VARGA DOMOKOS GYÖRGY művei itt és a wikin

Naplóbölcsességeim – 101.








101.


Az élemedett jó szavunk arra,

akiről látszik, hogy elégedett

a sorssal, mi vitte erre-arra,

s nem hajszolta a szikár lényeget.


Nem életunt és nem életművész,

inkább élelmes, nyugalmat élő,

jobban érdekli közkeletű rész,

mint a kockázatos, bár sokat érő.


Ellentéte a lángoló elme,

aki kortalanul sziporkázik,

mindenben szépet, kihívást lelve,

amit emberként tehet a másik.


Lobog a lelke, de meg van lőve,

mihelyt gonoszsággal találkozik,

olyankor a tehetsége pőre,

bénán nézi a valóság-mozit.


Lehet-e ezt kiegyenlíteni,

hogy a tehetség termővé váljon,

kacskaringót egyenesíteni,

s mindenki saját lábára álljon?


Ahelyett, hogy nemzedékek harca:

tapasztalatátadás történjen,

legyen tüzes, majd hű emberarca,

kinek-kinek, hogy sokáig éljen.

18 megtekintés
MOGY-embléma_2019.png
Blogos rovatok
Kiemelt cikkek