Magyar észrevétel demokráciánkra Amerikából, Vajda Miklós viszontválasza Magyarországról
Az alábbi levélváltásból kiválóan kiviláglik az amerikaiak szemléletmódjának egyik sajátossága. Mivel az eredeti levél feladóját kétségkívül jó szándékú felelősségérzet vezérelte kritikája megfogalmazásakor, ezért a teljes nevét és foglalkozását nem tesszük közzé, csak annyit árulunk el róla, hogy volt politikai fogoly, ötvenhatos, az amerikai légierő veterán tisztje, s Vajda Miklósnak a Szilaj Csikóban megjelent írására (Mert demokrácia van?) ezt a levelet küldte szerkesztőségünkbe:
„Kár, hogy Vajda úr cikkében (a demokrácia, mint olyan boncolgatása) csak az egyik oldal korrupt voltát említi, így ő is messze áll az objektivitástól. Valójában az egész magyar politikára ráillene Vajda úr írása. Sajnos, már 33 éve ez megy, és ezért nem jutott Magyarország semmire.”
Vajda Miklós köszönettel vette az észrevételeket, de leszögezte, hogy nem a korrupcióról írt, hanem a hazai demokrácia helyzetéről, amelyhez a mai politikai életből vett közismert példákat, s ezzel éppen a jelenlegi kormánypártok demokrácia-gyakorlatát kritizálta, hiszen ha szigorúbb törvényeket alkotnának, kevesebb visszaélés lehetne. „A korrupciónak pedig nincs pártszínezete, mert az emberek morális érzékétől függ, nem a pártok színezetétől. Természetesen tudom, hogy a világ bármely országában sem jobb a helyzet, sőt...” – tette hozzá.
Tengeren túli kritikusa megköszönte szerzőnk válaszát, sőt, előrebocsátotta, hogy a tartalmával csak egyet tud érteni, a korrupció korunk talán legfontosabb általános jellemzője. De aztán így folytatta:
„Régóta figyelemmel kísérem Magyarország politikai (szociális, gazdasági, stb.) életét. Úgy latom, hogy a jelenlegi, hatalmon levő kormánynak (és annak örökös vezetőjének) volt elég ideje ahhoz, hogy kiépítsen egy új osztályt, aminek gazdasági és politikai befolyása már szinte mindenütt jelen van. Ennek az új osztálynak (Milovan Dzsilasz egykori írása a Tito-féle Jugoszláviáról ráillene a jelenlegi magyarországi új osztályra) szinte minden tagja egy pártot és egy embert szolgál (óriási apparátussal magában a kormányban is, de a parlamentben lévő abszolút többségük okán főleg), ami (aki) aztán ezt (ezért) pozíciókkal és hatalmas anyagi juttatásokkal jutalmazza őket. Persze, nem jól van ez így, de a magyar nép az utolsó választáson sem látott jobb alternatívat (sőt!, így örökös időkre szinte bebetonozta őket a hatalomba. Hogy mit hoz a jövő, azt nem tudjuk, de megérzésem szerint semmi jót.”
Vajda Miklós most sem maradt adós a felelettel. Mivel úgy ítéltük meg, hogy lényeglátó, csattanós válasza a Szilaj Csikó olvasóinak érdeklődésére is számot tarthat, ezért a szerző engedélyét kértük a teljes terjedelmű, szó szerint közlésére.
Íme tehát a levél.
„Korrupció a világtörténelemben mindig és mindenhol volt, és lesz is. Túlzott elvárás lenne az Orbán kormánytól annak felszámolása. Érdekes, hogy ezt ön abból az országból várja el, ahol a legutóbbi elnökválasztáson még a halottak is szavaztak a jelenlegi demens, félhülye elnökükre.
Igen, Orbán – szerencsére – megpróbálja kiépíteni a maga klientúráját. Ez is így volt a történelemben mindig és mindenhol. Minden hatalom azokat próbálja meg helyzetbe hozni, akik a saját érdekeit képviselik. Magyarországon ez egybeesik a nép nagy többségének az érdekeivel. Mondjon nekem még egy olyan pártot, amelyet ötször választott meg a saját népe, ráadásul ebből négyszer 2/3-os többséggel. Ezt még Franklin Delano Roosevelt sem tudta megcsinálni. (Igaz, ő a negyedik elnöki ciklusába belehalt.)
Lehet, hogy az ön nézőpontjából úgy tűnik, hogy a magyar többség egy pártot és egy embert szolgál, de ez nem így van, csak tisztában van a nemzeti érdekeivel. Orbán viszont – bármilyen hihetetlen is ez önöknél – a választóit szolgálja. Ez pedig azt bizonyítja, hogy a választók nagy többsége elégedett a magyar kormányzással – annak minden hibájával együtt. Különösen a mostani időkben, amikor a szomszédban – éppen az önök demokratikusnak mondott kormánya - háborút robbantott ki, amelyben a kárpátaljai magyarok is szép számmal halnak meg, az Amerikát uraló banksterek érdekeiért.
Továbbá az önök ide küldött többszörösen hátrányos helyzetű nagykövete, (és akkor még finom voltam) folyamatos szereptévesztésben van, mert ő akarja megszabni a magyar külpolitika irányát és elveit.
Ott, az USA-ban már le kellene szállni a magas lóról, és nem kioktatni más népeket a demokráciáról. Ön – szakmájából eredően – nyilván tudja, hogy az USA csak a II. világháború óta több mint 130 alkalommal szállította a demokráciát a világ népeinek – bombák formájában. Akkor is, ha azok azt nem kérték. Ezért inkább azt javaslom, hogy a Fehér Házban tegyen észrevételeket, az ottani demokráciával kapcsolatban.
Üdvözlettel:
Vajda Miklós”
A magunk részéről mindkét levélírónak köszönjük, hogy megtisztelték egymást észrevételeik megfogalmazásával és elküldésével. Minden ilyen felelősségteljes vita csakis hasznára válhat szellemi közéletünknek.
Varga Domokos György
főszerkesztő, Szilaj Csikó
