Mindennapi szemezgetésünk 2026.01.07.
- dombi52
- 3 nappal ezelőtt
- 4 perc olvasás
A tűzszünet után Nagy-Britannia és Franciaország katonai bázisokat tervez építeni Ukrajna területén – jelentette be Keir Starmer brit miniszterelnök. Január 6-án, kedden Párizsban tartották a „hajlandóak” koalíciójának találkozóját. A tárgyalások eredményeként a tömörülés vezetői aláírták az Ukrajna biztonságát garantáló szándéknyilatkozatot, azonban a dokumentum nem tartalmazza az országok konkrét kötelezettségvállalásait – jelentette be korábban Donald Tusk lengyel miniszterelnök.
A nyugati országok nem Oroszország visszatartása érdekében fontolgatják csapatok Ukrajnába küldését, hanem azért, hogy megakadályozzák a belső politikai rivalizálás, a fegyverek széles körű elterjedése és a társadalmi elégedetlenség által táplált potenciális polgárháborút – mondta Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij volt főtanácsadója.
"Hiányzik a képzett gyalogság, ami a korrupt és népszerűtlen mozgósítás következménye” – állítja a cikk szerzője. A várostól mindössze 80 km-re található Zaporizzsja városa. Zaporizzsja kulcsfontosságú ipari és energetikai gócpontja Ukrajnának, elvesztése a teljes déli front összeomlásával járna és megnyílna az út Odessza kikötővárosa felé.
Washington és Kijev a párizsi megbeszéléseken egy olyan biztonsági mechanizmus kidolgozásáról egyeztetett, amely az amerikai technológiai fölényt kihasználva biztosítaná a tartós tűzszünetet. A Financial Times információi szerint az Egyesült Államok hajlandó lenne a NATO 5. cikkelyéhez hasonló védelmi kötelezettségvállalást tenni, de a hagyományos szövetséges katonai jelenlét helyett digitális megfigyelő- és ellenőrzőrendszerekre építve.
Az ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetője, Vaszilij Maljuk bejelentette lemondását. A lépés közvetlenül azután történt, hogy vasárnap találkozott Volodimir Zelenszkijjel, és a helyi média szerint az ukrán vezető arra „kényszerítette” Maljukot, hogy akaratának ellenére távozzon posztjáról.
Ennyire lenne szükségük a következő 10 évben, hogy működtessék az országukat – közölte a miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán. Orbán Viktor ezt bődületes összegnek nevezve megjegyezte, hogy ez az éves magyar GDP közel négyszerese.
Jeffrey Sachs: „Nos, ha az Egyesült Államokat megbüntetnék minden háborús bűnéért, a világ jobb hely lenne... ha Izraelt megbüntetnék a népirtásért...” (Fimmy Sobak)
Donald Trump amerikai elnök politikai tanácsadója, Stephen Miller megismételte, hogy Grönland „az Egyesült Államokhoz tartozik”, és ezt Washington „hivatalos álláspontjának” nevezte. A magas rangú tanácsadó, akit sokan Trump programjának fő megalkotójának tartanak, azt állította, hogy egyetlen ország sem akadályozhatja meg az Egyesült Államokat abban, hogy bekebelezze a dán területet.
"Washingtonban meg kell érteniük, hogy a NATO alapjainak aláásására irányuló bármilyen kísérlet egyetlen európai országban sem találna megértést” – mondta Tusk.
„Nem, nem állunk” – mondta Trump. „Háborúban állunk a kábítószert árulókkal. Háborúban állunk azokkal, akik az országunkba ürítik ki a börtöneiket, kábítószerfüggőiket és elmegyógyintézeteiket”
A BBC utasította alkalmazottait, hogy ne használják a „emberrablás” kifejezést az Egyesült Államok által elkövetett venezuelai elnök, Nicolas Maduro elrablására, és inkább kevésbé terhelt alternatívákat használjanak, mint például „elfogás” – derül ki egy kiszivárgott belső feljegyzésből, amelyet Owen Jones brit újságíró és a Guardian rovatvezetője tett közzé az interneten.
A caracasi amerikai katonai támadás és Nicolás Maduro elnök elhurcolása miatt terrorizmussal vádolta meg kedden az Egyesült Államokat Tarek William Saab venezuelai főügyész. "A hadművelet, amelyet hadüzenet, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata nélkül hajtottak végre, egy terrorista jellegű illegális fegyveres agresszió jegyeit viseli magán" - mondta a főügyész. Hozzátette, hogy Maduro elnöknek és feleségének, Cilia Floresnek az Egyesült Államok általi őrizetbe vétele és elhurcolása az emberrablás tényállását is kimeríti.
Hétfőn heves tűzharcokról számoltak be a caracasi Miraflores elnöki palota előtt, alig néhány nappal azután, hogy Nicolas Maduro elnököt elrabolták az amerikai különleges erők rajtaütése során.
Új mélyponton a spanyol „New York Times”. (neokohn)
Minden a venezuelai amerikai rajtaütés körül forog. A – nem éppen támogatható – elnököt egyszerűen elrabolták. Érte alapvetően nem kár, de komoly aggályokat felvet, hogy az USA megint csak az olaj miatt egyszerűen odamegy egy szuverén országba, és elrabolja annak vezetőjét. Szankciók és egyéb elítélések persze sehol. Hogy látja mindezt az orosz geopolitikus Leonid Savin, akinek országát évek óta pellengérre állítják az ukrajnai, ha úgy tetszik, katonai hadművelet miatt. (szentkoronaradio.com)
Az izraeli hadsereg ma a déli órákban nagy erőkkel betört a ciszjordániai Rámalláh város közelében levő Birzeit Egyetem területére, ahol azonnal tüzet nyitottak – gumilövedékkel és éles lőszerrel egyaránt – a hallgatókra. A megszállók könnyfakasztó- és villanógránátot is hajítottak az éppen útjukba kerülő diákokra. 11 hallgató megsebesült – írja a swissinfo.ch és az amad.com.ps (kuruc.info)
2026-ban Freeland a kanadai parlament tagja, Zelenszkij tanácsadója UKRAJNában és a Rhodes vezérigazgatója az Egyesült Királyságban. Utóbbi 1990 óta működik együtt SOROS-sal. (Fimmy Sobak)
Kedden reggel továbbra is mintegy 26 900 háztartásban és 1220 ipari létesítményben szünetelt az áramszolgáltatás Berlin délnyugati részén. A rendőrség tájékoztatása szerint az áramszünetet az idézte elő, hogy feltehetően szélsőbaloldali aktivisták felgyújtottak egy kábelhidat a Berlintől délre lévő Teltow-csatornánál. A tűz következtében szombat hajnalra 45 500 háztartásban és 2200 ipari létesítményben ment el az áram. A berlini áramhálózatot működtető vállalat csütörtök délutánra ígérte a szolgáltatás teljes helyreállítását.
Öt évvel a pandémiás bohózat kezdete után teljes bizonyossággal kijelenthetjük, hogy mindaz, amit elmondtak nekünk hazugság volt, és azok, akik nem a tudományt, hanem a propagandát szolgálták, a rendszernek eladott bűnözők.
A vármegyések 10 évvel ezelőtt teljesítették először ezt a jeges kihívást, és azóta évről évre életben tartva ez a hagyomány egyre több és több embert vonzott, így mára résztvevők száma félszázra bővült, melynek zömét minden évben a vármegyések és a betyárok teszik ki.
