VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Megjelent a Búvópatak áprilisi száma!

A Búvópatak áprilisi számának tartalmából


„A líra szabályosan ellenáll annak, amit nem tud élménnyé, érzelemmé párolni, desztillálni. És ezen a nyomvonalon az is érthető, hogy a nyelvi közlés (tehát a nyelv muzsikája, a kifejezés ritmusa, dinamikája) miképp válik tartalommá.” – írja Szerepválaszaim című kisprózájában Baán Tibor a Búvópatak polgári, kulturális és társadalmi havilap áprilisi számában, melyben a Költészet Napjához kapcsolódóan - hagyományainkhoz híven – idén is a megszokottnál több vers jelenik meg.

Arcod rokon a tájjal,

melyen derű és árnyék

sűrűn váltakozik.

Itt, ahol a tölgyek, bükkök,

mogyoróbokrok kapaszkodnak

gyökereikkel a dombhoz.

Nézed a madarakat, hogyan

etetik kicsinyeiket. Örülsz

egy maroknyi gombának,

vadkörtének. Hajnalhasadáskor

indulsz útnak és csak késő

délután térsz haza.

Köldökzsinórod visszaköt

a természethez. Barna szemed

ragyog, szád mosolyra áll,

amikor a csörgedező patakban

mosakszol, széllel és napsugárral

törölközöl. – Simek Valéria Széllel és napsugárral című verse is olvasható a lapban.

„Ha majd, kedves Olvasó, amúgy „felhasználói szinten” megismerkedtél azzal a kutyával, macskával, tapsifülessel, kanári madárral, akivel megosztod otthonod és tudod már, hogyan „rakta össze” őket valaki működőképes rendszerré, ha az akvárium hidegen fénylő halai az élet apró megtestesítőivé villannak át elmédben, ha erkélyed virágain üdvözlöd a potrohos dongót és nem hagy nyugodni, mit csinált ma egész nap a lepke, ha egy jóízű tojásrántottáról vagy egy pohár tejről eszedbe jut, aki adta (sőt, esetleg életét adta), akkor egyszer csak fel fog sejleni, vajon hová ástuk el a szeretet valóságát.” – írja Állatvédelem című irodalmi jegyzetében Czigány Ildikó.

„nálunk csönd van reklám s híradó idején

mesélem a napfényt a végén

hogy az se volt

a véges végtelenség jelleget idéz

és az írógépem körül karéjban

kirakosgatva a kártyalapok

mintha megemlékeznének a falevelekről” – az Olvasó megismerheti Debreczeny György falevelek című versét is.

Kaszás István Illemóra című novellája betekintést enged egy, a hetvenes években létrehozott magán tánciskola légkörébe. „Az idős úriembernél a kettős ágy végében – ahogyan annak lennie kellett – egy nagy szentkép függött a falon. Balra tőle a kicsi éjjeli szekrényen volt a lemezjátszó, az egyetlen a tizenöt családnak fedelet adó valamikori egyházi épületben. Az ágy és a kétajtós nagyszekrény között volt annyi hely, ahol Varga bácsi egyszerre két pár fiút is táncra tudott tanítani. Több volt akkor a fiú – mondják, háborúk után inkább fiúgyermekek születnek – a Teremtő így gondoskodik a világ rendjéről. Táncnak nevezett botladozások közben vigyázni kellett, mert közel volt a horgolt terítővel letakart kisasztal, melyet védelmezően két apró fotel fogott közre, az asztalon váza a kert vágott virágaival.”

Olga című kisprózájában Nehrer György az emberi kapcsolatok bonyolultságáról és nehézségeiről ír.

Győri Andor A szerelem városa című elbeszélésében a szerelem és a történelem összefüggéseit, egymásra hatását mutatja be. „Én pedig azonnal tudtam, hogy te vagy, amikor meghallottam: Rómeó üzeni Júliának a szerelem városába. Minden szerda este ott ültem a rádió mellett. Amikor meg már vissza kellett mennem az egyetemre, apát bíztam meg ezzel. Ő fejtette meg a címedet is, melyet semmitmondó szavak mögé rejtettél, és amelyre aztán a feladó nélküli leveleket küldtem. Mindegyiket Pest valamelyik külvárosában dobtam be a ládába.”

Az OLVASÓLÁMPA rovatban Petrusák János Dunai história címmel Horváth Júlia Borbála legújabb könyvét ajánlja az Olvasó figyelmébe, mely egyszerre szociográfia, út- és tájleírás és szerelmi történet. „Életutak. Embereké. Hajóké. Egy nagy folyamé. Fáké, bokroké, madaraké, halaké, az égé, a tájé, a világé. Mi milyen, és miért ilyen, ki mit tett, és miért tette; mindezt meg kell ismerni, hogy megismerjük önmagunkat.”

Bakonyi István irodalomtörténész földije, Nehrer György új kötetét mutatja be Történetek a múltból címmel, mely a hajdani fehérvári Fekete Sas Szálloda történetéhez kapcsolódóan kiírt pályázatra született novellákat tartalmazza.

Péntek Imre, a Kilencek költőcsoport tagja Az elérhetetlen föld című antológia megjelenésének ötvenedik évfordulója alkalmából kiadott kötetet mutatja be.

Mi vagyunk a grund címmel Udvarhelyi András a „minden magyar regényéből” készített, a közelmúltban nagy sikerrel játszott musical (A Pál utcai fiúk) kapcsán osztja meg gondolatait: „A Fogadalmi dal […] a barátság dala is. Az ifjonti lelkesedésé, a hité, az önfeláldozásé. Azé a lelkesedésé, amit aztán az élet iskolájában durván lehűtenek a tülekedő, koncot, hatalmat féltő „felnőttek”, és ugyanolyan korrupttá, megalkuvóvá teszik az új nemzedéket, mint ők maguk. Üzenet értékű, hogy ez a zenés színdarab a szabadságért való tiszta gyermeki hittel harcolt küzdelemről szól, példát ad nekünk.”

Cserna Csaba Tűzkeresztség a Covid évében című naplórészletében egy több mint harminc éve Németországban dolgozó ember feleségéhez való végérvényes hazatérésének viszontagságos előkészületeit írja meg. „Történetünk helyszínét most helyezzük át Budapestről a Majna menti Frankfurttól 9 km-re délre, Gravenbruchba, egy ligetes városrészi tömbház 4. emeletére, ahol 31 Németországban eltöltött év kincseit és szemetét válogatom és a költözésre érdemes maradékot budapesti és frankfurti célállomáshoz kartondobozokba csomagolom be. Könyveim felét már elajándékoztam a frankfurti magyar iskolának, a maradék harmadát kiszuperáltam, így is 25 doboz megtelt a Gutenberg-galakszis általam rangsorolt kedvenceivel.”

(...)

Tovább az ismertetéshez

22 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek