Pokol Béla esete Magyar Péterrel, Fekete Ritával és a ChatGPT-vel – Választási kilátások
- szilajcsiko
- máj. 25.
- 10 perc olvasás
Friss bejegyzések a professzor fészes oldalán – Tallián Hedvig szíves küldeménye
Köszönöm Fekete Ritának az interjút!
Még 24 órája sincs fenn ez az interjúm, de már 12 ezer körüli a nézőszáma, itteni ismertetésére pedig 374 megtekintés jött, így minden idők legsikeresebb bejegyzésem ez, és ez a téma ütőerejét jelzi. Ezért érdemes kiemelni az alapul fekvő problémánál, hogy Magyar Péter és a Tisza felfutása a Fidesz ereje mellé a közvéleménykutatási adatokban sok szempontból illúziókra vezetett a Fidesz-kormányzat leváltására törekvők értelmiségi aktivisták és médiamunkásaik között. Ugyanis az az implicit feltevésük, hogy ami országos támogatottság, az lényegében kis eltérésekkel az egyéni választási kerületekben is ugyanaz - és ezért ez utóbbiakkal nem is érdemes külön foglalkozni -, és valójában az elmúlt választások mandátumszerző eredményeit a központi pártvezérek (Horn, Torgyán, Orbán) erejének helyi kiáramlásának fogták fel, és így magyarázták ezek pártjainak képviselői mandátumszerzését. Így adódik számukra, hogy akkor most Magyar Péter esetében ugyanez lesz a 106 egyéni választási kerület mandátumszerzésénél, és ha a közvéleménykutatások Magyar Péter és a Tisza Fidesz eredményeiknek meghaladását mutatják, akkor már szervezhetik is a kormányleváltó új kormányukat, sőt 2/3 elérése is valószínűvé vált.
Ám ez egy téves kiindulási pont, mert mindhárom említett esetben tagolt pártvezérkarok, és helyileg beágyazott és ismert pártvezetők, polgármesterek és önkormányzati képviselők hada dolgozott évekig, hogy elérjék a országos kormányképesség szintjét. A mindenkori központi pártvezér és pártelnök csak szimbolizálja és megjeleníti ezt az összeadódott párterőt, de az nem egyedül tőle származik. És ezért tudják megnyerni a 106 egyéni választási kerületekben ezek a pártok a küzdelmeket, és szerzik meg a mandátumokat.
Így Magyar Péter, aki magányosan futott fel a Fidesz leváltását ígérve, összeszedhetett egy Fideszt elérő országos ismertséget és támogatottságot, de a 106 egyéni kerületben ezt nem tudja mandátummá átalakítani helyben ismert és beágyazott alvezéri gárda és összeszokott pártapparátus nélkül. Az ezt szem elől tévesztő politikai elemzők így legfeljebb csak szuggerálhatják MP és a Tisza győzelmét, ijesztgetve a naivabb Fidesz-hívők seregét.
Itt az interjú vázlata (a gyors beszédem kritikájaként is):
1) Miben különbözik Magyar Péter és pártjának felfutása a Fidesz kihívására az eddigi kihívó pártkoalícióktól, melyek nem tudták elérni a Fidesz erejének megközelítését?
Két oldalról kell látni ezt a kérdést: egyrészt a brüsszeli-globalista oldalról, mely már 15 éve meg akar szabadulni Orbán rendszerétől, és egy neki engedelmes magyar kormányzatot akar, és a másik oldalról pedig az ehhez eszközként felhasznált magyar politikai csoportok belső felépítése szempontjából.
A brüsszelita oldal egyrészt az uniós tagállamokon belüli ellenerők révén szinte végveszélybe került a 2010-es évekhez képest, és mindenhol a leváltás közeli helyzetben vannak a brüsszelita kormányzatok, másrészt legfontosabb szövetségesüket az USA-ban megbuktatta az Orbán-barát, szuverenista Trump -kormányzat. Így a francia Macronék Le Pen pártja által, a németek pedig az AfD által kerültek végveszélybe. De az osztrákoknál, cseheknél, szlovákoknál, sőt újabban románoknál is a legerősebb párttá váltak a brüsszelita-ellenesek. Így a brüsszelita globalisták eddigi Orbán-ellenessége és eltávolítási törekvésük Orbán ellen a végsőkig fokozódott, Magyar Péterre és a Tisza Pártra pedig szinte megváltóként tekintenek. Mindent megadnak neki a győzelemhez, és végsőkig zsarolják az Orbán-rendszert, hogy elgyengüljön. Ez nem volt így korábban, például Merkel kancellár idején még a 2010-es években, aki félig még kvaterkázó viszonyban is volt Orbán Viktorral. Ma azonban ez a végveszély állapotuk az európai patrióta erők támadásai miatt a magyar Orbán-ellenes ellenzék legszélesebb támogatására ösztökéli azt uniós központot a rendelkezésére álló globális média és brüsszelita titkosszolgálati erők bevetésével is.
A másik oldalt, az éppen aktuális hazai Orbán-ellenes politikai eszközt nézve látni kell, hogy Magyar Péter helyzete gyökeresen más, mint az eddigiek voltak, vagyis korábban a Bajnai köré gyülekező Együtt párt hívei, vagy a 2010-es végétől a Márki-Zay Péter köré csoportosuló összefogás. Ezek be voltak ágyazva sok-sok kis pártba és ezek összeszokott többezres aktivista hálózataiba az ország városaiban, megyéiben és fővárosi kerületeiben, illetve az itteni értelmiségi elitekben és médiáik szerkesztőségeiben. Ez adta erejüket, de egyben gyengeségüket is, mert egymással acsarkodó és ideológiai ellentétekben viaskodó gárdát jelentettek. Ehhez képest Magyar Péter úgy futott fel 2024 februárja után pusztán önmagában, hogy semmilyen szervezeti háttere nem volt. Ő csak a belülről jött a Fidesztől, és leleplező információkat ígérve a Fideszről lett az eddig mindig legyőzött Orbán-ellenes csoportok új Messiása. Ez és emellett ritka magabiztossága a fellépéseiben kovácsolta össze körülötte hetek alatt az eddig szétesett Orbán-ellenes politikai csoportokat. Ennek menetében a teljes baloldali médiavilág mellé állt, és a brüsszelita uniós központ is benne kezdte meglátni a Messiást.
Ez az egy személyre irányultság mind Brüsszel felől, mind a hazai Orbán- ellenes erők részéről az újdonság Magyar Péter messiás szerepében a korábbiakhoz képest. Jelezve és kiemelve ismét Brüsszel részéről a sürgető leszámolási igényüket az Orbán-rendszerrel, mert erőik a tagállamokban az Orbánhoz hasonló erők támadása által végveszélybe kerültek.
Ám Magyar Péter az elmúlt bő egy évben egy felemás politikai erősödést futott be személyisége révén, mint amit reméltek a köré sereglett balos-brüsszelita csoportok. Ugyanis, ami magabiztosság volt az indulása elején, az hamar a környezetével szembeni agresszivitásba csapott át, és ez a részéről teljes mértékben kooperáció képtelenségben mutatkozott meg. Egyszemélyes politikai erőként és cselekvőként indult, de személyiségének vonásai nemhogy alvezéri gárdával együttműködést és pártépítést nem engedtek meg számára, hanem még inkább egyszemélyes párttá vált a produkciója. És közben kezdeti magabiztossága néha szinte diktátori lekezelő stílust alakított ki nála, ha nem tömegek előtt lépett fel népvezérként, hanem média- és TV-szerkesztőségekben került sor vitára, vagy a kikerült felvételek szerint belső vitákban, ha emberei hibásan szólaltak meg nyilvánosan.
Személyiségének ezek a negatívumai mint alapvető politikai problémák nem derülhettek ki eddig, mert a felfutása elején rögtön lezajló EP-választások tiszta listás jellege elegendővé tette, hogy továbbra csak egyedül álljon a nyilvánosság elé, szinte rejtegetve az egyedül általa az EP-be bevitt képviselőit. Ugyanígy a felerészben ezek által átfedett fővárosi közgyűlési képviselői is alig mernek megszólalni, és egyedül csak ő nyilatkozhat.
Mindezeknek azonban az a követkeménye, hogy miközben a közvéleménykutató cégek egy része már a Fideszt erejét elérő és azt meghaladó támogatottságú Tisza Pártot mutat ki, ez a párt ténylegesen nem is létezik mint egy sokszázfős politikai kollektíva. Ez a politikai látszatteremtés nem is jelentett eddig problémát, mert elég volt Magyar Péter egyszemélyes nyilvánosság előtti mozgása a közvéleménykutatók számai és a listás EP-eredmény számára. Ám a 2026-os országgyűlési választásokon a 106 egyéni kerületben már nem lehet elrejtve tartott politikai nímandokkal választást nyerni, ide magukat megmutató és hatásosan fellépő jelöltek kellenek. Ám ilyen emberek nem tudnak összeférni a környezetét maga alá gyűrő Tisza pártvezérrel, így a most folyó jelölttoborzásuk során csak magányosan csellengő és politikai tapasztalattal nem rendelkező jelölteket eredményezhet. És ezeknek kell majd megküzdeni a Fidesz régen kipróbált, helyben beágyazott és nagy közéleti tapasztalattal rendelkező jelötjeivel. Vagyis a Tisza és Magyar Péter egyszemélyes eszköztára jó lehetett eddig a közvéleménykutatások és a tisztán listás EP-választások számára, de ez szinte nulla erőt képvisel a 2026-os országgyűlési választások követelményei szempontjából. Ez maradt az eddigi, nyilvános politikai elemzések által elrejtve, és ez félrevitte a politikai esélyek értékelését. Ezek az elemzések egyre inkább azt kezdték el sulykolni és szuggerálni az ellenzéki médiában a közvéleménykutatási adatokra hivatkozva, hogy a mostani kormány megbuktatása a jövő áprilisi választásokon már eldöntött kérdés, sőt a 2/3-os Tisza-győzelem is valószínű már.
2) Milyen problémákat lát a hazai politikai elemzők Magyar Péter Tisza Pártjának Fidesz erejét máris elérő és megelőző felfogásában?
Röviden az a fő probléma ezekkel az elemzőkkel és választási becsléseikkel, hogy a Tisza növekvő közvéleménykutatási számait egy az egyben átfordítják országgyűlési mandátumokra, mintha teljes mértékben csak országos listás választásokon dőlnének majd el a dolgok jövő áprilisban, és nem lennének a győzelmi esélyek középpontjában a 106 egyéni kerületi eredmények. Ahol pedig a Tisza és Magyar Péter szinte eszköztelen az egyéni kerületi jelöltek terén a Fideszhez képest. A listás eredmények ugyanis csak 93 mandátumot adnak összesen a 106 egyéni mandátum mellett, és még ha tényleg igaz is lenne mondjuk Tisza 46%-os támogatottsága a Fidesz 36%-ával szemben, ez akkor is csak 44 képviselőt adna neki, és a kormányváltáshoz minimálisan szükséges 100-hoz még meg kellene nyerni 56 egyéni kerületi mandátumot a ma még nem is létező és nem is ismert tiszás jelölteknek.
Vagyis az ellenzéki média elhallgatja, hogy a magyar országgyűlési választási rendszer két külön szférában folytatja le a politikai versengést és a fontosabb ezek közül az egyéni kerületit választás, ahol Tisza szinte eszköztelen Fidesszel szemben. Így eltorzítva hirdet győzelmi esélyeket és bizonyosan bekövetkező kormányváltást a közvéleménykutatási adatokra alapozva az ellenzéki média, miközben a fő választási fronton, az egyéni kerületekben még nincsenek is meg a Tisza harcosai. Figyelve ezeket a politikai elemzéseket az elmúlt hetekben én egyedül csak Nagy Attila Tibor esetében láttam némi objektivitásra törekvést ezekben a becslésekben, aki óvatosan mindig jelezte, hogy nem lefutott még ez a meccs, míg több politikai elemző és Magyar Péter is már a Tisza biztos 2/3-os győzelmét hirdette meg.
3) Miért gondolja, hogy Magyar Péter nem tud majd a 106 egyéni választókerületbe beágyazott és elismert jelölteket szembe állítani a Fidesz jelötjeivel?
Az egyéni választókerületekben a helyi közvélemény által ismert és elismert embereknek szükségszerűen már előzetesen közéleti embereknek kellett lenniük, akiknek egyrészt már van egy belső szuverenitásuk, és nem lehet dróton rángatni őket. Másrészt ezek már be voltak tagozódva huzamosabban egy helyi politikusi közösségbe, akár szocialistába, vagy korábbi MDF-es csapatba vagy máshová. Így Magyar Péter szinte diktátori lekezelő allűrjeit belső, nem nyilvános érintkezésekben ezek nem viselnék el hosszabb ideig, és ezt előre tudja már most Radnai Márk, aki az információk szerint válogatja ezeket a jelölteket Magyar Péter számára. De képzeljük is el egy Hadházyt, egy Kunhalmi Ágnest, vagy a DK-s Varjút, vagy más ismert balos politikust a Tisza képviselőjének Magyar Péter stílusa mellett. Ezek hónapok alatt szövetkeznének ellene, és kiszakadnának a Tisza frakcióból. Ezt pedig tudják a Magyar Péterék, és nekik inkább politikai nímandok kellenek, akiket majd Magyar Péter és a Tisza nimbusza bevisz a parlamentbe, és ott ne lázadozzanak.
Ám ez a hozzáállás a Fidesz ismert s elismert helyi jelöltjeivel szemben vereséget hozhat, akármilyen is lesz majd az országos közvéleménykutatások állása a Tisza és a Fidesz között.
4) Milyen összetételt lát valószínűnek a 2026-os választás után az új Országgyűlésben, ha az eddigi trendek így folytatódnak?
Én úgy gondolom, hogy ha akár 46% kontra 36% is lenne a jövő áprilisban a listát eredmény a Tisza javára - és ez hoz a Tiszának kb. 44 képviselőt -, az előbbiekben vázoltak miatt akkor sem tud a 106 egyéni mandátumból elhozni 35-40-nél többet. Így a Fidesz a 36%-ra jutó kb. 34 a listás mandátuma mellé 70 körüli mandátumban bízhat. Vagyis a Fidesz egyszerű többsége – a 100 feletti képviselőszám - az Országgyűlésben szerintem biztosítva lesz 2026 után is.
Puszta krumpliszsákok-e az országgyűlési képviselőjelöltek?
Talán holnap, vagy azután a Magyar Nemzetben is megjelenik egy itteni korábbi bejegyzésem az 1994-es mondást parafrazálva - „ha egy zsáki krumplira írták volna azt, hogy szocialista, azt akkor is megválasztották volna!” -, de nem hagy nyugton kérdés, mert láthatóan a Tisza esetében erre gyúr Magyar Péter, amikor még ki sem választott képviselőjelöltek mellett már 2/3-os győzelemről beszél a támogató média/politikai elemzőkórusával együtt Lássuk a mindent tudót!
**************************************************************************
Kérdezem, hogy készült-e olyan elemzés, ami az elmúlt időszakban a magyar országgyűlési választásokon a választók két szavazatának az elválását a pártlisták és az egyéni kerületi jelöltek vonatkozásában vizsgálta?
A ChatGPT ezt mondta:
Igen, készült több olyan elemzés is, amely a magyarországi országgyűlési választásokon a választók két szavazatának – az egyéni jelöltekre és a pártlistákra leadott voksok – elválását vizsgálja.
1. Tóka Gábor: „A 2022-es országgyűlési választások: Adatok és meglepetések”
Tóka Gábor tanulmánya részletesen elemzi a 2022-es választások eredményeit, különös tekintettel a választói magatartásra és a szavazatok megoszlására. Bár a tanulmány főként az általános választási trendekre és meglepetésekre fókuszál, érinti a szavazatok elválásának kérdését is. TÁRKI
2. „Strategic Split-Ticket Voting in Mixed Electoral Systems”
Ez a tanulmány három ország – Németország, Magyarország és Litvánia – választási rendszereit vizsgálja, különös tekintettel a stratégiai szavazásra és a split-ticket voting jelenségére. A kutatás során megállapították, hogy a magyar választók bizonyos esetekben eltérően szavaznak az egyéni jelöltekre és a pártlistákra, ami stratégiai megfontolásokra utalhat.
3. „Ticket-splitting in mixed-member systems: on the importance of seat linkage”
Ez a tanulmány a vegyes választási rendszerekben tapasztalható split-ticket voting jelenségét vizsgálja, és megállapítja, hogy a választók gyakran élnek a két szavazatuk különböző módon történő felhasználásával. A kutatás szerint a rendszer struktúrája és a mandátumelosztás módja befolyásolhatja a szavazók döntéseit.
4. Political Capital: Választási kisokos 2024
A Political Capital által készített választási kisokos részletesen bemutatja a magyar választási rendszer működését, beleértve a két szavazat rendszerét is. Bár nem kifejezetten az elválásra fókuszál, hasznos háttérinformációkat nyújt a választási rendszer megértéséhez. Political Capital+1Political Capital+1
Ezek az elemzések hozzájárulnak a választói magatartás mélyebb megértéséhez a magyarországi választásokon, különösen a két szavazat elválásának kontextusában.
******************************************************************
Kérdezem, hogy készült-e olyan elemzés, ami az elmúlt időszakban a magyar orszásggyűlési választásokon a választók két szavazatának az elválását a pártlisták és az egyéni kerületi jelöltek vonatkozásában vizsgálta?
A ChatGPT ezt mondta:
Igen, készült több olyan elemzés is, amely a magyarországi országgyűlési választásokon a választók két szavazatának – az egyéni jelöltekre és a pártlistákra leadott voksok – elválását vizsgálja.
1. Tóka Gábor: „A 2022-es országgyűlési választások: Adatok és meglepetések”
Tóka Gábor tanulmánya részletesen elemzi a 2022-es választások eredményeit, különös tekintettel a választói magatartásra és a szavazatok megoszlására. Bár a tanulmány főként az általános választási trendekre és meglepetésekre fókuszál, érinti a szavazatok elválásának kérdését is. TÁRKI
2. „Strategic Split-Ticket Voting in Mixed Electoral Systems”
Ez a tanulmány három ország – Németország, Magyarország és Litvánia – választási rendszereit vizsgálja, különös tekintettel a stratégiai szavazásra és a split-ticket voting jelenségére. A kutatás során megállapították, hogy a magyar választók bizonyos esetekben eltérően szavaznak az egyéni jelöltekre és a pártlistákra, ami stratégiai megfontolásokra utalhat.
3. „Ticket-splitting in mixed-member systems: on the importance of seat linkage”
Ez a tanulmány a vegyes választási rendszerekben tapasztalható split-ticket voting jelenségét vizsgálja, és megállapítja, hogy a választók gyakran élnek a két szavazatuk különböző módon történő felhasználásával. A kutatás szerint a rendszer struktúrája és a mandátumelosztás módja befolyásolhatja a szavazók döntéseit.
4. Political Capital: Választási kisokos 2024
A Political Capital által készített választási kisokos részletesen bemutatja a magyar választási rendszer működését, beleértve a két szavazat rendszerét is. Bár nem kifejezetten az elválásra fókuszál, hasznos háttérinformációkat nyújt a választási rendszer megértéséhez. Political Capital+1Political Capital+1
Ezek az elemzések hozzájárulnak a választói magatartás mélyebb megértéséhez a magyarországi választásokon, különösen a két szavazat elválásának kontextusában.
********************************************************************
További kérdésem, hogy az elemzések szerint a magyar országgyűlési választásokon a választók az egyéni kerületekben a jelöltekre attól függően szavaznak-e elsősorban, hogy melyik pártvezért tartják a legszimpatikusabbnak, vagy inkább elsősorban az egyéni jelöltek meggyőzőképessége a döntő ennél?
A ChatGPT ezt mondta:
A különböző elemzésekből és választói magatartást vizsgáló kutatásokból általában az alábbi következtetések rajzolódnak ki a magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban:
1. Dominál a pártvezérek személye és a pártpreferencia:
A legtöbb elemzés szerint Magyarországon az országgyűlési választásokon a szavazók túlnyomó többsége elsősorban a pártszimpátiája alapján dönt. Ez azt jelenti, hogy a választók nagy része kevésbé figyel az egyéni jelöltek egyéni kvalitásaira, képességeire, vagy helyi kötődésére. Inkább a párt és annak vezetője iránti szimpátia, illetve a párt országos politikai üzenete határozza meg a döntésüket.
2. Egyéni jelöltek szerepe korlátozott, de növekvő jelentőségű lehet helyi vagy speciális esetekben:
Bár Magyarországon a választói magatartás jellemzően pártközpontú, vannak helyi és különleges helyzetek, amikor az egyéni jelölt személye, ismertsége, tekintélye, vagy akár helyi népszerűsége fontos szerepet játszhat. Ez elsősorban olyan kerületekre igaz, ahol az egyéni jelölt jelentős helyi beágyazottsággal bír, vagy a jelöltek között nagyon kis különbség van a pártok támogatottságában.
Például nagyobb városokban vagy billegő kerületekben (ahol két vagy több párt is esélyes lehet), gyakrabban fordul elő, hogy az egyéni jelölt személye döntő lehet. Ilyenkor a jelöltek saját kampánytevékenysége és egyéni meggyőzőképessége befolyásolhatja a választók döntését.
3. Elemzési eredmények konkrét példákon keresztül:
Az említett elemzésekben (pl. Tóka Gábor kutatásaiban vagy a Political Capital elemzéseiben) az látszik, hogy a magyar választók döntéseinél a pártvezetők személye (különösen Orbán Viktoré és a kihívó pártok vezetőié) alapvetően meghatározza a szavazók döntéseit.
Az egyéni választókerületekben a választók döntő többsége még akkor is pártszimpátia alapján dönt, ha az adott egyéni jelölt nem kiemelkedően meggyőző. Ugyanakkor, ha a helyi jelölt személye különösen erős, vagy éppen ellenkezőleg, különösen gyenge, az befolyásolhatja néhány százaléknyi választó viselkedését, ami szoros versenyhelyzetben döntő lehet.
Összefoglalva:
Magyarországon az egyéni kerületi választások során dominánsan a párt és pártvezető iránti szimpátia határozza meg a választói döntést, miközben az egyéni jelöltek személyes kvalitásai csak korlátozott körben és speciális helyzetekben jelentkeznek döntő tényezőként.
