Nemzetközi szemezgetésünk – orosz–ukrán háború (Vukics, 2022.03.01.)
Tegnap jelentette be az ukrán parlament, hogy 70 harci repülőgépeket – MiG-29-es vadászgépeket és Szu-25-ös csatarepülőgépeket – kapnak Lengyelországtól, Bulgáriától és Szlovákiától. Szintén ukrán források arról írtak, hogy Lengyelország azt is engedélyezte az ukrán légierőnek, hogy lengyel reptereket használják arra, hogy a harci repülőgépeik bázisai legyenek az Ukrajna légterében végrehajtott bevetésekhez. Ha igaz a hír, ez igencsak jelentős eszkalációs kockázat és lényegében azt jelenti, hogy nagyon nagy esély van rá, hogy Lengyelország is belesodródik a háborúba.
Törökország minden ország hadihajója számára megtiltja az áthaladást a Fekete-tengeren a két tengerszoroson, a Boszporuszon és a Dardanellákon - jelentette be hétfő este Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter. "Értesítettük a tengerparti és más országokat, hogy ne küldjenek hadihajókat a Fekete-tengerre. (...) A montreux-i egyezmény rendelkezéseit alkalmazzuk" – közölte a miniszter az Anadolu török hivatalos hírügynökség jelentése szerint. Az 1936-ban aláírt montreux-i egyezmény szavatolja Törökország számára a kizárólagos ellenőrzési jogot a két tengerszoros felett háború idején, de az egyik rendelkezése szerint kivételt képez, ha a hajók a bejegyzett támaszpontjukra térnek vissza. Hétfőn Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy kormányának "a montreux-i egyezmény biztosítja a felhatalmazást ahhoz, hogy a tengerszorosok hajóforgalmát úgy irányítsa, hogy megakadályozza a válság eszkalálódását". Jelenleg négy orosz hajó várakozik jelenleg Törökország döntésére, hogy a Földközi-tengerről a Fekete-tengerre hajózzanak.
Az Ukrajnából menekülő külföldi diákok azt állítják, hogy szegregációval, rasszizmussal szembesülnek a határon. Az Ukrajna elleni orosz invázió miatt az országot elhagyni próbáló külföldi diákok azt mondják, hogy az ukrán biztonsági erők és határőrök rasszista módon bántak velük a határátkelés során. Egy afrikai orvostanhallgató a CNN-nek elmondta, hogy őt és más külföldieket lerendelték a tömegközlekedési buszról az egyik ukrán és lengyel határ közötti ellenőrzőpontnál. Azt mondták nekik, hogy álljanak félre és csak ukrán állampolgárok maradhattak rajta. Rachel Onyegbule, egy elsőéves nigériai orvostanhallgató a következőt nyilatkozta a CNN-nek: "A testem zsibbadt volt a hidegtől, és már vagy 4 napja nem aludtunk. Az ukránokat minden alkalommal hátrányosan megkülönböztetik az afrikaiakat. Nem kell kérdeznünk, hogy miért. Tudjuk, hogy miért. Mi pedig csak haza akarunk jutni”. Saakshi Ijantkar, negyedéves indiai orvostanhallgató szintén megosztotta megpróbáltatásait a CNN-nel: "Három ellenőrzőponton kell átmennünk, hogy elérjük a határt. Sok ember rekedt ott, egyszerűen nem engedik át az indiaiakat. Ahhoz, hogy elérjük ezt a határt, 4-5 kilométert kell gyalogolni az első ellenőrzőponttól a másodikig. Az ukránok taxit és buszt kapnak az utazáshoz, minden más nemzetiségűnek gyalog kell járnia. Nagyon rasszisták voltak az indiaiakkal és más nemzetiségűekkel szemben" – mondta a 22 éves mumbai férfi a CNN-nek. Hozzátette, hogy tanúja volt a határ ukrán oldalán várakozó diákok elleni erőszaknak is. Ijantkar azt mondta, hogy látta, hogy az indiai férfiak hosszú órákra sorban álltak más nem ukrán nemzetiségűekkel együtt. "Nagyon kegyetlenül bántak velünk. A második ellenőrzőpont volt a legrosszabb. Amikor kinyitották a kaput Ukrajna és Lengyelország között az ukrán hadsereg csak a nőket engedte át. Szó szerint sírtunk és térden állva kellett könyörögnünk nekik. Miután az indiai lányok bejutottak, a fiúkat alaposan megverték. Semmi okuk nem volt arra, hogy ilyen kegyetlenséggel megverjenek minket." – mondta Ijantkar.
Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnök azt mondta az orosz nemzetbiztonsági tisztségviselőknek, hogy Litvánia és Lengyelország „tervet szőtt arra, hogy hátba támadja Oroszországot", viszont „Fehéroroszország ezt jó szövetségesként megakadályozta." A RIA Novosztyi beszámolója szerint fehérorosz vezető azt állította a, hogy Lengyelország és Litvánia arra akarta használni az Ukrajna körül kialakult helyzetet, hogy „légi és szárazföldi úton” áthatoljon Fehéroroszországon és „hátba támadja Oroszországot.” „Azt mondtam nekik: nem leszünk árulók. Nem engedjük, hogy az orosz embereket hátba támadjátok.”
Ukrajna azt állította, hogy három NATO-tagország küld majd repülőgépeket az Oroszországgal zajló konfliktuskörzetbe. Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn kijelentette, hogy Lengyelország és a NATO nem részese az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusnak, ezért nem küldhet repülőgépeket, hogy csatlakozzanak a harchoz. „Nem küldünk repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást nyitna meg az ukrán konfliktusba. Mi nem csatlakozunk ehhez a konfliktushoz. A NATO nem részese ennek a konfliktusnak” – mondta a Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott találkozója után tartott sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy humanitárius segélyekkel támogatják az ukránokat. Jens Stoltenberg NATO-főparancsnok is megerősítette, hogy a NATO nem vesz részt a konfliktusban, ezért nem küld csapatokat és repülőgépeket Ukrajnába. Ugyanakkor megerősítette, hogy a NATO továbbra is pénzügyi és katonai támogatást nyújt Ukrajnának, például páncéltörő fegyvereket, légvédelmi rendszereket és más típusú katonai felszereléseket. Kedden az ukrán légierő hivatalosan is bejelentette Facebook-oldalán, hogy három NATO-ország – Lengyelország, Szlovákia és Bulgária – több mint 70 harci gépet szállít az ukrán hadsereg számára. A sugárhajtású gépek állítólag lengyel repülőterekről is üzemelhetnek.
Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes hétfőn azt állította, hogy az orosz támadás február 24-i kezdete óta nagyjából 5300 orosz katona vesztette az életét. Az ukrán állami Ukrinform hírszolgálat lefordította Maliar Facebook-bejegyzését, amely szerint az orosz áldozatok száma nagy. Maliar szerint Oroszország ezen kívül 29 harci repülőgépet, 29 helikoptert, 191 harckocsit, 816 páncélozott harcjármű vetés 74 tüzérségi eszközt vesztett el eddig a konfliktusban.
Két csecsenföldi katona meghalt, hatan megsebesültek – írta Ramzan Kadirov kedden a közösségi médiában, részletek nélkül. Azt állította, hogy az elesett katonáknak „utasításuk volt, hogy minimalizálják a polgári áldozatok számát Ukrajnában, amit meg is tettek”. Kadirov arra is felszólította az ukrán katonákat, hogy disszidáljanak és „egymás mellett” harcoljanak az előrenyomuló orosz erőkkel. Az oroszországi dagesztáni és kalmükiai köztársaságok vezetői minden régióból megerősítették egy-egy katona halálát. Ez az első alkalom, hogy az orosz fél részéről egy parancsnok veszteségekről számolt be.
Oliver Stone, az Oscar-díjas filmrendező és az Egyesült Államok külpolitikájának hangos kritikusa arra szólította fel Instagram-követőit, hogy olvassanak el több cikket, hogy jobban megértsék, hogyan szabadíthatta fel Oroszország hadereje Ukrajnát. A vasárnapi poszt állítólagos célja, hogy ellensúlyozza "a nyugati média minden hisztériáját" és azt a hajlamát, hogy "kihagyja a legfontosabb tényeket, ha azok kényelmetlenek a számára" – mondta a rendező. A Stone által elolvasásra javasolt anyagok „hasznos és őszinte elemzéseket” kínálnak az ukrajnai válságról. Az olvasmánylistán Tony Kevin, a hidegháború alatt Ausztrália moszkvai nagykövete, Jonathan Steele, elismert brit újságíró és író, Joe Lauria, a Consortium News hírportál főszerkesztőjének és Caitlin Johnstone ausztrál író cikkei szerepelnek.
Khamenei ajatollah szerint a külföldi hatalmak befolyása tragikus fordulóponthoz juttatta Ukrajnát. Irán legfelsőbb vezetője, Khamenei ajatollah azt állítja, hogy Ukrajna áldozatul esett annak az amerikai politikának, amely a világ minden táján válságokat idézett elő. Hamenei Washington befolyását említette a jelenlegi ukrajnai katonai konfliktus „kiváltó okaként”. Az iráni média és a legfelsőbb vezető Twitter-oldalán kedden közzétett nyilatkozatok sorozatában Hamenei azt mondta, hogy „az Egyesült Államok rángatta oda Ukrajnát, ahol most van”. Hamenei megjegyezte, hogy Irán "támogatja az ukrajnai háború befejezését".
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn kijelentette az Axios amerikai hírügynökségnek, hogy országa felett „repüléstilalmi zónát kell bevezetnie a Nyugatnak”, amely potenciálisan háborús cselekménynek felel meg. „A szankciók jó irányba haladnak. Amellett, hogy leválasztjuk az Orosz Központi Bankot a SWIFT-ről, és több Stingert és páncéltörő fegyvert biztosítunak nekünk, a Nyugatnak repüléstilalmi övezetet kell bevezetnie Ukrajna jelentős részei felett. Ukrajna le tudja győzni az agresszort. Ezt be fogjuk bizonyítani a világnak. De ehhez az eredményhez a szövetségeseinknek is el kell végezniük a rájuk eső részt ebből a feladatból” – tette hozzá. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára hétfőn azt mondta az MSNBC-nek, hogy „az elnök nem akar ilyet csinálni”, és „ez nem jó ötlet”.
Hannah-Jones azt állítja, hogy az ukránok „fehér” megjelenése miatt „fajilag” elfogult módon tájékoztatnak az orosz invázióról. A New York Times baloldali riporterét és az 1619-es projekt vitatott alapítóját, Nikole Hannah-Jonest bírálták az interneten, miután az oroszok ukrajnai inváziójáról tudósító újságírókat „faji elemzéssel és nyelvezettel” vádolta. A baloldali újságíró szerint túlságosan kihangsúlyozták „együttérzésüket” a konfliktusok fehér áldozatai iránt. Hannah-Jones szerint ez különösen a menekültekről szóló tudósításokban látszik, miközben azt állítja, hogy Európa egy kitalált kontinens, amelynek alapvető funciója csak annyi, hogy elválassza a világot a nem „civilizált” nemzetektől. „És őszintén szólva, ezek a sokkoló beismerések, hogy ez egy európai országban történik, történelmietlenek, és arra is szolgálnak, hogy igazolják az együttérzés hiányát más inváziók, más megszállások és más menekültválságok iránt, amelyek nem fehérnek tartott népeket érintenek.” – nyilatkozta az írónő.
Comments