Naplóbölcsességeim – 31.

31.

Soha nem szülhet jót a gonoszság,

s ebben nem a maiak vétkesek,

ők csak a szekeret tolják tovább,

mit arannyal raktak régi kezek.

Aki gazdag, nem érti a szegényt:

tán nem akar vagyont felhalmozni,

semmire pazarolja életét,

rest a pénzért áldozatot hozni?

Azért nincsen ebből ma se kiút,

nem közös nyelv beszédünk alapja,

mert apa kitagadhat oly fiút,

kinek nem kell királyi kalapja.

Megbénítottak pedig nem futnak

mégoly kecsegtető álom után,

előbb bezárulnak ama utak,

s nincs miről lemondaniuk bután.

Kéz a kézben ölelve a Földet,

körbeértük az ősi világot,

utóbb, mint Sziszifosz, hegyre követ

görget a nép, zörget kamat láncot.

Eljött, majd elferdült a megoldás:

egyenlőn osztott napot a kereszt,

majd fegyver lett a Napfogyatkozás,

s haszon fogság senkit ki nem ereszt.