Naplóbölcsességeim – 6.

6.

Hazánk, lelkünk méltó módon született,

létbe istenünk szellemmagot vetett.

Hegy-völgy és sík táj eredendő honunk,

mulandó perc végtelene otthonunk.

Erkölcsi törvényt szült gyermekkel anyánk,

természet világot hódított atyánk.

Lett mindenünkké társaink figyelme,

ahol villódzhat igazán az elme.

Nemzedékünkkel lép tovább a világ

a jól megtervezett ismeretlenbe,

ahol a múlt emlékezete szilárd

alap a vihar tépte emberiség

tájban. Ki-ki külön szép életkedve

általunk teremtett létet dicsér.

---