MVSZ-hírek: Vetési Zoltán lett az új elnök – Hogy mit jelent Trianon...? Falath Zsuzsanna, Patrubány Miklós beszéde – MXIVK, sajtótájékoztató
Vetési Zoltán lett a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Országos Tanácsának új elnöke. Az OT Nagyváradon ülésező Közgyűlése egyhangú szavazattal választotta Őt meg.
Az alelnöki tisztséget az OT két korábbi elnöke, Gábor Ferenc író, publicista és Mátyás Attila evangélikus lelkész tölti be. Vetési Zoltán jelenleg tagja az MVSZ Drábik János vezette Stratégiai Bizottságának. Alább olvasható rövid pályaútja.
Rövid pályaút
„1956-ban születtem Székelyudvarhelyen. Az évszámot kiejtve, rendszerint eszembe jut, hogy vele talán elrendeltetett feladat is érkezett. Hisz, amint később megtudtam, példaképek sokasága jelölte-jelölhette a helyes emberi utat.
Székely felmenőim egyik ágon földművelő parasztemberek, másik ágon több évszázad nemzedékein át református lelkészek. Édesapám bögözi református lelkész volt.
Iskoláimat Bögözben és Székelyudvarhelyen végeztem, majd a műszaki egyetemet Temesváron.
További életem – a családalapítás folytán – Temesvárhoz kötődik és a szórványléthez. Ez a tény, 15 év után, érdeklődésemben teljes változást hozott: a műszaki elköteleződést felváltotta a közösségi lét és -megmaradás kérdése iránti érdeklődés. Hosszabb-rövidebb közéleti szerepvállalások mellett szinte minden időmet e kérdésnek a kutatása töltötte ki. S hogy ne csak elméletben, de gyakorlatban is keressük a lehetőségeket a magyar közösségek építésére, tizenöt éve, Temesváron, barátokkal hoztuk létre a Kohézió Egyesületet. Ennek keretében a szerves közösségek építésére vonatkozó tapasztalataimat több, mint 60 előadáson osztottam meg a hallgatósággal Erdély- és Magyarország-szerte, minek folytán fölmerült egy könyvnek a kiadási igénye.
Így lettem szerző, akaratom ellenére, s így született meg a „Magyar kincsek, egyetemes értékek” című könyvem, mely a 2013-i első kiadás után, 2024-ben megérte a második kiadást.
Mindezek mellett, úgy érzem, az igazi közösségi feladat csak most kezdődik, hisz ma már az emberiség megmaradása a tét. S ennek titka csak az ősi Isteni Szerves Rendhez való visszatérésben lelhető meg, melynek rejtélyeit kerestem, s mely tudás az ősnépek – köztük első sorban a szkíták – életvitelének alapja volt. De ezt a tudást – a mai végidőkben – általánosan ismertté tenni már csak a tudatos nevelés és oktatás folyamatában lehet. Ez mindannyiunkra újabb sokrétű feladatot ró."
Gratulálunk és kívánunk Vetési Zoltánnak jó kedélyt és jó egészséget tisztségének ellátásához.
Új könyvéről itt közöltünk ismertetőt:
valamint itt:
Trianon – Megemlékezés Tófejen – Falath Zsuzsanna beszéde
Június 1-jén Trianon gyászos napjára emlékeztek meg a Zala megyei Tófejen, azon az emlékhelyen, amelyet a Molnár Ervin vezette RW Motorosok alakítottak ki közösségi munkával.
A rendezvényre meghívták a felvidéki Falath Zsuzsannát, aki az elmúlt években a magyarellenes történelem-hamisítás elleni bátor fellépésével vált ismertté Kárpát-medence szerte. Zsuzsanna megjelenni ugyan nem tudott, de tervezett beszédét leírta, amit a helyszínen felolvastak. Alább mi is közzétesszük, olvasóink figyelmébe ajánlva.
Mélyen Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Immáron 104 éve annak, hogy hazánkat előre megfontolt szándékkal felhajtották a golgotára és kivégezték. Bár ennek a gyilkosságnak voltak előzményei, amelyek meghatározták és végletesen tragikussá tették ezt a bűntényt.
Ha visszanézünk a történelemre, akkor láthatjuk azt, hogy a tatárjárást még demográfiailag ki tudtuk „heverni”, hiszen Mátyás király uralkodása alatt Magyarországon a magyarok lélek száma 90% fölött volt. A török dúlás 1526-1686 olyan sebeket ejtett hazánk népességén, főleg a sík területeken, amiből a nemzet már nehezen tudott regenerálódni – felállni. Később a Habsburg betelepítések nyomán Magyarország, a magyar királyság etnikai térképe végletesen megváltozott. A 19. század második felében sikerült valamit javítani ezeken az arányokon, sajnos az első világháború rossz demográfiai alaphelyzetben érte Magyarországot.
1918-ban a tengelyhatalmak Magyarországgal együtt elvesztették a háborút, amelynek megtorlása 1920 június 4-én Franciaországban, Párizs mellett a versailles-i Nagy Trianon palotában írattatott alá.
Ez az álnok, ármányos, bűnös és gyilkos békediktátum örök sebet ütött minden magyar ember szívén. Hiszen a több mint ezer éves európai magyar államiságunk nagyszerű és dicső folytonossága egyik pillanatról a másikra olyan pusztító szétszaggatást ért meg, amelyet a mai napig sem tudtunk feldolgozni (bár megjegyzem, hogy nem is lehet). Olyan népek és államok kaptak országrészeinkből, akik sem történelmileg, sem kulturálisan, de főleg morálisan nem érdemeltek volna területeinkből egy jottányit sem.
Sokan nem tudják, de például a felvidéki tótság összessége korán sem volt annyira elkötelezett egy csehszlovák állam megszületéséhez, tudni kell, hogy a Felvidéket 1918-1919-ben a cseh légiók, katonaság egyszerűen megszállták és mindezt azért, hogy ezt a területet Csehországhoz csatolják, kimondottan haszonleső, imperialista, gyarmatosító politikát folytatva.
Vagy nézzük a románokat: hosszú évtizedeken keresztül ácsingóztak Erdélyre, Partiumra, a Tiszántúlra és Bánsági területeinkre. Nem átallottak történelmet hamisítani, több generáción keresztül belenevelni a románságba a sovinizmust, a hamis történelem tudatot és a magyar gyűlöletet. Trianonban megjutalmazták ezt a primitív nemzetépítést, megkapták „jussukat”, bár csalódottak voltak, hiszen a Tiszán túl és az „ősi román város – Debrecín” nem került Romániához.
Vagy itt vannak a szerbek: a török elöl menekülvén egyre többen találtak menedéket Délvidékünkön, amit azzal jutalmaztak és köszöntek meg, hogy többszöri véres pogrom után elérkezettnek látták az időt, hogy kiköveteljék maguknak „vélt jussukat”, hogy elcsatolják déli területeinket.
Folytathatnám a sort a horvátokkal, osztrákokkal, taglalhatnám a szovjetek, később az ukránok szerepét vagy az erdélyi szászok ínlojalitását, de nem teszem.
Fontosabbnak tartom rámutatni ebben a vészterhes és háborús időszakban arra a tényre, hogy a magyarságnak igaz barátja hosszú történelmünk alatt egy sem akadt. Szkíta fajunk, ami teljesen különbözővé tesz itt Európa szívében minden más néptől, nemzettől irigységet, félelmet és sokszor gyűlöletet váltott ki, úgy a germánból, a szlávból, vagy akár a latin nyelvű népekből is. Sok száz év után el kellene felejtenünk a naivitásunkat, amely mindig arra sarkallott minket, hogy őszinte jobbot nyújtva teljes bizodalommal legyünk szomszédaink felé. A történelemből tanulva pragmatikusan új nemzetstratégiát megfogalmazva az erőre, a gyarapodásra és a szaporodásra kell helyezni a hangsúlyt, persze hitünket soha nem feledve. Továbbá a két háború közti kultúrszemléletet kell feléleszteni és újrafogalmazni. A kultúra, az iskolák minősége és a magyar öntudat elmélyítése egy új, erős magyar tudatú generációt lesz hivatott felnevelni, akik majd száz év távlatából újjá tudják építeni azt, amit a 20. század lerombolt.
Addig van magyar jövő, amíg van magyar remény és vízió. Ha utódainkat ebben a szellemiségben neveljük és irányítjuk életük folyamán, és amíg tudják azt, hogy Kolozsvár, Nagyvárad, Pozsony és Kassa, Újvidék és Szabadka is magyar városok, és amíg egy magyar is él a leszakított területeinken, soha, de soha nem szabad lemondani egyetlen egy négyzet centiméteréről sem a Kárpátok övezte magyar hazánknak. Mint, ahogy Deák Ferenc mondta:
„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”
És ebben úgy segéljen minket az Isten!
Falath Zsuzsanna, muzeológus
Pozsony, 2024. 5. 30.
MXIVK – Sajtótájékoztató a Világkongresszus programjáról
Fontos sajtótájékoztatót tartott június 5-én dr. Laky-Takács Péter, az MXIVK szóvivője és Kovács-Hárs Klári, az MXIVK Szervező Bizottságának titkára.
Megtudhattuk, hogy a Világkongresszus keretében tíz szakmai konferenciára kerül sor, amelyek együttesen adják Világkongresszus nemzetstratégiai tartalmát.
A szakmai konferenciák augusztus 16., 17. és 18-án zajlanak, napi 14 előadással. Összesen több mint 150, egyenként 25 perces előadás hangzik majd el. Ezen kívül számos fontos eseményre is sor kerül majd. Naponta 4-6 konferencia zajlik párhozamosan.
Ezeknek összesítése a Záró-konferencia feladata, amelyre augusztus 20-án kerül sor.
A sajtótájékoztató itt hallgatható meg:
A tíz szakmai konferencia naponkénti beosztása a mellékelt ábrán látható.
Hogy mit jelent Trianon...?
Üzenet azoknak, akik Trianon napján az összetartozást ünneplik.
Ha tudni akarod, hogy mit jelent a napjainkban is folytatódó Trianon a magyar nemzet életében és azt, hogy miért nem lehet június 4-ét, Trianon gyászos napját a nemzeti összetartozás napjának nevezni, hallgasd meg Patrubány Miklós solti emlékbeszédét a solti HÍD tévé élő közvetítésének felvételében:
Az Országos Trianon Társaság (OTT) solti tagozatának szervezésében, a helybeli református templomban zajlott tegnap a Trianon-napi megemlékezés, amelynek meghívott szónoka Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, az OTT tiszteletbeli elnöke volt.
A rendezvény emelkedett lelkületű volt, és mindenben megfelelt annak, ami nemzetünk legnagyobb tragédiájának évfordulóján elvárható.
Nem ünnepség volt! Megemlékezés volt!
A Himnusz éneklésével kezdődő és a Szózat, valamint a Székely Himnusz éneklésével záruló megemlékezés nyitányán Szondi Miklós, az MVSZ Bács-Kiskun Megyei Szervezetének elnöke elszavalta Babits Mihály Áldás a magyarra című versét. Örsi-Urbán Bea a 17 éves József Attila Nem! Nem! Soha! című versével tett hitet a jövő mellett.
A rendezvényen beszédet mondott Németh István Solt polgármestere. Fohászt mondott három történelmi keresztény gyülekezet papja: Váradi Péter református lelkész, Vass Huba Erdélyből származó római katolikus esperes és Selmecziné Füzékova Diana Felvidékről származó evangélikus lelkész.
A templomi rendezvény követően a résztvevők koszorúk sokaságát helyezték el a templomkertben álló turulos Trianon-emlékműnél.
Solt példát mutatott arról, hogy miként kell Trianon napján emlékezni.
Kövessen minket a honlapunkon www.mvsz.info is.
A 86. életévébe lépett, legnagyobb magyar civil szervezet 2000 óta semmilyen állami támogatásban nem részesül.
SZJA 1%-ának átutalásához a Magyarok Világszövetségének adószáma: 19672081-1-41
Közhasznú szervezetünket ezen a bankszámlán lehet támogatni:
IBAN: HU53 1030 0002 2010 2159 0000 3285
(SWIFT: MKKBHUHB XXX)
Idén minden beérkezett támogatást a Magyarok XI. Világkongresszusára fordítunk.
MVSZ Sajtószolgálat
Comments