KATÁSOK (Dienes Jenő Attila egypercese)

Mihály belekortyolt a pokol mocskába, egy doboz HELL Classic Night után hosszan böffentett, kinyújtózkodott, majd elégedett mosollyal arcán a telefonjáért nyúlt és a katások cseszegetésébe kezdett. Egy párolgó fekete lyuk gondolatkísérlete a küszöb felett kitámasztott teleszkóptól függetlenül – tegyük fel, hogy nem létező, de leírt –, ahogy Mihály szupermasszív párja valamikor tetszetős teremtés lehetett, mielőtt összeolvadt vele. A teremtés rendje a rendezetlenség állapotára törekvésben élő szabad akarat, amelyben a tágulás, vonzás, beszippantás, tér-idő körforgás, születés, pusztulás mind jelen vannak. Ebben a látszólag kaotikus univerzumban vedeli a kárhozat levét Misi, aki felidézhetetlen vonásaiba törpülve mégis óriássá lett a maga nemében. A sötét gyalogok mindennapi szorgalmával lépdelt előre a táblán, mígnem udvari kamarássá kommandírozta alkotója. Ebben a rendszerben nincs vesztes. Papíron nincs. Uzsorások, mágnások krétái csikorognak, grafikonok görbülnek, táblázatok telnek, komorul az idő.

A katások féktelen adóelkerülését hirtelen vonzani kezdte egy intergalaktikus falánkságú színhiányos szörnyeteg. A világosodó gazdaság sok-sok szorgalmatlan léhűtője, az amolyan elviselt, megtűrt, antipatikus elpusztíthatatlan, de halálra szánt hungarikuma még óvatos kézzel apránként facsarható, gúvadt szemmel is jól tejelő rezervátumba kerített fajtája most hirtelen céltáblává vált. Értetek vagyunk ellenetek – azért verlek, mert szeretlek. Egy csodás fajta kitenyésztése folyik. A magyar szürke itt ragyog a szivárványos Európa közepén.

– Te, Jenci! Ez az ember csak veled fogott kezet, tőlünk nem köszönt el.

(Most erre mit mondjak?) Mindenki úgy viselkedik, ahogy az apjától tanulta. Ez a játék nem most kezdődött. Évszázada ülünk az asztal előtt, nézzük a pepitát, könyöklünk, feltámasztott állal agyalunk, tolunk egyet, cserélünk, beáldozunk, sáncolunk, ütünk, cselt vetünk, érezzük a faragott figurák öreg illatát.

Vitéz lovag Ordasregőhy Felsőnyérczhy Augusztin nyugalmazott gyalogsági altábornagy, vállalkozó könyvtári intendáns keserű mosollyal az arcán széttárja a kezét. Sajnos az összes tisztet leütöttük, kevesen maradtunk, a parasztokat cseréltük be…