Mindennapi szemezgetésünk 2026.08.24.
- dombi52
- 10 órával ezelőtt
- 4 perc olvasás
Óriási veszéllyel járna választást rendezni háború idején - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök újságíróknak vasárnap adott nyilatkozatában arra a sokak által vitatott javaslatra válaszul, amelyet volt védelmi minisztere, Mihajlo Fedorov tett. (kuruc.info)
„Mivel az év elején a minisztériumban olyan döntések születtek, hogy az év második felére szánt pénzeket már az első félévben felhasználták, és ez drónok gyártására és egyéb szükségletekre ment el. Most, az év második felében ezt ki kell egyenlíteni, és további forrásokat kell biztosítani. Ebből 8–10 milliárdra van szükségünk ahhoz, hogy a következő év normálisan indulhasson, mert ezekre a pénzekre gyakorlatilag előre van szükségünk – a fegyverekkel és minden szükséges ellátással való ellátáshoz 2027 januárjában. Ráadásul közel 20 milliárd – ez a katonáink bére, a hősi halált haltak családjainak járó kifizetések és egyéb finanszírozási területek. Nagy összegre van szükség. Ezen a témán dolgozom a franciákkal és a németekkel. Valójában előre kell hozni az Ukrajnának szánt európai források második részét, és ez rendkívül bonyolult feladat” – közölte Zelenszkij a Telegramon.
Szavai szerint a NATO 5. cikkelyének léte és a szövetség tagállamainak kollektív válaszadási joga „nagyon kényelmetlen számukra”. Moszkva – jelezte a miniszter – szem előtt fogja tartani mindazt, amit „jelenleg a ruszofób elitek tesznek Nagy-Britanniában, Brüsszelben, Párizsban, Berlinben, valamint a NATO és az Európai Unió többi országában”.
Norvégia jövőre több mint 85 milliárd norvég koronával (2800 milliárd forint) támogatja Ukrajnát - közölte vasárnap a norvég kormány. Jonas Gahr Störe miniszterelnök több más északi-európai, illetve balti ország vezetőjével Kijevben tartózkodik, hogy kinyilvánítsa szolidaritását az ukrán vezetéssel.
Az új szabályozás megtiltja az olyan ruhadarabok viselését nyilvános helyeken, amelyek célja az ember személyazonosságának elrejtése. A szabályozás elsősorban az egész arcot elfedő muszlim viseleteket, így a burkát és a nikábot érinti, így Portugália is csatlakozott az ez ellen fellépő európai országokhoz.
Kilakoltatott a rendőrség a saját lakásából egy 80 éves nénit az ausztriai Linzben, miután közte és bevándorló szomszédja között szóváltásra került sor és az 56 éves iraki férfi azt állította a hatóságoknak, hogy idős szomszédja rasszista – számolt be több hírforrás, köztük a report24.news hírportál is – írja a ma7.sk. (kuruc.info)
A hivatalos amerikai veszteségi lista tovább nőtt, miközben újra fellángolt a vita arról, hogy a Pentagon eltitkolta-e a háború valódi árát. (neokohn)
Újabb 50 százalékos vámokkal és durva pengeváltásokkal folytatódik a harc az Egyesült Államok és Kanada között.
Ahogyan a The Atlantic rámutat: Trump képtelensége arra, hogy elfogadja, a háborúkban nemcsak az erő, hanem a kitartás is szerepet játszik, az iráni háborúban elszenvedett vereségéhez vezetett, és ez a fő oka a kereskedelmi konfliktusokban elszenvedett vereségeinek is.
Kötelezte a bevándorlási vízumeljárások lefolytatására az amerikai konzulátusokat egy szövetségi bíró, megváltoztatva a 75 országra vonatkozó tilalmat. (kuruc.info)
Kardcsörgetés Teheránból. (neokohn)
Bulgária szombaton közölte, hogy az Egyesült Államok két KC–135 típusú légi utántöltő repülőgépe elhagyta a bezmeri légibázist, néhány nappal azután, hogy a Financial Times arról írt: Irán amerikai katonai célpontok elleni támadásokat mérlegelhet Bulgáriában és Cipruson, ha ismét katonai konfliktus robbanna ki Washingtonnal. (neokohn)
Tovább éleződik a feszültség Törökország és Izrael között. (neokohn)
Jeruzsálem szerint Ankara veszélyes vörös vonalat lépett volna át. (neokohn)
Fővám téren a Magyarországon Élő Palesztinok Közössége szervezett palesztinpárti tüntetést egy Hamász-terrorista támogatására, míg a Herzl téren zsidó szervezetek és civilek... (neokohn)
Nem született ítélet Anzelm apát kilakoltatási ügyében a Szatmár Megyei Törvényszéken. A bíróság a már lezárt tárgyalást újra napirendre tűzte, és október 20-ra új tárgyalási határnapot jelölt ki. A döntés azért különösen fontos, mert az apát által kezdeményezett, az Európai Unió Bírósága álláspontjának kikérésére vonatkozó kérelmet másodfokon nem utasították el. Azzal, hogy a pert újranyitották és a luxemburgi álláspontot is figyelmbe vehetik, az ügy nemzetközi szintre lép. Az új tárgyalási határnapot 2026. október 20-ára, 12 óra 30 percre tűzték ki. (magyarjelen.hu)
Egyetlen év alatt kétszeres sebességet sikerült elérni, ráadásul 2050-re Kínának annyi emberszerű robotja lesz, mint fél Európa lakossága.
Kína újabb lépéssel gyorsítja fel az amerikai technológiától való függetlenedést: egyes állami intézményeknek és állami kötődésű szervezeteknek el kell távolítaniuk számítógépeikről a Microsoft Windows 10 kifejezetten kínai kormányzati használatra készített változatát. Peking nem marad operációs rendszer nélkül: az elmúlt években Kína komplett hazai Linux-ökoszisztémát épített fel, amelynek két legfontosabb szereplője a KylinOS és a UnionTech UOS. (vdtablog.hu)
Kína és az Egyesült Államok soha nem látott mértékben eltérően tekint a mesterséges intelligencia jövőjére egy friss kutatás szerint. Az eltérő hozzáállást jól példázta egy májusi diplomaosztó az Arizonai Egyetemen. A rendezvény díszvendége Eric Schmidt, a Google korábbi legendás vezérigazgatója volt, aki beszédében a mesterséges intelligencia óriási lehetőségeit méltatta. A frissen végzett hallgatók azonban nem tapssal fogadták. Amikor Schmidt az AI előnyeiről kezdett beszélni, a közönség hangos füttyszóval és bekiabálásokkal szakította félbe. Hasonló jelenet játszódott le nem sokkal később a Stanford Egyetemen is, ahol Sundar Pichai, a Google jelenlegi vezérigazgatója találkozott hasonló fogadtatással. A fiatal amerikaiak jelentős része ma már nem a technológiai fejlődést látja a mesterséges intelligenciában, hanem azt a veszélyt, hogy első munkahelyeiket algoritmusok veszik át. A különbség nem abból fakad, hogy a kínaiak ne lennének tisztában az AI veszélyeivel. Ők is aggódnak az internetes csalások, a deepfake-videók vagy a munkahelyek jövője miatt, de sokkal inkább hisznek abban, hogy a technológiai fejlődés előnyeiből az átlagember is részesülni fog. (neokohn)
