VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Lehet, hogy nyáron is lesz iskola a briteknél

Angliában a politikusok és a pedagógusok egy része szerint a távoktatás során lemaradó diákoknak fel lehetne ajánlani a „nyári iskolában” való részvételt annak érdekében, hogy eredményesen pótolják a Covid-19 zárolása során elmaradt órákat. A pedagógusok szerint a digitális oktatásra való áttérés amellett, hogy csak tovább növelte a gyerekek között lévő különbségeket valójában csak az oktatás, tanítás és a tanulás illúzióját adja. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a digitális oktatás megindításakor a tanárok döntő részének nem voltak ezzel kapcsolatos ismeretei, tapasztalatai és tananyagai.

A Skype, Zoom, Classroom, Discord és Teams alkalmazásokra kényszerített oktatás csak akkor lenne igazán hatásos, ha mindenki megfelelő képzést kapna és az azt használó szakemberek több éves gyakorlattal rendelkeznének. Mindezek mellett minden országnak rendelkezni kellene egy saját fejlesztésű tudástárral, online tananyagokkal, oktatási platformmal, és az ezekhez szükséges infrastruktúrával. Ez azonban a briteknél még csak csírájában van jelen (hasonló a helyzet hazánkban is). Az sem túl megnyugtató, hogy az ezen technológiák használatában élenjáró koreaiak és japánok is csak a következő hónapokban fejezik be rendszereik fejlesztését.

A szigetország pedagógusai arra a következtetésre jutottak, hogy személyes tanítási órákkal kell felzárkóztatni a lemaradó diákokat. A brit miniszterek most azt vizsgálják, hogy a nyári szünet alatti felzárkóztató órákat milyen forrásokból fedezzék azoknak a gyermekeknek, akik a legjobban lemaradtak. A tisztviselők azt vizsgálják, hogy szélesebb körben be lehet-e vezetni azt a modellt, amelyet a Harris Akadémia 48 iskolája kínál. Ezekben az iskolákban tavaly nyáron háromórás tanrendet működtettek egyfajta „nyári iskolaként”. A szakpolitikusok úgy gondolják, hogy a tanárok nyári munkára való kötelezése miatt a szakszervezetek tiltakozni fognak.

A rossz járványügyi adatok miatt az Oktatási Minisztérium arra számít, hogy az iskolák az elkövetkező félév döntő részében zárva lesznek, és a kulcsfeladatot ellátó dolgozók gyermekeit is el kell majd helyezni a nyáron. Tegnap Anne Longfield gyermekbiztos arra figyelmeztetett, hogy néhány gyermeknek akár öt évig is eltarthat, amíg pótolja a lemaradásait. Boris Johnson további 300 millió fontot vállalt az iskolák felzárkóztatási feladatainak teljesítése érdekében. A Spectator magazinnak adott interjúban Mrs. Longfield azt nyilatkozta, hogy ez az összeg még nem lesz elég, mivel a távoktatás során kialakult egy olyan csoportja a gyermekeknek, akiknek a következő három-öt évben folyamatos támogatásra lesz szükségük.

Nemcsak a tanulmányi előmenetellel kapcsolatban vannak problémák. A lezárások és a pszichés megterhelés miatt sok gyermek komoly mentális zavarokban szenved.

A tanárokat az is aggasztja, hogy a körülmények miatt a vizsgák nem lesznek objektívek, és hogy a vizsgák értékelése komoly tanulási veszteségeket takarhat majd el.

Az oktatási minisztérium szóvivője „ígéretet tett arra, hogy szorosan együttműködnek majd az ágazat minden dolgozójával annak érdekében, hogy a fiatalok a munkájukat tükröző osztályzatot kapjanak.


Digitális oktatás kisokos

A lifelong learning (élethosszig tartó tanulás) során egyre nagyobb szerepet kap az e-learning, az m-learning, a networked learning és a blended learning.


Az e-learning egy modulárisan építkező, interaktív rendszer. Három csoportra oszthatjuk: a számítógéppel segített oktatás, webalapú oktatás és távoktatás. A hagyományos oktatás egyik alternatívájaként jelent meg, két típusát különböztethetjük meg: az e-learning 1.0-t és az e-learning 2.0-t .


Az e-learning 1.0 a hagyományos oktatási rendszer technológiai támogatása. Az osztályterem és tankönyvek virtuális kiterjesztése. A tanulás itt is megmarad egy passzív, felülről vagy kívülről irányított folyamatnak, ugyanakkor a hagyományos oktatási rendszer kiterjesztésre kerül a virtuális térbe.


Az e-learning 2.0-ban a diák saját maga határozza meg a fejlődésének útját és a tanulás szervezésében is aktív résztvevőnek számít. Jelenleg a két irányvonal még egymás mellett létezik, kiegészíti egymást.


A következő módszer az m-learning, mely az e-learning egyik legújabb és legdinamikusabban fejlődő része. Ez az elmélet a mobilitásra épít mind a hordozható eszközök, mind a mobiltechnológia terén. Lényege, hogy a tananyagok bárhol és bármikor elérhetőek legyenek a mobil eszközökön. Az m-learning sokban különbözik az e-learningtől. Egy mobiltelefonon vagy tableten sokkal nehezebb hatékonyan, átláthatóan közölni az információt, hiszen a kijelzőik kicsik, valamint az emberek a mobiltelefonos tanulásra sokkal kevesebb időt szánnak. Az m-learning tananyagok hossza, struktúrája ezért eltérhet a többi e-learninges tananyagtól.


A blended learning kifejezés kevert oktatást jelent. Az oktatási rendszerben teljesen összeférhető az e-learning és a hagyományos rendszer egyidejű alkalmazása. Talán az alap- és középfokú oktatásban a leggyakoribb e kettőnek az együttes alkalmazása. Hiszen a hagyományos rendszer már kíván valami újat. Az e-learning kialakítása sokba kerülne az iskoláknak, valamint a hajlandóság sem túl nagy a használatára.


A networked learning a hálózati tanulás módszere. Arra épül, hogy az oktatásban a lehető legtöbb embert összekössük, természetesen valamilyen közös tulajdonság, érdeklődési kör alapján, de arra is van lehetőség, hogy olyan személyek kapcsolódjanak össze, akikben nincs semmi közös, hiszen ennek a tanulástípusnak az a lényege, hogy az internet segítségével egymástól is tanulhassanak az arra hajlandók. A gyerekek legyenek folyamatos kapcsolatban egymással a tudásszerzés során és a későbbiekben is a gyakorlások alkalmával, magyarázás közben, korrepetáláson. Ezen kívül a tanárok is kapcsolódjanak mindenkihez.

Az előbb felsorolt és röviden bemutatott módszerek, fogalmak közül a magyarországi oktatási rendszerben a legelterjedtebb a blended learning.


Forrás: