Naplóbölcsességeim – 28.

28.

Összerezzent a világ a vírus hevétől,

találgatjuk eredetét, kiagyalóját,

s miközben magunkba fordulva védekezünk,

nincs ember, aki bizonyossággal szolgálna.

Így jártunk. Elpárologtattuk istenhitünk,

s most döbbenünk rá kiszolgáltatottságunkra,

természetből lévő mivoltunkra, benne sok

ismeretlennel, ami napi szinten árthat.

Miért kerestünk eddig izgalmat, kalandot, kihívást

posztmodern életünkben, ha létezésünk sincs

elrendezve? Leronthat nemcsak parányi ármány,

de hatalmas égi jövevénnyel találkozás bármikor.

Jöjj vissza felelősség szépsége, mint régen,

dicséret képessége a sors hű fejlesztéséért,

közgondolkodáshoz mindenki kapcsolódjon

örülve egymás sikerén – kivétel nélkül!