Pokol Béla a „választási autokráciáról” és a gyenge demokrácia védtelenségéről

Eredeti forrás: itt és itt

Tallián Hedvig küldeménye

’Választási autokrácia’

Ez a vád a Fidesz-kormányzat által a 2010-es 2/3-os választói támogatás alapján felépített centralizált államhatalmi szerkezet ellen, pedig ez csak a már 200 éves brit parlamentarizmus, az európai demokrácia bölcsőjének eredeti alakját testesíti meg. Igaz, hogy közben maga az eredeti brit demokrácia is szétesett az iszlám migráns hadak áradata és az ez elleni fellépés strasbourgi emberjogi blokkolása által. De

a váddal illetett centralizált államhatalmi szerveződésünk mögötti folyamatok megvilágítása fontos lehet e vád elhárítására.

Két fontos tendencia változtatta meg alapjaiban az 1980-as évek végétől az európai demokráciák és általában a Nyugat politikai rendszereinek a realitását, és ez az autokrácia vád ezt véti el. Az első az 1990-as évek elejétől egyeduralkodóvá vált amerikai globális, főként banktőkés csoportok világot átfogó uralmi pozíciójának megerősödése és a WTO 1995-ös létrejöttével az államhatárok leépítése az egyes államokba benyomulása előtt.

Az egyes államok gazdasági erejét jócskán meghaladó, benyomuló globális hatalmak legyengítették velük szemben az államhatalmi lehetőségeket, és az államokban belső médiahatalmakat és NGO-hálózatokat szervezve egész kontinenseket átfogó politikai erőhöz jutottak, sokszor jogvédő civilszervezeti álarcban és emberjogi perlésekben globális bíróságok előtt fellépve az egyes államok ellen.

Egy másik tendenciát jelentett a globális hatalmakkal szemben az államok legyengítésében a hatalommegosztás radikális kibővítése azáltal, hogy a bírói függetlenség eredeti eszméjét az egyes bírókon túltolva az egész bírói kar egységes leszakítását a parlamenti kormánytöbbségtől is el tudták érni.

A leszakított bírói karokat pedig globális hatalmi ellenőrzés mellett kontinentális szinten összefonták, ahogy a kiszélesített hatalmi státusú alkotmánybíróságokat is. Mindezt, mint a jogállam uralmát a demokrácia felett kezdték igazolni, és az eredeti demokrácia eszméjéhez ragaszkodókat, mint populistákat bélyegezték meg.

Ám a hatalommegosztás eszméjét még tovább is kiterjesztették az államhatalom szétszaggatása érdekében, és a médiairányítást, egyetemi-tudományos rendszert, központi jegybanki pénzhatalmi rendszert is

beiktatták az érinthetetlen hatalmi ági megosztásokba, a többségi kormányzattól elvágva.

Mindezen túl pedig olyan arányos választási rendszert ajánlottak/kényszerítettek, főként a kelet-európai államokra az 1990-es rendszerváltási tanácsadásként, ami a széttagolt pártrendszert visz be mindig a parlamentekbe, és csak ingatag koalíciós kormányokat enged meg.

Az 1990-tól létrejött magyar politikai rendszer e legyengített és szétszaggatott államhatalom mintapéldánya volt, és a Fidesz a 2010-es 2/3-os győzelme nyomán ennek keretén belül kezdte kiépíteni a pártján belül már megvalósított hatalmi szerkezetre támaszkodva az állami szétszaggatottság áthidalását. Lényegében visszaállította az eredeti brit parlamentarizmusra jellemző centralizált államhalmat. A globális hatalmi gépezet szellemi háttere, az Európában ennek középpontjában álló Soros-szervezetek bérmunkásaként azonban

az ellenük megvalósított neodemokrácia megújulási folyamatait mint populista eltorzulást, mint választási autokráciát gyalázza tudományosnak maszkírozott propaganda brosúráiban.

Nos, ez az érvelés álljon mindig a sorosista szervezetek szerzői pl. Magyar Bálint, Sajó András, Bozóki András, Halmai Gábor stb. stb. propaganda brosúráival szemben.

A gyenge demokrácia védtelensége

Mai [2025. aug. 14-i] hír, polgárháborús állapotok Szerbiában, és a kezdet: „ 2025. március 15-én több tízezer ember érkezett Belgrádba arra a kormányellenes tüntetésre, amelyet a hónapok óta tiltakozó egyetemisták szerveztek. A demonstrálók az eső ellenére reggel óta gyülekeztek a szerb fővárosban, ahol 16 órakor kezdődött a tiltakozás. A „15-én a 15-ökért” mottóval meghirdetett demonstrációval emlékeztek arra a tizenöt emberre, aki az újvidéki vasútállomásnál történt balesetben vesztette életét. A tiltakozás szervezői szerint a baleset az országban mindent átszövő korrupció miatt következett be. A békésnek indult demonstráció erőszakos tiltakozásba torkollt, amelyen a könnygáz is előkerült.( Index)

---

Már alaposan dokumentálták titkosszolgálati információk, hogy a szerb diákmegmozdulások mögött – ahogy máskülönben egész Közép-Kelet-Európában, ahol jobboldali kormányok vannak - a Soros-szervezetek állnak, és ahol globális erejüknél fogva nem mernek fellépni ellenük kellő szigorral, ott a kormánybuktatás érdekében akár polgárháborús helyzetet is teremteni tudnak a globális média segítségével. Pedig

ténylegesen alig néhány ezren, legfeljebb tízezrek vannak e szerveződésekben, és a többmilliós választórétegek szintjén csak kis pártokat tudnak bejuttatni a parlamentbe.

Így a parlamenti többség millióival szemben néhány tízezer ember a média felerősítésével blokkolja a demokrácia működését.

Megoldás csak az lehetne, ha ilyenkor szükségállapot kihirdetésével a gyülekezési jogot és az alapjogokat ideiglenesen fel lehetne függeszteni, és a tízezrek néhány száz militáns szervezőjét kiemelve és a közéletből évekre kizárva keményen lépne fel a demokratikus államhatalom.

Milliók tapsolnának és csak a tízezrek háborognának, de Szerbia és a többi kis európai állam

a globális hatalmi köröktől, NGO-hálózataitól és médiájuktól tartva nem merik ezt tenni.

Kivétel az Orbán-kormányzat Magyarországa, de kap is eleget ezért. Igaz, hogy a szerb állapotok ma még nálunk elképzelhetetlenek.