Magyar hazafi a gépezet fogságában – Budaházy György előadása a szekszárdi léleképítőn (frissítve!)
Budaházy György Szekszárdon járt, ahol előadást tartott a Dr. Tóth Csaba által évek óta szervezett Léleképítő programsorozat keretében. Beszélt a családi származásáról, életútjáról, küzdelmeiről és természetesen az elnöki kegyelemmel lezárult Hunnia ügyről is.
Léleképítő A bátorság, a kitartás, a közösség ereje és az igazság győzelme címmel tartott közel másfélórás előadást Budaházy György a Léleképítő vendégeként a múlt héten, a Placc Ifjúsági és Közösségi téren Szekszárdon. A radikális nemzeti aktivista beszélt arról, hogyan lett nacionalista és revizionista, és természetesen szó volt a hosszú évekig húzódó Hunnia-ügyről is.
Radikális aktivista, a Hunnia Mozgalom „szülőatyja” vendégeskedett Szekszárdon. Fotó: MW
Tóth Csaba Attila, a Léleképítő sorozat szervezője bevezetőjében elmondta, Budaházy Györgyöt azért hívta meg, mert példaértékűnek tekinti a körülötte kialakult közösséget. A magyar nemzeti radikális aktivista, a Hunnia mozgalom társalapítója részletes köszönetnyilvánítással indította előadását, mindazok felé, akik szabadulásáért korábban aláírásgyűjtésen, vagy szimpátiatüntetésen vettek részt, esetleg elmondtak érte egy imát. Előadását ezután hosszabb bemutatkozással folytatta.
Mint mondta, apai ágról régi nemesi család sarja, anyai oldalról félig munkás, félig pedig paraszti származású, ő maga a kelenföldi lakótelepen nőtt fel. Apai nagyanyja, aki felső középosztálybeli viszonylagos jómódból került a lakótelepi közösségbe – a háború után ugyanis mindenük odalett – és szinte az egész huszadik századot végigélte, igen sokat mesélt unokájának az általa átélt történelemről, például Erdély és a Felvidék visszacsatolásáról. Családi tradíció a hazafias beállítottság
– Mindez beleépült a lelkembe, a tudatomba. Ide vezethető vissza, én gyermekkoromban lettem nacionalista és revizionista – mondta Budaházy, aki az 1200-as évekig vezette vissza a családfáját, amelyen állítása szerint honfoglaló, nemes, végvári vitéz, Rákóczi- és 1848-as szabadságharcos, valamint 56-os hős is szerepel. A fiatal Budaházy érdeklődése igen korán a nyugaton élő hazafias magyarok könyvei és a szamizdat irodalom felé fordult.
Gépészmérnökként végzett, de a vendéglátóiparban, vállalkozóként kezdett el dolgozni, majd kereskedelemmel és hagyományőrzéssel foglalkozott, mellette pedig különböző módon igyekezett terjeszteni a revizionista, nacionalista eszmét.
– Nekünk magyaroknak ebben mindig hinnünk kell, mivel a Kárpát-medence a hazánk, amelyet az űrből is lehet látni. Nagy-Magyarország határait csak akkor tudják felszámolni, ha elhordják a hegyeket. Lehet közé piros vonallal határokat huzigálni, de a hegyek örökké kirajzolják Nagy-Magyarországot, ha tetszik, ha nem. Nekünk ez az Isten által és az őseink erejéből teremtett otthonunk – fogalmazott. Hozzátette, hogy a mai napig mi vagyunk a legszámosabb nép a Kárpát-medencében, tehát nekünk kell itt valamilyen módon döntő nemzetnek lennünk. Szerinte Orbán Viktor ezt felismerte, és szeretne ebben előbbre lépni.
Másfél évtizedig húzódott a Hunnia-ügy
Az előadásban természetesen szó volt a 2006-os eseményekről is. Budaházy és társai ugyanis a 2006-os rendőri túlkapások után döntötték el, hogy erőszakos akciókkal lépnek fel az akkori Gyurcsány-kormány ellen. Egyik fő szervezőként vált a Hunnia-ügyként elhíresült per főszereplőjévé, amely Magyarország első olyan rendőrségi és bírósági ügye volt, amelyben a hatóságok a vádlottakat bűnszervezetben elkövetett terrorcselekmények elkövetésével vádolták.
A vád szerint a Hunnia mozgalom csoportja 2007 és 2009 között hajtott végre Molotov-koktélos és robbantásos támadásokat az akkori szocialista-liberális kormánytöbbség tagjainak ingatlanjai, „meleg” szórakozóhelyek és egy jegyiroda ellen, valamint bántalmazták a magyar Hír Televízió egyik műsorvezetőjét, Csintalan Sándor egykori és ma ismét szocialista politikust. Tavaly év végén, december 27-én hét személyt eljárási kegyelemben, majd idén április 27-én Novák Katalin köztársasági elnök a Hunnia-ügy további elítéltjeit is kegyelemben részesítette: felfüggesztette őket a szabadságvesztésük letöltése alól.
A jó győzött, nem az igazság
– Ezekből a cselekményekből egy csokornyit összeszedtek, talán húszat, és ezt varrták a nyakamba – foglalta össze a másfél évtizedig húzódó pert Budaházy, aki szerint azért kellett őt „eltiporni”, hogy a többieket megfélemlítsék. Az eljárás igen hosszúra nyúlt, csak tavaly tavasszal zárul. Budaházy összegészében többet ült börtönben a Fidesz kormányzása alatt, mint előtte, ennek magyarázata szerinte, hogy a „balos hálózatok átszövik a rendszert”, az ügyészségben, az igazságszolgáltatás kulcspozícióiban még mindig a rendszerváltás előtti kommunisták ülnek, és ők intézték el, hogy tavaly márciusban túlzottan szigorú ítélet szülessen. Áprilisban diadalmasan, lóháton távozott a váci börtönből, mégis azt érzi, hogy a jó győzött, nem az igazság. Szerinte érezte a bíróság is, hogy tarthatatlan ítélet született 2022-ben, de a másodfok sem korrigálta az igazságtalanságokat és az elsőfok hazugságait, csak csökkentette a büntetést.
Amikor a lelkek összeérnek
Érintette az utóbbi hetek történéseit is, amikor Novák Katalinnál maga Csintalan Sándor harcolta ki a saját megtámadása miatt elítélteknek a kegyelmet a Hunnia-ügy maradék három elítéltje számára. – Nem vagyok olyan viszonyban, hogy megkedveljem Csintalan Sándort, pontosan tudom, hogy ő ki volt, de azt elismerem, hogy önmagához képest ez komoly tett, nagy emberi gesztus volt, hogy azok mellé oda tudott állni, akiket a bíróság a bántalmazása miatt elítélt. Vannak pillanatok, amikor olyan embereknek, akik nem állnak feltétlenül egy oldalon, a lelkük egy pillanatra összeér. Ez egy ilyen pillanat volt, amelyet érdemes megőrizni az emlékezetünkben és fenntartani, ameddig lehet – fogalmazott a Léleképítő előadásban.
