Naplóbölcsességeim – 14.

14.
Kinek nemzet nyújtja az emberiséget,
más nemzetben meglát rokon emberséget.
Kinek nem nemzetekből áll emberiség,
nem fáj a nemzettipró embertelenség.
Két ember sosem lehet ugyanaz személy,
milliárdot se hajthat azonos szeszély,
A föld név csupán igen elvont fogalom,
éltet, s legváltozatosabb bonyodalom.
Aki egysíkúvá tenne embereket,
egyennyelvre szoktatná a gyerekeket,
tehetséget hasznon mért igába fogva,
pusztítását takarná a hamis dogma,
hogy mindenkinek joga a féktelenség,
pedig örökölt végünk a végtelenség.
Comments