Megjelent a Búvópatak februári száma!
- szilajcsiko
- 2022. febr. 3.
- 3 perc olvasás
„Az elkendőzés a karteziánus gondolkodással és a francia forradalommal teljesedett ki és tart azóta is. A mai globalizmusnak, akárcsak a korábbi fűnyíróelven működő politikai rendszereknek, mint a kommunizmusnak és ikertestvérének a kapitalizmusnak célja, hogy a létet elárulják, elhazudják, megtagadják, ezáltal leszűkítsék a létezés terét. Így a tér és idő hiányában szenvedő embert könnyen lehet már irányítani, géppé, rabszolgává tenni vagy állati viselkedésre kényszeríteni.” – Hajdu Zoltán kisesszéjében a maszk általános érvényű szimbolikáját elemzi, de sajnos jelenleg foglalkoznunk kell a maszk mindennapi használatával is a szűnni nem akaró járvány miatt a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap februári számában, erre utalnak Horkay István groteszk grafikái, és erről ír a betegségen átesett költő, Szentjánosi Csaba is (Covid idején 2.):
„hiába nőnek az emailek-hegyei,
üget köztük a gondolat,
ez most kicsit más vasárnap,
a föld, hóvirágokat osztogat,
lerakunk mindent, munkát, holnapot,
kérdések tűsorát,
lerántjuk a lázat a mélybe,
hogy visszaverjük
a vírusok – ostromát.”
Az öreg tölgy ölében című elbeszélésében Benke László egy tölgyfa történetét írja meg. „Forogtak a szentlászlói és a zaboskerti fák, koronájuktól megfosztott fejükön pedig forogtak a felkelő és elvérző napok, a csillagos és holdas éjszakák. Estétől reggelig, reggeltől estéig félig lehunyt szemmel lesték a fények vonulását. Várták a nehezen felkelő, alacsony járású napot, déltájban pedig égnek fordított szemmel imádták életet sugárzó megváltójukat. Mikor eljött a kikelet, és az ő napistenük egyre magasabbra ívelő pályán rótta útját, melegség és reménység járta át ereiket.”
„Csírázom magból csemete ággá,
Faszívem, úgy se megy világgá,
Égessék, vágják, verjék szelek!
Hűségem a kéreg s mind a levél,
Karolj belém, hű társam legyél,
S visszatükröz majd a Végtelen!” – írja Balajthy Ferenc a Hűséges fa(szív) című versében.
Szentgyörgyi László Ivánka, Bélu, Csula című novellafüzérében három erdélyi ember életét írja meg. „Kemenes Iván, azaz Nagyiván apja is jogász volt, a Trianonban bekövetkezett nemzetcsonkítás évében született, ő volt a háromgyerekes család elsőszülött fia. Szépen ívelő karrierjét a kommunista rendszer tette tönkre, „egészségtelen” társadalmi származása miatt az ötvenes évek legelején el kellett hagynia a pályát, méghozzá végleg. Nagyiván gyermek- és ifjú korában megtapasztalta a kitaszítottságot, ami komoly nélkülözésekkel társult. Aztán a hatvanas évek derekán bekövetkezett „enyhülés” megváltoztatta az ő életét is, hisz lehetősége nyílt a tanulásra.”
A Székely Hadosztály harcainak emlékére címmel Fülöp Zsuzsanna egy rendhagyó kötetet ajánl az Olvasó figyelmébe (Trianoni kiskáté – 101 kérdés 101 válasz a békediktátumról), melyben huszonegy kiváló történész válaszol 101 kiegészítő kérdésre nemzeti sorstragédiánkkal kapcsolatban. „A revíziós remények azonban elhaltak a második világháborús vereséget követően ‒ az 1947. február 10-én aláírt párizsi békeszerződésben visszaállították a trianoni határokat. Sőt, történt egy további módosítás Magyarország kárára: az akkori Csehszlovákia megkapott három helységet a magyar földből. A párizsi békeszerződést kemény kőbe vésték! Ma is él a legenda – melynek semmilyen alapja nincs –, hogy a trianoni békediktátumban foglaltak száz év után hatályukat vesztik. Ez inkább a belenyugvás lehetetlenségét fejezi ki! – állapítja meg a befejező szavakat megfogalmazó történész.”
Húsba égető pillanatképek múltból, jelenből címmel Pósa Zoltán Bakacsi Ernő két könyvét (Árpád álma – A 907-es pozsonyi csata, Verőfény titka) mutatja be. „Bakacsi Ernő regénye több szereplő, főleg az első számú főhős, Kurszán fia, Fajsz kamerájával tárja elénk a lélegzetelállítóan izgalmas eseményeket, a magyar diadalt, amely hazánk határait az Enns folyóig terjesztette ki. Hatalmas győzelem, hatalmas áldozatokkal, hiszen a mi oldalunkon Árpád és fiai, az ellenoldalról Luitpolt és Theotmár is a csata áldozativá váltak. Ám a regény ennek ellenére hirdeti az alapigazságot: Magyarország múltja, jelene, jövője a szuverén nemzetállam megteremtése, megőrzése lehet…”
(...)
