Mindennapi szemezgetésünk 2026.11.14.
„Ma a küldetések 100%-a meghiúsul a korlátozások miatt” – mondta a tisztviselő.
Több mint ezer alkalommal szállítottak készpénzt és aranyat Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába 2022 óta, a szállítmányok összértéke pedig elérhette a húszmilliárd eurót – állította Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára a Hír TV-nek adott exkluzív interjújában. A főtitkár elmondása szerint a szállítmányokban euró- és dollárbankjegyek, valamint aranyrudak voltak. A teljes értékük az általa ismertetett adatok szerint mintegy húszmilliárd eurónak felelhetett meg. Hafenecker különösen azt kifogásolta, hogy az osztrák szövetségi kormány a parlamenti kérdéseire adott válaszában állítása szerint nem tudta megnevezni sem a pénz feladóját, sem annak végső címzettjét. A politikus szerint nehezen érthető, hogy miközben az Európai Unió rendkívül szigorú pénzmosás elleni szabályokat alkalmaz, ilyen hatalmas értékű szállítmányok haladhatnak át több országon anélkül, hogy a nyilvánosság számára ismert lenne azok eredete és rendeltetése. Hozzátette, hogy az ügy Ausztriában is jelentős sajtóvisszhangot váltott ki, az ország egyik legnagyobb napilapja címlapon foglalkozott vele. Hafenecker egy másik, szintén tisztázatlan szállítmányról is beszélt, amely Ukrajnából indult, és Ausztrián keresztül Svájcba tartott. A politikus szerint az FPÖ birtokába került az ukrán nagykövetség osztrák külügyminisztériumnak címzett diplomáciai jegyzéke. A főtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a szállítás időpontja egybeesett a davosi Világgazdasági Fórummal, amelyen ukrán delegáció is részt vett. Szerinte további kérdéseket vet fel, hogy a rakomány Svájcba tartott, ahol jelentős banki, széfszolgáltatási és aranykereskedelmi infrastruktúra működik. Hafenecker azt szeretné megtudni, pontosan mit szállítottak, milyen céllal és kinek a megbízásából.
Ukrán drónok több mint 2500 kilométert tettek meg, és eltalálták Oroszország legnagyobb olajfinomítóját, az omszki finomítót, számolt be a Telegram Exilenova+ megfigyelő csatornája.
Ez pedig arra utalhat, hogy a nyugati médiában az utóbbi időben jelentősen megerősödött a Kijevvel kapcsolatos bármilyen negatív információ tilalma. Már több mint egy hete, hogy a NABU közzétette a „Karthágó” nevű nyomozás második részét, amelyben az SBU, a Nemzeti Rendőrség és az Államügyészség magas rangú tisztviselői is szerepelnek.
A Politico forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Európai Unió három táborra szakadt abban a kérdésben, ki képviselje Brüsszelt az Oroszországgal folytatandó tárgyalásokon. A harmadik tábor, amelyet „a legmagányosabb tábornak” neveznek, Kaja Kallas uniós külpolitikai főképviselőt támogatja. Számos diplomata azonban úgy véli, hogy Kallas oroszellenes álláspontja megakadályozná, hogy tárgyalóvá váljon. Néhányan „viccnek” nevezték a Kallas kinevezésére irányuló javaslatot, megjegyezve, hogy ő „valószínűleg a legrosszabb választás lenne”.
Oroszországnak nem elegendőek a szóbeli biztosítékok arról, hogy a NATO nem fog kelet felé bővülni; Moszkvának dokumentummal rögzített biztosítékra van szüksége arról, hogy a szövetség eláll a további bővítéstől.
Az ilyen javaslatok ismét az Ukrajnának nyújtott európai finanszírozással kapcsolatos egyre súlyosbodó nehézségek közepette merülnek fel.
Az iráni média által pénteken közzétett nyilatkozatában a forradalmi gárda kijelentette, hogy a támadás válaszlépés volt egy ellenséges légitámadásra, amely az iráni déli Hormozgan tartományban, Sirikben található távközlési torony ellen irányult. Az IRGC azt állította, hogy megsemmisítette a radart, bár sem a támadást, sem a jelentett károkat nem igazolták független források.
„Azonnal véget vethetnék neki. Azoknak az országoknak a kérésére, amelyeket védeni szeretnék, egy kicsit hosszabb utat járunk be, egy kicsit civilizáltabban. Szaúd-Arábia arra kért, hogy »kérlek, hadd maradjon egy darabig minden úgy, ahogy van«” – mondta az amerikai vezető, hozzátéve, hogy Bahrein, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek is arra kérték, hogy várjon.
Az Ynet szerint az USA növelné az Izraelnek rakétakifejlesztésre nyújtott 500 millió dolláros támogatást, és folytatná a 3,3 milliárd dolláros külföldi katonai finanszírozást.
A Chris Van Hollen szenátor által kezdeményezett levél egy olyan módosítás eltávolítását is kéri, amely előírná az Egyesült Államok és Izrael közötti hírszerzési információk megosztásának fokozását
Rezaei szerint Irán „távoli amerikai támaszpontokat” fog célba venni, ha az USA újra támad.
Nem maradhat az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatója Cseh Gergő Bendegúz a miniszterelnök személyes véleménye szerint. Magyar Péter erről a Kossuth rádió Felkelő című műsorában beszélt pénteken.
Magyar Péter számára az elmúlt napokban egyre kellemetlenebbé vált a volt feleségével kialakult nyilvános vita. Most pedig Varga Judit nem egyszerűen egy újabb állítást fogalmazott meg vele szemben, hanem egy konkrét képernyőképet is bemutatott. Magyar Péternek erre érdemes lenne válaszolnia: hogyan lett az Isztambuli Egyezmény elutasítását közlő bejegyzés egykori közzétevőjéből annak mai támogatója?
