Mindennapi szemezgetésünk (08:00) 2025.11.23.
- dombi52
- 1 nappal ezelőtt
- 7 perc olvasás
Orbán Viktor miniszterelnök öt pontban válaszolt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének a szombaton nyilvánosságra hozott levelében. A politico.eu honlapon megjelent levelében Orbán Viktor azt írta: „Miután elolvastam a levelét, úgy látom, elérkezett az igazság pillanata. Az ukrán-orosz háború újabb pénzügyi igényei arra kényszerítenek bennünket, hogy szembenézzünk a realitásokkal. Amit látunk, az szomorú és elkeserítő. De jobb most őszintén beszélni és dönteni, mint folytatni az illúziókra építő politikát, amit eddig sajnos az ön bizottsága tett. (...) Természetesen Ukrajna joga folytatni a háborút, de nekünk nem kötelességünk tovább támogatni és finanszírozni egy megnyerhetetlen konfliktust."
„Visszafordulhatunk a zsákutcából és végre egész Európa beállhat Trump elnök békekezdeményezése mögé. Beleértve a brüsszeli bürokratákat. Ehhez persze a háborúpárti vezetőknek szembe kell néznie azzal, hogy az elmúlt három és fél évben egy vesztes háborúban égették el az európai emberek pénzét” – közölte. „A másik út háborúba vezet. Ha Európa háborúpárti vezetői – immáron Amerika támogatása nélkül – tovább öntik a pénzt és a fegyvereket Ukrajnába, azzal megágyaznak egy európai-orosz háborúnak. És erről Európának már vannak tragikus tapasztalatai” – közölte.
Üdvözöljük az Egyesült Államok Ukrajna békéjének megteremtése érdekében kifejtett erőfeszítéseit, a 28 pontos béketerv vázlata fontos, az igazságos és tartós békéhez elengedhetetlen elemeket tartalmaz, de további munkálatokat igényel - jelentette ki az Európai Bizottság elnöke, aki közreadta az amerikai béketervvel kapcsolatban elfogadott, tizenegy európai vezető, valamint Kanada és Japán miniszterelnöke által aláírt nyilatkozatot szombaton.
Az EU állam- és kormányfői a G20-csúcstalálkozó szünetében találkoztak Dél-Afrikában, és elkészítették a dokumentumot, amely Donald Trump 28 pontos békeegyezményének átdolgozott változata.
Volodimir Zelenszkij, Franciaország, Németország és más európai országok vezetői együtt próbálják a határidőig – november 27-ig – átírni az Egyesült Államok béketervét – írja a Bloomberg forrásokra hivatkozva. Ugyanakkor az európaiak az átírt dokumentumot konstruktív módosításokkal szeretnék bemutatni. A vezetők időt akarnak nyerni Ukrajna számára, hogy az új feltételeket dolgozhasson ki a tűzszünetre Oroszországgal.
Az elmúlt napok diplomáciai fejleményei újra világossá tették, hogy Ukrajna békéjének kérdésében nem Washington, hanem elsősorban Európa – azon belül is Franciaország – akadályozza a rendezést. A Le Monde szerint az Egyesült Államok és Oroszország között előkészített új tárgyalási terv akár kiindulópontja lehetne egy tűzszünetnek, de Párizs ismét mereven elutasítja a lehetőséget, és az orosz–ukrán háború folytatását tekinti egyedüli járható útnak.
Donald Trump szerint létezik a békéhez vezető út Ukrajnában, amelyet az ukrán elnöknek kell elfogadnia – az amerikai elnök erről a Fehér Házban beszélt újságírók előtt pénteken, arra a korábbi kijelentésére reagálva, hogy Ukrajnának jövő csütörtökig választ kell adnia az Egyesült Államok béketervére. "Zelenszkijnek meg kell barátkoznia a tervvel" – fogalmazott Donald Trump, és hozzátette, hogy amennyiben az "ukrán" elnök nem fogadja el a háború lezárására kidolgozott amerikai elképzelést, akkor "harcolhat tovább". Trump azt követően beszélt az ukrán helyzetről, miután hivatali irodájában fogadta New York komcsi-muszlim polgármesterét (kép: ABC News)
„Az Egyesült Államok minden jel szerint szétválasztotta Seve Witkoff és Dan Driscoll csapatát, hogy „játszhassák a jó és a rossz zsarut – az egyik nyomást gyakorol, a másik megpróbálja azt mondani: „Dolgozzunk együtt a terv módosításán” – közölte a forrás a The Washington Postnak. A lap egyik forrása szerint hónapokig tartó „fáradságos tárgyalásokra” lesz szükség, hogy a tervet Ukrajna számára elfogadható formába hozzák. „Még ha Zelenszkij alá akarná írni, sem tudná megtenni, mert nincs hozzá politikai alap. Sok ellentmondás van benne. Nyilvánvaló, hogy ez egy oroszpárti megállapodás, amelyet Dmitrijev és Witkoff írt. Nagyon hasonlít a ritkaföldfémek szállításáról szóló megállapodásra. Három hónapig módosítottuk. De ez egy megállapodás az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Európa között, ezért szerintem a tárgyalások inkább 12 hónapig fognak tartani. Úgy gondolom, ez a békefolyamat kezdete, nem pedig vége” – mondta.
Donald Trump amerikai elnök béketerve Ukrajna megmentését célozza – jelentette ki Kirill Dmitrijev, az orosz elnök különleges megbízottja. „A háborúpártiak propagandája miatt sokan nem veszik észre, hogy Trump béke terve arra irányul, hogy megmentse Ukrajnát attól, hogy még több területet és életet veszítsen” – írta az X-en.
Az az elképzelés, hogy az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás növelése és az Oroszország elleni szankciók szigorítása lehetővé teszi Kijev számára a konfliktus megnyerését, csak egy ábránd – mondta J.D. Vance amerikai alelnök.
Trumphoz csatlakozott magyarbarát alelnöke, JD Vance is, aki hozzátette, hogy a békéért dolgozó elnök „kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat” szeretne látni Ukrajna és Oroszország között. "Miért ne kereskedhetne Oroszország és Ukrajna, ahelyett, hogy egymást gyilkolnák? Utazhatnának, lehetne közvetlen kapcsolat a két ország között, illetve pezsgő kulturális élet! Ez Trump alapvető világnézete” – hangsúlyozta az amerikai alelnök.
Az 1,4 millió dolláros csalást az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) hozta nyilvánosságra, amely pénteken közölte, hogy – a Korrupcióellenes Különleges Ügyészséggel (SAP) együttműködve – feltárta a csernomorszki kikötő fő karbantartó létesítményének illegális eladásával kapcsolatos bűncselekményeket. Csernomorszk Ogyessza déli részén, a Fekete-tenger partján található város.
Az ukrán belügyminisztérium körözést adott ki Timur Mindics "ukrán" üzletember, a Kvartal 95 stúdió társtulajdonosa és Olekszandr Cukerman, a cég vezető pénzügyi szakértője (mindketten pontosan olyan ukránok, mint Zelenszkij ‒ a szerk.) ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részesei voltak a hónap elején az ország energetikai szektorában feltárt kiterjedt korrupciós hálózatnak ‒ derült ki a tárca honlapján nyilvánosságra hozott információkból. (kuruc.info)
Izraeli légicsapások legalább kilenc embert öltek meg, és többeket megsebesítettek Gázában - közölték helyi egészségügyi hatóságok szombaton. (kuruc.info)
„Az igazi barát nem hallgat: megállít, mielőtt a másik még nagyobb rombolást végezne – másokban és önmagában.” (neokohn)
„A tömeges migráció egzisztenciális fenyegetést jelent a nyugati civilizációra nézve, és aláássa az Egyesült Államok legfontosabb szövetségeseinek stabilitását” – írta az amerikai külügyminisztérium.
A francia képviselők szinte egyhangúlag elutasították szombaton első olvasatban a jövő évi költségvetési tervezetet, ami bizonytalanná tette a végső elfogadást az év vége előtt.
Régen a „jótékonyság” szó valami szentet jelentett. Azt jelentette, hogy segítünk a rászorulóknak. Szeretetet, együttérzést és támogatást jelentett. Ma azonban a legtöbb jótékonysági szervezet nem más, mint vállalat, amely érzelmi köntösbe bújtatva működik. Kihasználja a jó emberek kedvességét, bűntudatot keltenek bennük, és érzelmeikre hatnak, hogy pénzt zsebeljenek be.
Legalább 227 diákot és tanárt raboltak el egy katolikus iskolából fegyveresek Nigéria északnyugati részén pénteken – közölte a Nigériai Keresztény Szövetség (Christian Association of Nigeria – CAN) a 24.hu írása szerint.
Matteo Bassetti, 2025.11.17. (A Covid Bizottság meghallgatása során)
A brazil szövetségi rendőrség (PF) őrizetbe vette Jair Bolsonarót, miután ügyvédei előző nap házi őrizetet kértek egészségügyi okokra hivatkozva. A brazil CNN írja, hogy a hatóság közlése szerint a legfelsőbb bíróság (STF) által jóváhagyott, a rendőrség által kezdeményezett megelőző letartóztatási parancsot hajtották végre az egykori elnök Jardim Botânico nevű, zárt lakóparkban lévő otthonában, idézi a Telex. A Reuters pénteken arról számolt be, hogy Bolsonaro ügyvédei beadványban kérték Alexandre de Moraes legfelsőbb bírósági bírótól, hogy engedje, hogy a volt elnök a 27 éves börtönbüntetését házi őrizetben tölthesse. Indoklásuk szerint a 70 éves politikus állapota – főként a 2018-as kampány során elszenvedett késelés óta vissza-visszatérő bélrendszeri problémák miatt – életveszélyessé tennék a börtönkörülményeket. Ráadásul szeptemberben bőrrákot is diagnosztizáltak a volt elnöknél. A legfelsőbb bíróság egyelőre nem döntött a beadványról.
A romániai bírók és ügyészek nyugdíjazási kiváltságainak - a korkedvezménynek és az utolsó nettó bér összegével azonos járandóságnak - megszüntetéséért tüntetett több civilszervezet péntek este a bukaresti kormány épülete előtt.
Az ügy harmadfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódott. A táblabíróság 2024. szeptember 18-án meghozott ítélete szerint a közösség elleni erőszak bűntettének elkövetése nem valósult meg ugyan, de a vádlottat – az elsőfokú ítélettel megegyezően – bűnösnek mondta ki közösség elleni uszítás bűntettében, ezért őt egy évre próbára bocsátotta. A bíróság azt állapította meg, hogy “A plakát szövege nem pusztán véleménynyilvánítás, hanem erőszakos cselekményekre, illetve gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. […] A szöveg kifejezetten fenyegető; a zászlóégetés nemcsak a gyűlöletre, de az erőszakra uszítás megállapítására is alkalmas.” A jogerős ítélet szerint a vádlott azzal, hogy egyenlőségjelet tett az LMBTQP-közösség és a pedofilok közé, már negatív véleményt fogalmazott meg, és gyűlölet kiváltására alkalmas kifejezést használt, a programpontok tekintetében a szöveg kifejezetten fenyegető, gyűlölet gerjesztésére irányuló felhívás. Pedig a valóságban meglehetősen nagy az átfedés a pedofilok és a deviánsok között, ezzel kapcsolatban több esetet is bemutattunk (Pl: ITT, ITT és ITT). A nagy visszhangot kiváltó ügyben a Barcsa-Turner Gábort, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnökét képviselő Gaudi-Nagy Tamás alkotmányjogi panasza ez év legelején futott be a Donáti utcába. Az Alkotmánybíróság (előadó alkotmánybíró: Varga Réka) több menetben is tárgyalta az indítványt. Az alkotmánybírák végül úgy döntöttek, hogy – Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Márki Zoltán, Schanda Balázs és Varga Réka párhuzamos indokolásával, valamint Handó Tünde, Haszonicsné Ádám Mária és Patyi András különvéleményével – elutasítják az alkotmányjogi panaszt. A testület határozata szerint “a véleménynyilvánítás szabadsága egy olyan alapjog, amely csak felelősséggel gyakorolható.”
