Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2024.12.14.
A választási győzelmét Meloni azonban már nem akarta Orbánnal ünnepelni, aki egy csapásra kínossá vált számára. Ő inkább rohant Bidenhez és Ursula von der Leyenhez, hogy hűségesküt tegyen a föderális Európa mellett az EU-s forrásokért cserébe. Így nem csak Európa multikulturális „értékeit” védte meg, de a brüsszeli elit, és az amerikai Deep state kegyeit is elnyerte.
Donald Trump győzelmével és az antifasiszta-balközép német kormánykoalíció bukásával azonban változni látszik a politikai széljárás, amelyhez, jó jobbközép konzervatívként, Meloni is igyekszik alkalmazkodni, így ismételten a korábban eldobott szövetségese kegyeiért kuncsorog, hiszen csak összeköti őket a filoszemitizmus, és az illegális migráció elleni harc (szavak szintjén). “Találkozó Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel. Régi barátság, új fejezet, nagy tervek!” – írta ki a Facebook-oldalára a magyar miniszterelnök a megbeszélésük után.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt. A vádak szerint 2018 és 2019 között az Österreich bulvárlap busás, közpénzből finanszírozott hirdetéseket kapott, cserébe azért, hogy kedvezőbb színben tüntette sel az FPÖ-t. Kickl akkoriban belügyminiszter volt, a pártot pedig Heinz-Christian Strache vezette; a hirdetések megrendelői is állítólag ők voltak. A lap tulajdonosa és Kickl is tagadta a vádakat, szerinte a hirdetések körül minden jogszerűen történt, és az egész vizsgálat célja nem más, mint hogy üthessenek egyet az FPÖ-n.
A Time amerikai magazin Donald Trumpot választotta az év emberének immár másodszor; a lap csütörtöki számában megjelent interjúban a megválasztott elnök bírálta, hogy Kijev oroszországi mélységi támadásokra használja fel az Egyesült Államoktól kapott ballisztikus rakétákat. A politikus arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy beszélt-e Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elnökválasztási győzelme óta. Trump a Közel-Keleten kialakult helyzetet "szörnyűnek" nevezte, és az ukrajnai háború lezárásánál bonyolultabbnak, de könnyebben kezelhetőnek értékelte. A jelenlegi körülmények alapján úgy látja, hogy a térségben "nagyon produktív dolgok fognak történni".
Donald Trump megválasztott amerikai elnök azt javasolta, hogy az EU-tagállamok küldjenek békefenntartókat Ukrajnába, hogy felügyeljék az Oroszországgal kötendő esetleges tűzszünetet – jelentette csütörtökön a Wall Street Journal az ügyet ismerő személyekre hivatkozva.
A washingtoni kormány újabb 500 millió dolláros katonai segélycsomagot nyújt Ukrajnának, amely lőszert, páncélozott járműveket, sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi felszereléseket tartalmaz – közölte Antony Blinken amerikai külügyminiszter egy közleményben.
Az orosz védelmi minisztérium magyarázatot adott az Ukrajnára mért legújabb megtorló csapások okára. Vilag Helyzete
Az orosz állami energiaipari óriáscég, a Rosznyeft megállapodott arról, hogy napi közel 500 ezer hordó különböző minőségű nyersolajat szállít az indiai Reliance magánfinomítónak – jelentette csütörtökön a Reuters a forrásait idézve.
Az Egyesült Államok 2025-ben a Képviselőház (NDAA) által elfogadott törvényjavaslata szerint közel 900 milliárd dollárt fordíthat védelmi kiadásokra. A lépés a nagy riválisnál, Kínánál is aggodalmakat okozott, szerintük ez egy új fegyverkezési versenyhez vezethet – írja a Portfolio Global Times alapján.
Kijevben az „orosztalanítás” jegyében átnevezik az Alekszandr Blok, Mihail Lermontov, Alekszandr Puskin költőkről, illetve az Ivan Krilov meseíróról elnevezett utcákat - olvasható csütörtökön a kijevi városi tanács honlapján.
Törökországba érkezett csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter, hogy a szíriai stabilitás helyreállításának egyik fontos kérdéséről, a Szíria északi részében a Washington támogatta kurd erők és az Ankara támogatta lázadók közötti összecsapásokról tárgyaljon. Az amerikai külügyminiszter találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Miközben világszerte ünneplik a saját népét nyomorgató Aszad-rezsim bukását, az árnyékból most egy olyan karizmatikus iszlamista lépett elő, aki rendkívül kifinomultan próbálja meggyőzni a nyugati közvéleményt arról, hogy fogadják el őt Szíria új vezetőjének. Szakértők szerint azonban mindez csupán szemfényvesztés: a dzsihadisták új generációjának tudatos stratégiája. (kapcsolódó cikkünk: Szíriát beolvasztják a birodalomba)
A szíriai drúz kisebbség képviselői az interneten pénteken terjesztett videóüzenetükben Izraelhez csatolásukat kérték, hogy ne kelljen az új szíriai kormány fennhatósága alatt élniük.
Az izraeli hadsereg légiereje több mint 500 szíriai katonai célpontra mért csapást, szinte teljesen megszüntette a fenyegetést. (neokohn)
Az izraeli légierő előkészületeket tesz az iráni nukleáris létesítmények elleni „potenciális csapásokra” – közölték katonai tisztviselők a Times of Israel című izraeli lapban.
Három év után, csütörtökön találkozott először Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság vezetője Ferenc pápával a Vatikánban. A katolikus egyház vezetője egyre nyíltabban bírálja Izraelnek a palesztin terroristák elleni katonai fellépését. Ferenc pápa és Abbász egy órán át folytatott négyszemközti megbeszélést, melyen, a közlések szerint a „jó kétoldalú kapcsolataikról tárgyaltak, kiemelve a katolikus egyház fontos hozzájárulását a palesztin társadalomhoz, a gázai nagyon súlyos humanitárius helyzetben való segítségnyújtásban is, ahol remélhetőleg mihamarabb tűzszünetre és a túszok szabadon bocsátására kerül sor”. (neokohn)
A német Szövetségi Polgári Védelmi és Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk sokkoló nyilatkozatot tett: minden német háztartásnak fel kell készülnie a hosszan tartó áramkimaradásokra és egyéb vészhelyzetekre. A figyelmeztetés mögött a kritikus infrastruktúrát érő támadások növekvő száma áll – jelenti a német sajtó. Eljött az idő, hogy szembenézzünk a valósággal – mondta Funk drámai hangon. Bármikor bekövetkezhet egy olyan helyzet, amikor napokig nem lesz áram, víz, internet vagy működő bankautomata. Képzeljék el, milyen lenne az élet fény, fűtés és kommunikáció nélkül – tette hozzá.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint. Az Euractiv szerint „sokkolóan” alakultak az energiaárak Svédország egyes régióiban az elmúlt időszakban, országon belül is hatalmas eltéréseket produkálva. Malmőben egy 10 perces zuhanyzás most 31 svéd koronába (1100 forintba) kerül, míg Svédország középső részén ez mindössze 6 forintnyi összeget jelent. (...) ha Németországban éppen nincs elegendő szélből származó energia, akkor svéd elektromosságot exportálnak a pótlására, ezzel viszont Svédországban csökken az energia mennyisége, ami felveri az árakat.
Nyolc hónap börtönbüntetést kért a holland ügyészség csütörtökön arra a fiatalra, aki részt vett az Ajax Amsterdam holland és a Makkabi Tel-Aviv izraeli futballcsapat novemberi amszterdami mérkőzését megelőző, illetve azt követő zavargásokban, és "zsidóvadászatot" emlegetett.
Francois Bayrou-t, a centrista Demokrata Mozgalom (Modem) vezetőjét nevezte ki miniszterelnöknek Emmanuel Macron francia elnök - jelentette be pénteken az elnöki hivatal. A 73 éves politikus az államfő és pártja egyik legfőbb szövetségesének számít, rövid ideig az igazságügyi tárcát vezette Macron első kormányában 2017-ben, korábban pedig 1993 és 1997 között oktatási miniszter volt. Francois Bayrou a múlt héten a parlamentben bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Michel Barniert váltja a kormányfői székben. Ő a negyedik miniszterelnök a 2022-ben újraválasztott Emmanuel Macron elnöksége alatt.
Elon Musk az első ember, akinek a vagyona becslések szerint meghaladta a 400 milliárd dollárt a Forbes és a Bloomberg szerint. Vagyonát főképp a Tesla elektromosjármű-gyártó és a SpaceX űrhajózási magánvállalat részvényei képezik. A Forbes amerikai magazin Musk vagyonát 431,2 milliárd dollárra becsülte csütörtökön, a Bloomberg amerikai hírügynökség pedig 447 milliárd dollárra.
Japánban is komoly problémát jelent, hogy egyre kevesebben vállalnak gyermeket – rekord alacsonyra esett ugyanis a termékenységi ráta az országban. Tokióban most négynapos munkahét bevezetésével szeretnék ösztönözni és segíteni a dolgozó édesanyákat.
Alkotmányellenesnek mondta ki pénteken Japánban Fukuoka felsőbírósága az azonos neműek "házasságkötésére" vonatkozó jogi tilalmat. A bíróság határozata szerint a tilalom sérti az alkotmány 13. cikkét, amely garantálja a japán emberek boldogsághoz való jogát, illetve sérti azokat a passzusokat is, amelyek előírják a törvény előtti egyenlőséget, a nemek közötti egyenlőséget és az egyéni méltóság biztosítását.
Emberkereskedelem és fiatalkorúakkal való visszaélés vádjával vették őrizetbe a gyanúsítottat.
Comments