LÉT ÚT (Deli Mihálytól)
- dombi52
- 20false03 GMT+0000 (Coordinated Universal Time)
- 1 perc olvasás
Elérkezett hát a pillanat
amikor a mesterséges intelligencia rajza alapján
3D-ben (vagy 4D-ben? 5D-ben? 6…)
létrehozzák a legyőzhetetlen képességű bérgyilkost
és a mesterséges intelligencia segítségével modellezik
a tökéletes bűntényt
E ’lény’ hibátlanul végrehajt minden merényletet
Bárhol, bármire bevethető lesz
Mindenféle parancsot teljesít
Előállításának költségeit a tömeggyártás gazdaságossá teszi
(Elméletileg békében is hasznosítható
de a béke csak álom)
Emberibbnek látszik a műanyagból-pléhből készült robotoknál
Valódi klón / sőt: magára lel
Gyanútlanságunkból következően akár szerethető is lesz
Két bevetés közt akár sörözhetünk is vele
Perverzebb honfitársaink akár szerelembe is eshetnek vele
Mert az imitált békében jőve-menve az utcán
fel sem ismerjük őket/(egymást) / ((magunkat))
Összekeveredünk
Ha felötlik valakiben a kérdés, hogy ki a létrehozó
már szinte zavar, szégyenérzet és lelkifurdalás támad
Az ember hovatovább kénytelen óvatosan magába nézni
Így lassacskán, átmenetileg létre is jön a párhuzamos emberiség
Ugyanis az Eredeti csökötten elhajlik (lekonyul?)
az evolúció égbetörő cédrusának
elvékonyodott vesszeje csúcsán
s csodák csodája, marad egy reményteli
egyelőre furcsa, satnya kis hajtás, akaratos rügy a tövében
új névvel, makacs kitartással
(ha közben le nem töri egy kósza kozmikus szellő)
A Végtelen Idő nagyvonalúan öntözgeti, élteti
Az Ember csak fáradtan integet:
„Evoé, mégis élet…!” (vagy mi a szösz)
Elcsigázott méltóságunkat összeszedve
meghívott lelkeinket csokorba kötve, köszöntjük az Istent!
Volt, ami volt
Hátra sem fordulunk
(Előre, a ködös Mennyei jövőbe inkább)





















