jún. 28.

Pokol Béla: A társadalomtudományok változásai a ChatGPT és társai korában

Eredeti cikk: Pokol Béla fészbukoldala

Valamit csak akkor tudunk meg, ha lépésenként expliciten kibontjuk elménkben

A mesterséges intelligencia nagy nyelvi modelljei közül a legelterjedtebb ma a ChatGPT, és ennek a 4o verziója már megbízható tudást garantál, szemben 3-as és a 4-es verzió „hallucinációival”, de a már a 2024 nyarára ígért 5-ös verzióra ez biztosan állítható lesz.

Így a tréningeztetése és az internet tartalmainak közvetlen elérése révén a világon felhalmozott összes tudás nagy részét másodpercek alatt kézhez tudja tartani a megfelelő kérdezés után.

A tudományos kutatás a tudás határain tevékenykedést jelent, vagyis a felhalmozott tudás adott aspektusainak birtoklását az adott kutatási szektorban, és ennek bázisán kreatív szemléletmóddal az új összefüggések utáni kérdezést, illetve ehhez információk szerzését. Így merül fel, hogy az ehhez szükséges eddigi tevékenységekben milyen változást jelent az, hogy a ChatGPT és társai által közvetlenül tudás határaira települnek a világ össztudásának birtoklása révén. Ez a változás másként hat a természettudományok és a műszaki tudományok kutatóinak eddigi tevékenységére, ahol sokszor empirikus laboratóriumi munka áll a középpontban, és másként a társadalomtudományokban, ahol a társadalmi tevékenységek összefüggéseit feltáró, könyvekben és tanulmányokban felhalmozott ismeretek alapján folyik a tudományos kutatás, és ezek esetleges cáfolatát és új összefüggések feltárását jelentő ismeretek megszerzésére törekednek.

Így a mesterséges intelligencián alapuló nagy nyelvi modellek legfejlettebb verziói a társadalomtudományok esetében hozhatnak nagy változásokat, és ezért ebben a rövid írásban ezt tartjuk most szem előtt.

Fontos még előzetesen leszögezni a nagy nyelvi modellek korlátjaként, hogy a tréningeztetésük és az internetes tudásra közvetlen kinyúlásuk révén ugyan a már meglévő társadalomtudományos ismeretek teljességét birtokolni tudják, de kreatívan új tudományos ismereteket nem tudnak létrehozni.

A tudomány a tudás határain végbemenő tevékenységet jelent

A tudományos tevékenység eredendően a jelenleg ismert határok feszegetéséről szól. A kutatók felderítetlen területekre merészkednek, hipotéziseket fogalmaznak meg, és kísérleteket végeznek a tudás határainak bővítésére. A tudás határain végzett munka nagyfokú bizonytalansággal és intellektuális kockázattal jár. A tudósok gyakran hiányos adatokkal, új módszerekkel és bizonyítatlan elméletekkel dolgoznak. Thomas Kuhn a normál tudományt úgy írja le, mint a tudósok rendszeres munkáját, akik elméleteket alkotnak, megfigyelnek és kísérleteznek egy uralkodó kereten vagy paradigmán belül. Ám alkalmanként a jelenlegi paradigma anomáliái és következetlenségei tudományos forradalomhoz vezetnek, ami paradigmaváltást eredményez. Ez az, amikor a tudósok a legnyilvánvalóbban a tudás határain dolgoznak, megkérdőjelezve és újradefiniálva az alapvető fogalmakat.

A tudás határaihoz azonban el kell érkeznie a kezdő tudósnak, elsajátítva az egy-egy szektorban már felhalmozott tudást, és ez előfeltételként megköveteli tőle a választott tudományterület egyetemén a tudásalapok elsajátítását, majd egy szűkebb terület választását, és itt az egyetemi tananyagon túl a felhalmozott ismertek birtoklását, megértését. A tudás határain tevékenykedés az egyetemi tudás bázisán rendszerint munkamegosztásban már csak a tudományterület egy szűkebb szeletét érintően folynak, és a többi kollégának a feltárt új ismereteket egy-egy folyóiratcikkben, vagy könyvben adják át. Így a tudás határain tevékenykedő tudós egyrészt a saját speciális kutatásának részleteit elemzi, másrészt a tudományterülete más szeleteit kutató kollégák tanulmányaiban feltárt ismereteket igyekszik megérteni. A felmerülő kérdés így a ChatGPT teljesítményét figyelembevéve, hogy ez mennyiben jelent majd változást a jövőben – vagy, aki fürge, annak már ma – a tudás határaihoz eljutásban, illetve az ott tevékenykedés eddig bevett formáit illetően?

Az első változás lehet a társadalomtudományokban – talán a speciális szemléletmóddal rendelkező jogtudományokon kívül –, hogy az alkalmanként eddig is megfigyelhető, speciális egyetemi szakon túlról a tudományterületre érkezők száma meg fog nőni. Általános értelmiségi tudásalap megszerzése már elegendő ahhoz a társadalomtudományokban, hogy az egyik ágból kívülről érkező az adott tudományterület átfogó leírásait tartalmazó monográfiák rendszeres átolvasása és megértése után már annak egy-egy szeletét maga elé fogja, és kutatói ambíciókkal tevékenykedjen ott.

Az ilyen kívülről jövőknek mostantól már az átfogó leírások megértéséhez is segítséget ad a ChatGPT, és sok-sok egymás utáni kérdezéssel fokozatosan rendszeres tudást adhat, ami után egy-két alapos elméleti összefoglaló monográfia megértése teljes értékű kutatóvá teheti az eredetileg tőle idegen tudományterületen.

De általában is el lehet mondani, hogy a ChatGPT korában már az az egész életen át tartó, szűk tudásszeletekre specializálódó tudósszerep, ahogy eddig bevett volt, vélhetően idejétmúlttá válik.

Már az internet elmúlt bő húsz éve alatt jócskán lecsökkent az a tudáseszköz-monopolizálás, amit a féltékenyen őrzött tanszéki könyvtárak okoztak, és még az azonos tudományterületen belül is lehetetlenné tette reálisan, hogy a kívülállók könnyen hozzáférjenek a szűk tudáspercella tágításához más parcellák tudáseszközeihez, folyóiratokhoz, monográfiákhoz, tanulmányokhoz. Ezt szüntetheti meg teljesen a ChaGPT révén másodpercek alatt hozzáférhető össztudás-prezentálás.

Kérdések sorozataival ez feltárja mindenki előtt egy-egy probléma eddigi elemzéseit, ezek szerzőit, majd egyesével rákérdezve e szerzők műveire egy-két órán belül egy kis tanulmány méretű anyagban előttünk van az adott probléma eddigi tudományos ismeretanyaga.

Ezzel már ott is vagyunk a tudás határán, hogy kreatív hipotézis felmerülése esetén részletek után nézzünk, és elkezdjük az új tudományos ismeret létrehozását. Amihez eddig évek ráfordításával be kellett kerülni egy szűk tudósközösségbe a monopolizált tudáseszközökhöz hozzáengedésért, majd hosszú hónapokig, vagy akár évekig könyvek, cikkek, tanulmányok sokaságából kellett gyűjteni a tudás határán az adott összefüggés körül felhalmozott ismereteket egy-egy originális meglátás lefektetéséért, az most mind félretolhatóvá válik, és

néhány nap, vagy hét szellemi munkájával már kezdhetjük is az originális állítások létrehozatalát.

A társadalomtudományokban tehát szinte minden tudományszociológiai körülmény megváltozhat a jövőben.

Itt merül fel azonban az is, hogy a tudományos tevékenységben nemcsak a bemeneti/hozzáférési oldalon változik meg perspektivikusan minden a ChatGPT és társai révén, hanem kimeneti oldalon is. Az ugyanis, hogy a nagy kreativitással és szellemi munkával létrehozott új tudományos meglátás a tudós neve alatt megjelent tanulmányban, könyvben az ő életének és kemény munkájának motivációjaként ezrek és milliók olvasmányanyaga lesz a jövőben, és nevét megőrzik, és naponta ismételgetik a jövő tudósgenerációi. Csak a nevét viselő tanulmányok, vagy ezek név szerinti idézetei révén juthat hozzá munkája gyümölcséhez bárki, és a plagizálástól félelem kínjai mutatják az eddigi nagy tudósok motivációit a megfeszített szellemi munkájuk alatt. A ChatGPT révén pedig már a mai állapot szerint is félretolhatóvá válnak a tudósok cikkei, könyvei, és bár külön rákérdezéssel az egyes tudományos állítások szerzői megtudhatók tőle, de

főszabály szerint már csak a ChatGPT összegzése adja meg a felhalmozott tudást, és nem kerülnek említésre sem az azt létrehozó tudósok, sem a könyveik. Ám így ennek elterjedése esetén már kérdésessé válik az is, hogy miért írjon egy tudós egyáltalán cikkeket és könyveket, de ha meg is írja, akkor pedig az, hogy miért vállalja egy intézmény az alig, vagy senki által nem olvasott könyvek, folyóiratok kiadási költségeit.

Visszahatásként tehát fontos kiemelni, hogy a tudományos teljesítmények mögött a motivációk elsorvadásával, tovább fokozva ezt a tudományos publikációk kiadása mögötti motivációk elsorvadásával a ChatGPT és társai ugyan az eddig felhalmozott össztudás másodpercek alatti prezentálásához juttattnak bennünket, de egyben