Naplóbölcsességeim – 144.

144.

Hogy hittel kell-e hinni, vagy ésszel,

s mit kezdjünk a fennmaradó résszel,

eldönti tudásunk szerkezete,

belül van az ing, kívül a zeke.

Törjünk-zúzzunk-e előbb, hogy legyen

hol ténykednünk: a tiszta terepen,

vagy felmérve lehetőségeket,

előbb földet műveljünk, s majd eget?

Mennyire fontos valóság-talaj,

a most születő, vagy ami tavaly,

lehet-e a múlttal ravaszkodni,

elmúlt előnyéhez ragaszkodni?

Vagy vizsgálatunk érdemmel teljen,

ne dicsőség, közjó vezéreljen,

ma is elérhető hasznot hívjunk,

ne csillagösvényi harcot vívjunk.

Visszaüt hódítást hivatkozni,

erőszakos jót divatba hozni,

lesz belőle üres hitvédelem,

erőt érett értelem érdemel.

Ezzel álljunk jó törekvés mögé,

legyen áldozatunk olyan köré,

akikkel eszünk azonosítja

szívünk örömét: lelkünkre nyitja.