Naplóbölcsességeim – 124.

124.

Most vetkezik a természet és lassan

elalszik, legalábbis itt mifelénk,

aztán várhatóan majd ébredezik,

s nyárra felöltözik teljes pompába.

Ehhez képest mi naponta cseréljük

évszaknak megfelelő ruházatunk,

s még egyéb vetkeztetést elszenvedünk:

hajunkat nyíratjuk, körmünket vágjuk.

Alig gondolunk rá, hogy növekedés

feltétele teljesítése nélkül

sem tavaszi rügyfakadás nem lenne,

s nem nőne hajunk, körmünk, szakállunk.

Ha felhők nem hoznának tengervizet,

ha nem táplálnánk folyton magunk testét,

minden elszáradna, mi elsorvadnánk,

s mindez csupán keret gondolkodáshoz.

Szinte nem is törődünk vele, csak úgy

csináljuk a szokásosat, mégis sokan

ebben segítenek bennünket: nekik

ez hivatásuk, érte megbecsültek.

Ám jó törődni külön is ezekkel:

belezuhanni nagyon jó alvásba,

olykor-olykor igen kiválót enni,

jönni természettel harmóniába.