top of page

Kína megfigyelési rendszere egyre ijesztőbb (Vajda Miklós cikkismertetője)



Amit a hazai sajtó sem mond el nekünk


A kínai tüntetések a Telegraph tudósítójának leírása szerint komoly kihívást jelentenek a kínai kommunista vezetés számára, azonban megvannak az eszközeik, amelyekkel le tudnak verni egy ilyen megmozdulást. Ez pedig az évek óta fejlesztgetett, szofisztikált megfigyelési rendszer.


„A századfordulón Perry Link amerikai akadémikus a kínai kommunista párt azon képességét, hogy az embereket kordában tartsa, „egy óriási kígyóhoz hasonlította, amely a társadalomra tekeredett” – vagyis nem kellett feltétlenül sokat tennie ahhoz, hogy az ember élesen tudatában legyen a jelenlétének vagy a kártékony hatásának – kezdi Ben Wright.


A kínai kormány 1990-ben javaslatot tett egy nemzeti információs rendszer létrehozására.

Ez magában foglalta az Aranypajzs programot, amelyből az lett, amit ma az országon kívül a Kínai Nagy Tűzfal néven emlegetnek, amely megakadályozza, hogy a lakosság az országon kívülről jövő oldalakat látogasson.

Ez a kezdeményezés nagymértékben támaszkodott az Egyesült Államokban és Kanadában gyártott technológiára. Wright leírja, hogy a kormány részben azért fektetett ekkora hangsúlyt a hazai technológiai ipar fejlesztésére, hogy saját megfigyelési képességét fejlessze.


A cikk megjegyzi, hogy Kína gazdasága a század elején nyaktörő sebességgel növekedett, úgy tűnt, hogy a KKP lazít vasmarkán, és a társadalom egyre nyitottabbá és nyugatiasabbá válik. Mióta azonban Hszi Csin-ping 2012-ben átvette a hatalmat, a gazdasági növekedés lelassult, és a kormány újra szigorította az irányítást.

A kormány 2017-ben 1,24 billió jüant költött a belbiztonságra, ami az összes kiadás 6,1 százaléka, és több mint amennyit a hadseregre fordított. Ennek leglátványosabb bizonyítéka a zártláncú televíziós kamerák sokasága, amelyek stratégiai pontokon vannak elhelyezve.

A világ tíz legjobban megfigyelt városa közül nyolc Kínában található. Nincsenek vakfoltok; számos várost, köztük Pekinget is, 100 százalékban lefedik a CCTV-kamerák.


Az IHS Markit jelentése szerint tavaly év végén a világon mintegy egymilliárd térfigyelő kamera volt forgalomban. Ezek több mint fele Kínában található.

Az ENSZ legfrissebb becslése szerint 1,46 milliárd lakosú Kínában 372,8 kamera jut 1000 emberre. Összehasonlításképpen a szintén CCTV-vel teli Londonban 13,4 kamera jut 1000 lakosra.
„Aztán ott van a közel kétmillió jól látható, csúcstechnológiás megfigyelő eszközökkel felszerelt rendőr, akiket néha „fekete technek” is neveznek.

Az év elején a New York Times közzétette egy több mint százezer kínai kormányzati beszerzési dokumentumot vizsgáló, egy éven át tartó vizsgálat eredményeit.

Ezekből kiderült, hogy egyes rendőrök arcfelismerő kamerákat tartalmazó szemüvegekkel vannak felszerelve, és olyan WiFi szimatolókkal és IMSI-fogókkal vannak felfegyverkezve, amelyek a közelben lévő telefonokról információkat gyűjtenek, és nyomon követik a tulajdonosukat – sorolja Wright.

A cikk leírja, hogy a rendőrök az utcán is megállítják az embereket, és a telefonjaikat olyan adatleolvasó készülékekre csatlakoztatják, amelyek kiszedik a névjegyzékeket, fényképeket, videókat, e-maileket és a közösségi médián keresztül tett bejegyzéseket. A telefonok legújabb verzióit nehezebb feltörni. A rendőrök azonban egyszerűen követelhetik a polgároktól, hogy oldják fel őket.

„A kínai rendőrség arcfelismerő technológiát használ, és képes arra, hogy mindenkit nyomon kövessen a tömegben. Számos cég azt állítja, hogy még akkor is képes azonosítani az embereket, ha azok maszkot viselnek” – írja a szerző.

A cikk állítása szerint a CCTV-kamerába olyan eszközöket szerelnek, amelyek 300 láb sugarú körben képesek hangfelvételeket készíteni, és képesek hanglenyomatokat elemezni. A kormány megpróbál „multimodális” biometrikus portrékat készíteni az egyénekről, beleértve az írisz szkennelést és a DNS-t is, és ehhez magáncégeket is bevon.


A szerző idézi, hogy az állami média, a Beijing News akkori jelentése szerint 2013-ban több mint kétmillió online tartalomellenőr dolgozott Kínában magánvállalatok és a kormány alkalmazásában. Ez a szám az elmúlt években a feltételezések szerint meredeken nőtt. A világjárvány során az állam légiónyi embert tudott alkalmazni, hogy csíptetőkkel és hőmérőfegyverekkel felfegyverkezve ellenőrzőpontokat lássanak el.


„Rengeteg régimódi besúgó is van. E hálózat fejlesztése állítólag az egyik oka annak, hogy a kormány megpróbálja újjáéleszteni a Kommunista Párt alulról szerveződő szervezetét” – jegyzi meg Wright.


A cikk leírja, hogy a kínai államnak hatalmas potenciális adathalmaz áll rendelkezésére. A kínaiaknak regisztrálniuk kell telefonszámukat és nemzeti azonosítójukat ahhoz, hogy hozzáférjenek az online szolgáltatásokhoz, beleértve a közösségi médiát is, ami csökkenti az anonimitást. A kínai vállalatokat törvény kötelezi a megfelelés biztosítására.

A szerző megjegyzi, hogy az olyan technológiai óriások, mint a Tencent és az Alibaba, ma már sokkal több információhoz férnek hozzá, mint nyugati riválisaik, és ezeket meg is osztják a kormánnyal.

„A KKP szempontjából az, hogy az emberek azt hiszik, hogy minden lépésüket meg tudják jósolni, majdnem olyan hasznos, mintha valóban képesek lennének rá” – írja Wright, aki szerint a megfigyelés nem teljes körű, mert nem látják szükségét, és mert az nehezen kivitelezhető lenne.


Ennek ellenére a szerző szerint a hatóságok keményen dolgoznak azon, hogy ez az elképzelés valósággá váljon. A legújabb adatkezelési programok közé tartozik az Éles szemek, amely a kulturális forradalom idején a polgárok egymás utáni kémkedésre való ösztönzését célzó politikáról kapta a nevét; az országos rendőrségi felhő; és a Xinjian integrált közös műveleti platform.


A hszincsiangi városok és települések utcáit „ajtók” tarkítják, amelyek úgy néznek ki, mint a repülőtéri fémdetektorok, és amelyeken az embereknek igazolniuk kell személyi igazolványukat és át kell menniük az arcfelismerő kamerák előtt.


A technológia egy része már olyan kifinomult szintet ért el, hogy a fejlesztők azzal büszkélkednek, hogy képesek előre jelezni a bűncselekményeket. A Megvii egyik bemutatója, amelyet a NYT látott, azt állítja, hogy

szoftvere képes adatokat elemezni, hogy „kiássa az ártatlannak tűnő hétköznapi embereket”, és „bölcsőjében megfojtsa az illegális cselekményeket”.

 

forrás:







606 megtekintés

Comments


legte Tanka.jpg

VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

dombi 2023.jpg
vukics boritora.jpg
acta 202305.png
gyimothy.png
dio.jpg
KIEMELT CIKKEK
MOGY2023.jpg
bottom of page