Naplóbölcsességeim – 118.

118.

Nincs könnyen, könny nélkül is alig

a napi ügyek fenntartása,

ha nem tudjuk pótolni, amit

elvesz a szerencse forgása.

Pedig joggal bízunk magunkban,

és a hitünk segít többnyire,

hogy megoldjuk, ha a baj felbukkan,

és számítanunk is van kire.

Mert bármennyire is bonyolult

az élet, s felfoghatatlanság

birodalma polgára vagyunk,

megsegít éppen ez a nagyság.

De ennyire nem tudatosul

sorsunk nagy elrendezettsége,

mert kiszolgáltatottság borul

világmagyarázat végére.

Nem a testünk, nem a csillagok

egyedül, hanem az életmód,

mit lelkünk egésze adagol,

létünk eléréséhez lesz kód.

De mikorra ezt megfejthetnénk,

megvalósul a kérdés tárgya,

lesz belőlünk megtörtént emlék,

kiteljesül szerencse vágya.