top of page
szilajcsiko

Hatalmas oroszellenes „bot-hadsereget” találtak kutatók




Eredeti cikk:

Researchers Find Massive Anti-Russian ‘Bot Army’,


Schiller Mária küldeménye


Egy ausztrál egyetem több millió tweetet tárt fel hamis fiókoktól, amelyek dezinformációt terjesztettek az ukrajnai háborúról – írja Peter Cronau. A minta mérete eltörpül a háborúval kapcsolatos titkos propagandáról a közösségi médiában készült más tanulmányok mellett.


Az Adelaide-i Egyetem kutatócsoportja megállapította, hogy a 2022-es orosz-ukrán invázióról szóló tweetek 80 százaléka az első hetekben egy rejtett propagandakampány része volt, amely automatizált hamis "bot" fiókokból származott.


A háború kezdetén hamis, automatizált Twitter-fiókokból álló "bot-hadseregből" származó oroszellenes propagandakampány árasztotta el az internetet.

A kutatás szerint a vizsgált több mint 5 millió tweet 90,2 százaléka (mind a botok, mind a nem botok) Ukrajna-barát fiókoktól származott, és a fiókok kevesebb mint 7 százaléka minősült oroszbarátnak.
Az egyetem kutatói azt is megállapították, hogy ezeket az automatizált tweeteket szándékosan arra használták, hogy félelmet keltsenek az általuk megcélzott emberek körében, és ezzel a statisztikailag mérhető "szorongás" magas szintjét fokozták az online diskurzusban.

A kutatócsoport a kulcsfontosságú hashtagekkel küldött 5 203 746 tweetet elemzett, amelyek az ukrajnai orosz invázió első két hetében, február 24-től kezdődően érkeztek. A kutatók túlnyomórészt angol nyelvű fiókokat vizsgáltak. Az adathalmazban szereplő számítások szerint 1,8 millió egyedi Twitter-fiók küldött legalább egy angol nyelvű tweetet.


Az eredményeket augusztusban publikálták a "#IStandWithPutin versus #IStandWithUkraine: The interaction of bots and humans in discussion of the Russia/Ukraine war" (A botok és az emberek interakciója az orosz-ukrán háborúról folytatott vitában) címmel, amelyet az Adelaide-i Egyetem Matematikai Tudományok Iskolája készített.


(...)


Az új kutatásról szóló beszámolók csak néhány független médiaoldalon és az orosz RT-n jelentek meg. A hatalmas Oroszország-ellenes közösségi média dezinformációs kampányt leleplező, úttörő tanulmányt a nyugati establishment média gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta, megmutatva, hogy

a kívánt Nyugat-barát narratívába nem illeszkedő történeteket rendszeresen eltemetik.

A dezinformációs villámháború


Az Adelaide-i Egyetem kutatói egy masszív, szervezett, Ukrajna-barát befolyásolási műveletet tártak fel, amely a konfliktus korai szakaszától kezdve zajlott. Összességében a tanulmány megállapította, hogy az adathalmazban szereplő összes tweet 60-80 százalékának forrása automatizált "bot" fiókok voltak.


A közzétett adatokból kiderül, hogy az ukrán-orosz háború első hetében hatalmas tömegű ukránbarát hashtag-robottevékenység volt. Körülbelül 3,5 millió #IStandWithUkraine hashtaget használó tweetet küldtek botok az első héten.

Valójában olyan volt, mintha valaki a háború kezdetén megnyomott volna egy kapcsolót, miáltal az ukránbarát bot-aktivitás hirtelen életre kelt. A háború első napján a #IStandWithUkraine hashtaget óránként 38 000 tweetben használták, ami a háború harmadik napjára óránként 50 000 tweetre emelkedett.

Ehhez képest az adatok azt mutatják, hogy az első héten szinte teljesen hiányzott az oroszbarát botok aktivitása a kulcsfontosságú hashtagek használatával. Az invázió első hetében az oroszbarát botok mindössze néhány száz tweetet küldtek el óránként az #IStandWithPutin vagy #IStandWithRussia hashtagekkel.

Tekintettel az Ukrajna elleni invázió nyilvánvalóan hosszú távú tervezésére, a kiberszakértők meglepődésüket fejezték ki, hogy az orosz kiber- és internetes válaszlépések ilyen késedelmesek voltak. A svájci Centre for Security Studies kutatója elmondta: "Az általunk látott [oroszbarát] kiberműveletek nem mutatnak hosszú előkészületeket, ehelyett inkább véletlenszerűnek tűnnek".


Miután a jelek szerint laposra hagyták, a #IStandWithPutin hashtag főként automatizált botoktól származott, végül egy héttel a háború kezdete után lőtték be. Ez a hashtag március 2-án, a háború 7. napján kezdett nagyobb számban megjelenni. A következő két napban mindössze kétszer érte el az óránkénti 10 000 tweetet, ami még mindig messze elmaradt az Ukrajna-párti tweetelési aktivitástól.


A #IStandWithRussia hashtag használata még kisebb volt, mindössze 4000 tweetet ért el óránként. Alig két nap elteltével az oroszbarát hashtag-aktivitás szinte teljesen elmaradt. A tanulmány kutatói megjegyezték, hogy az automatizált botfiókokat, "amelyeket valószínűleg az orosz hatóságok használtak", "valószínűleg az ukránbarát hatóságok távolították el".

Az oroszbarát fiókok elleni reakció gyors volt. Március 5-én, miután a #IStandWithPutin hashtag trendi lett a Twitteren, a cég bejelentette, hogy több mint 100, a hashtaget használó fiókot tiltott le, mert megsértették a "platformmanipulációs és spam-irányelveit", és részt vettek "összehangolt, nem autentikus viselkedésben".

Még abban a hónapban az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) a jelentések szerint rajtaütött öt, az országon belül működő "botfarmon". Az Oroszországhoz kötődő bot-üzemeltetők a jelentések szerint 100 000 hamis közösségi médiafiókon keresztül működtek, amelyek dezinformációt terjesztettek, amelynek "célja az volt, hogy pánikot keltsenek az ukrán tömegek körében".



Szűretlen kutatás


Az Adelaide-i Egyetem mérföldkőnek számító kutatása egy másik, igen egyedi és látványos módon is eltér ezektől a korábbi leleplezésektől.

Míg a Stanford-Graphika és a Meta kutatását olyan kutatók készítették, akik hosszú távon mélyen kötődnek az amerikai nemzetbiztonsági államhoz, addig az Adelaide University kutatói figyelemre méltóan függetlenek. Az akadémiai csapat az egyetem Matematikai Tudományok Iskolájából érkezett.

Matematikai számítások segítségével azt tűzték ki célul, hogy megjósolják és modellezzék az emberek pszichológiai tulajdonságait a digitális lábnyomuk alapján.


A Stanford/Graphika és a Meta kutatásaihoz kiválasztott és rendelkezésre bocsátott adatkészletekkel ellentétben az Adelaide University csapata által használt adatok nem olyan fiókokból származnak, amelyeket a Meta vagy a Twitter az irányelvek megsértése miatt lekapcsolt.



Joshua Watt az egyetemi csapat egyik vezető kutatója, az alkalmazott matematika mesterszakos hallgatója.


A Declassified Australia-nak elmondta, hogy az 5 millió tweetet tartalmazó adathalmazhoz a csapat közvetlenül az interneten található Twitter-fiókokból jutott hozzá, a Twitter API-hoz hozzáférést biztosító tudományos licenc segítségével.


Az "Application Programming Interface" egy olyan adatkommunikációs szoftvereszköz, amely lehetővé teszi a kutatók számára a Twitter-adatok közvetlen lekérdezését és elemzését.


A hamis tweeteket és az automatizált botfiókokat a Twitter nem észlelte és nem távolította el, mielőtt a kutatók elemezték volna, bár néhányat valószínűleg a Twitter márciusi söprése során távolítottak el.


Watt a Declassified Australia-nak elmondta, hogy valójában a vizsgált 5 millió tweet mögött álló botfiókok közül sokan valószínűleg még mindig működnek.


A Declassified Australia felvette a kapcsolatot a Twitterrel, hogy megkérdezze, milyen lépéseket tettek az Adelaide-i Egyetem kutatásában azonosított hamis botfiókok eltávolítása érdekében. A cikk megjelenéséig nem válaszoltak.



Kritikus eszköz az információs háborúban


Az új kutatási tanulmány megerősíti azokat az egyre erősödő félelmeket, hogy a közösségi média titokban "az információs hadviselés kritikus eszközévé vált, amely nagy szerepet játszott Ukrajna orosz megszállásában", ahogy a kutatók nevezik.

Az Adelaide-i Egyetem kutatói igyekeztek a lehető legkevesebbet mondani a hamis Twitter-fiókok tevékenységének leírásakor, bár megállapították, hogy a túlnyomó többség – több mint 90 százalékuk – oroszellenes üzeneteket küldött. Kijelentették: "Az ukrajnai konfliktusban érintett mindkét fél az online információs környezetet használja a geopolitikai dinamika befolyásolására és a közvélemény befolyásolására".


Megállapították, hogy a propagandaháborúban részt vevő két fő félnek sajátos céljai és stílusa van.


"Az orosz közösségi média a saját motivációjuk köré épülő narratívákat tolja, az ukrán közösségi média pedig a nyugati országok külső támogatását kívánja elősegíteni és fenntartani, valamint a katonai erőfeszítéseiket népszerűsíteni, miközben aláássa az orosz hadsereg megítélését".


Bár a kutatási eredmények az automatizált Twitter botokra koncentráltak, a nem botok által használt hashtagek használatára vonatkozó megállapítások is születtek. Jelentős információáramlást találtak a nem botok által vezetett oroszbarát fiókoktól, de nem találtak jelentős áramlást a nem botok által vezetett Ukrajna-párti fiókoktól.

Amellett, hogy az ukránbarát oldal sokkal aktívabb, az automatizált botok használata terén is sokkal fejlettebbnek bizonyult. Az ukránbarát oldal több "asztroturf botot" használt, mint az oroszbarátok. Az astroturf botok olyan hiperaktív politikai botok, amelyek folyamatosan sok más fiókot követnek, hogy növeljék az adott fiók követőinek számát.

A közösségi média szerepe a félelem erősítésében


Döntő fontosságú, hogy az Adelaide-i Egyetem kutatói azt is vizsgálták, hogy a hamis, automatizált botfiókok milyen pszichológiai hatást gyakoroltak az online beszélgetésekre a háború első heteiben.


Ezek a beszélgetések a célközönségen belül idővel a kormányok és politikák iránti támogatás vagy ellenállás irányába fejlődhetnek – de lehetnek azonnali hatásúak is, amelyek befolyásolják a célközönség azonnali döntéseit.


A tanulmány megállapította, hogy a hamis "bot" fiókok tweetjei voltak azok, amelyek leginkább a "szorongással" kapcsolatos beszélgetések növekedéséhez vezettek az általuk megcélzott emberek körében. Megállapították, hogy ezek az automatizált botfiókok


megnövelték az angst kategóriába tartozó szavak használatát, amelyek a félelemmel és aggodalommal kapcsolatos szavakat tartalmaznak, mint például a "szégyen", "terrorista", "fenyegetés", "pánik".".


A "szorongással" kapcsolatos üzeneteket a "mozgással" és földrajzi helyekkel kapcsolatos üzenetekkel kombinálva a kutatók megállapították, hogy "a botfiókok több vitát befolyásolnak a költözéssel/meneküléssel/menéssel vagy maradással kapcsolatban". A kutatók úgy vélik, hogy ez a hatás valószínűleg arra irányulhatott, hogy a konfliktusövezetektől távolabb is menekülésre késztesse az ukránokat.


A kutatás azt mutatja, hogy a hamisított, automatizált közösségi média "bot" fiókok valóban manipulálják a közvéleményt a diskurzus alakításával, néha nagyon konkrét módon.

Az eredmények borzongatóan mutatják, hogy a tömeges közösségi média dezinformációs kampányok milyen valós rosszindulatú hatásokat gyakorolhatnak az ártatlan civil lakosságra.

A Twitter botfiókok eredete


A kutatók jelentése szerint az oroszellenes Twitter-dezinformáció túlnyomó része botoktól származott, amelyeket "valószínűleg az ukránbarát hatóságok [szerveztek]".


A kutatók nem tettek további megállapításokat az 5 millió tweet eredetéről, de azt találták, hogy egyes botok "bizonyos [meg nem nevezett] országokra jellemző kampányokat tolnak, és ezért az adott időzónákhoz igazodó tartalmakat osztanak meg".

Az adatok azt mutatják, hogy a válogatott ukránbarát botok aktivitásának csúcsidőszaka az amerikai időzónákban 18 és 21 óra között volt. Az 5 millió tweetben használt konkrét nyelvekből következtetni lehetett az üzenetek eredetére és célzottságára. Több mint 3,5 millió tweet, azaz 67 százalék angol nyelvű volt, kevesebb mint 2 százalék orosz és ukrán nyelvű.

2022 májusában a Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) igazgatója és az amerikai kiberparancsnokság vezetője, Paul Nakasone tábornok nyilvánosságra hozta, hogy a kiberparancsnokság támadó információs műveleteket hajtott végre Ukrajna támogatására. "Egy sor műveletet hajtottunk végre a teljes spektrumban: támadó, védekező [és] információs műveleteket" – mondta Nakasone.


Az amerikai kiberparancsnokság gyakorlatán a nevadai Nellis légibázison, 2011. (Fort George G. Meade Közkapcsolati Iroda, Flickr, CC BY 2.0)



Nakasone elmondta, hogy az Egyesült Államok műveleteket folytat az orosz propaganda felszámolására. Közölte, hogy a műveletek törvényesek, az amerikai védelmi minisztérium által meghatározott politika alapján és civil felügyelet mellett zajlanak, s az Egyesült Államok – Oroszországgal ellentétben– igyekszik igazat mondani, amikor információs műveletet hajt végre.

Az amerikai kiberparancsnokság decemberben Ukrajnába telepített egy "hunt forward" kibercsapatot, hogy segítsen megerősíteni Ukrajna kibervédelmét és hálózatait az aktív fenyegetésekkel szemben, az inváziót megelőzve. A Cyber Command csapatához csatlakozott az Európai Unió újonnan létrehozott, 12 szakértőből álló kibervédelmi gyorsreagálású csapata is, hogy aktív kiberfenyegetéseket keressenek az ukrán hálózatokon belül, és megerősítsék az ország kibervédelmét.

Az Egyesült Államok 2017 óta 40 millió dollárt fektetett be Ukrajna informatikai ágazatának megerősítésébe. Wendy Sherman amerikai külügyminiszter-helyettes szerint a befektetések

segítettek az ukránoknak abban, hogy "az internetet bekapcsolva tartsák és az információkat áramoltassák, még a brutális orosz invázió közepette is".

Háborúk és hazugságok a zsebünkben


Az internet térnyerésével a háborúk és a fegyveres konfliktusok már nem lesznek ugyanazok. Elemzők megjegyezték, hogy az ukrajnai orosz invázió "a katonai, politikai és gazdasági konfliktusok új digitális korszakát" vezette be, amelyet "laptop tábornokok és robot hadseregek" manipulálnak.


"E konfliktus minden dimenziójában a digitális technológia kulcsszerepet játszik - a kibertámadások és a digitális tiltakozás eszközeként, valamint az információáramlás és a dezinformáció gyorsítójaként" írták a brüsszeli Heinrich Boll Stiftung elemzői. "A propaganda a történelem kezdete óta része a háborúknak, de még soha nem volt képes ilyen széles körben elterjedni egy tényleges konfliktusövezeten túl, és ilyen sokféle célközönséget megcélozni."


Joshua Watt, a mérföldkőnek számító tanulmányt készítő Adelaide-i Egyetem kutatócsoportjának egyik vezetője összegezte:


"A múltban a háborúkat elsősorban fizikailag vívták, a hadseregek, a légierő és a haditengerészet műveletei voltak a harc elsődleges formái. A közösségi média azonban új környezetet teremtett, ahol a közvéleményt igen nagy mértékben lehet manipulálni".

"A CNN a nappalinkba hozta az egykor távoli háborúkat" – állapította meg egy másik elemző – "de a TikTok, a YouTube