VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Miért az mRNS-alapú oltásoktól várjuk a megoldást? Miért nem az Ivermectintől?

A minap megdöbbentő videót láttam a világhálón. Címe magyarra fordítva: „Nem bírom ezt tovább csinálni”. Itt lehet megnézni.


Egy amerikai tüdőgyógyász, Dr. Pierre Kory beszél a felvételen egy szenátusi bizottsági meghallgatáson. Ezt ő kérte annak az orvoscsoportnak a nevében, mely augusztusban kérelmezte az Amerikai Egyesült Államok egészségügyi hatóságainál, hogy mihamarabb engedélyezzék az emberek gyógykezelésére is az Ivermectin nevű, nálunk és az USA-ban állatorvoslásban használatos parazitairtó gyógyszert, ugyanis ez döbbenetesen hatékonynak bizonyul a SARS-COV-2 elnevezésű koronavírus terjedésének megakadályozásában és a vírus okozta betegség gyógyításában. (A szer felfedezője 1975-ben Nobel-díjat kapott érte, persze nem vírusellenes hatása miatt, azt akkor még aligha ismerhették.) Kory doktor az Ivermectint, noha azt mondja, hogy nem szereti ezt a szót, „csodagyógyszernek” nevezi. „Egészen biztos, hogy aki beszedi, az nem kapja meg a COVID-19-et” – mondja a szenátusi bizottság előtt.

Kutatócsoportjának argentínai résztvevői 800 koronavírustól veszélyeztetett egészségügyi dolgozónak adagoltak Ivermectint, egyetlen egy sem kapta el közülük a vírus okozta betegséget. A vizsgálatban részt nem vevő, hasonló helyzetű egészségügyi dolgozók 85%-a pedig megkapta.

De hiába a sok „peer reiewed” (szakmai grémium által ellenőrzött tudományos hitelességű) tanulmány és a bennük közölt „halomnyi” bizonyító erejű adat, az USA egészségügyi hatóságai a fülük botját sem mozdították meg rájuk.

Időközben ott több ezer ember meghalt – persze nem csak a vírustól, de kiegészítésként az is ott volt a halálokok között –, leginkább „feketék, latin-amerikai származásúak, a legelszegényedettebb rétegből valók”. Ám az USA hatóságai is inkább az oltást várták, mintsem hogy kipróbálják és engedélyezzék az Ivermectint. Ezen oltóanyagok beadása pedig bizony embereken végzett orvosi kísérletnek számít, mert egyelőre ennek beláthatatlan következményei lehetnek. Nem egészen egy év alatt fejlesztették ki mindegyiket, és még az idén engedélyeztetik őket, vagyis legalább 4 évvel gyorsabban és hamarabb, mint egy szokványos oltóanyagot szokás. Hosszú távú hatásaikról még nem tudhatunk semmit, de azt máris, hogy beadásuk után közvetlenül rengeteg mellékhatásuk lehet. Ezeknek egyik legaggasztóbbika az allergiás roham („anafilaxiás sokk”), ilyent válthat ki a beoltott személyben azonnal a beadása után az oltóanyag egyik összetevője. Ezért kell majd fél óráig még a helyszínen maradni a beadatása után nálunk is, hogy gyorsan segíteni lehessen rajta, ha valaki úgy járna, mint az a két alaszkai egészségügyi dolgozó, akiket intenzív osztályon kellett kezelni a „védőoltás” beadása után (a decemberben történt esetről először a New York Times tudósított december 16-án).

Az amerikai cikk nyomán írt az esetről az EpochTimes.de nevű hírportál.

Mindkét cikk ismerteti azt a nagy-britanniai esetet is, melyben szintén két beoltott járt az amerikaiakhoz hasonlóan. Őket is sürgősségi ellátásban kellett részesíteni. A BinoNTech-Pfizer oltóanyagában is, a Moderna-éban is használnak egy-egy polietilénglikol-molekulát az mRNS-oltóanyagot tartalmazó „buborékok” stabilizálására. Ez okozhatja némelyek heves allergiás reakcióit – írja az EpochTimes.de. „A polietilénglikol előállításának fő alkotórésze az etilénoxid. Ez pedig súlyosan mérgező, károsítja az örökítő anyagot és rákkeltő hatású. A szintetikus anyagok megzavarják a test saját védekező mechanizmusait, ez válthatja ki az immunválaszt. Következményei lehetnek még az oltásnak bőrkiütések (akár neurodermitis is), a nyálkahártyák és a szem megvörösödése, valamint émelygés és fejfájás.”

Ám valamiért a mi egészségügyi hatóságaink is inkább az oltóanyagokat rendelték meg, nem is hallottunk itthon az Ivermectinről (és aki itt bármiféle előre elrendezett folyamatra gondol, az összeesküvés-elméletek foglya és sürgősen szálljon magába!). Bizonyára kifizetődőbb üzletnek látszott – és talán valakiknek az is – ebbe az irányba lépni, mint egy 45 éve meglevő, olcsón előállítható szer vírusellenes hatását kipróbálni, és itthoni gyógyszergyáraktól megrendelni. Ez nem lett volna igazán bonyolult és hosszantartó folyamat, ugyanis az Ivermectint több országban is használják már emberek kezelésére is. Indiában például recept nélkül lehet kapni.

Itt már nem marad más hátra, kedves összeesküvés-elméletektől és „rémhírektől” meg nem zavart fejű olvasóm, hogy írásom végén Örkény Istvánt idézzem Önnek: „Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondolatai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.”

MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek