnában, Kijev szerint a cél az önálló hadiipar létrehozása
Ukrajnában nagymértékű privatizáció kezdődött, stratégiai vállalatokat árverésre bocsátanak
Commentaires