Pokol prof: Elmélkedés a birodalmi alávetésekről (Tallián Hedvig posztajánlója)
Egy kis Pokol prof, kilométerekben is messziről történelmi mélyfúrással indít, majd megérkeztet mihaszna helytartóinkhoz ‒ és egy klassz hozzászólás is... (T. H.)
Birodalmi alávetések
Értelmetlen mai politikával foglalkozni, már a nyilvánosságban feltett kérdések zöme is hamis, tendenciózus, így e helyett jó belemerülni a régmúlt politikájába, és kapóra jött most Michael Mann monumentális, kétezer oldalas munkája. Első részében a görög idők előtt négyezer évvel kezdődő sumér civilizációval indít, és végigveszi az akkád birodalommá válását, majd a babiloni birodalommá formálódást és végül a kegyetlen asszír birodalom kiemelkedését felettük. Ez utóbbi a meghódított népeket irtotta, és terrorizálta mindvégig, a félelemben tartásra alapozta uralmát, ami katonai erők állomásoztatását kívánta minden meghódított területen, és végül ez felőrölte a kegyetlen birodalmat. Nyom nélkül tűnt el ez a gyűlölt birodalom a történelemben, szemben a többi, toleránsabb hódítóval.
Az asszír után felnövő perzsa birodalom okosabb volt, az új és új meghódított népek elitjeit engedte vazallusként uralkodni, csak adót fizessenek, és még kultúrájukat sem bántotta. A feljövő görögség ellent tudott állni nekik, és Nagy Sándorral ideiglenesen még meg is tudta hódítani őket, de ezután a perzsák folyamatosan fennmaradtak, és a feljövő Róma, majd birodalma bukásához már Krisztus után 300-ban keletről éppúgy hozzá járultak, mint nyugatról a germánok.
A Római Birodalom alávetési politikája azonban sokszáz évig figyelemreméltóan sikeres volt, és nem egyszerűen toleránsan meghagyta az alávetett népek elitjét – kivéve Karthágóét, melyet teljesen kiirtott –, hanem három-négy generáció alatt teljesen elrómaisította ezeket, és végül minden meghódítottnak megadta a római polgárjogot. Persze ez lett végül a veszte, mert seregének alvezérei egyre inkább germánok és más elitek tagjai lettek, és ezek megismerve a római katonai technikát és hadseregszervezést, később a birodalom ellen fordulva szétzúzták a birodalom nyugati felét.
Így a birodalmi alávetések módozatain meditálva a már lerázott szovjet birodalmi alávetést történelmi analógiával inkább a perzsához lehetne hasonlítani. Bár az 1950-es évek elején a Rákosi-korszak minisztériumaiban közvetlenül jelenlévő és irányító szovjet KGB-s őrnagyok ösztökélésére a terror a kegyetlen asszír alávetést idézte fel. A mostani amerikai mélyállami birodalomnak Brüsszel közvetítésével megvalósított alávetésünk azonban inkább a toleránsabb római birodalmi alávetési módozatot mutatja.
A nagy kérdés most így október 23-án, hogy el tudunk-e jutni az új Római Birodalom megbuktatásához is? Le Pen asszony a franciáknál készülődik erre a jövő tavaszi elnökválasztás megnyerése esetén, a német AfD is már a legnagyobb német párt ilyen terveket dédelgetve, a lengyeleknél Tusk birodalmi vazallus kormánya a jövő évi parlamenti választásokon szintén megbuktatásra áll. Nálunk csönd van, a brüsszeli birodalmi fővazallus von der Leyen asszony épp hozzánk jön a birodalmi alávetést ünnepelni, de jövőre talán már ez is változhat.
Egy hosszászólás
Nálunk elkövették azt a hibát, hogy a hatalomra segített helytartójuk nyilvánvalóan nem komplett, alkalmatlan, s az összeválogatott stábja se felel meg a követelményeknek. Nálunk csönd van, de csak 5 hónapja vannak kormányon, s ami már a lényeget illetően e rövid idő alatt is dereng, az nem biztató rájuk nézve. Azért sem, mert egy recsegő-ropogó birodalom helytartói. Orbánnak igaza van: várni kell. Várni nem mutatós és nem jó, de várni kell.
Egy kérdés a Profhoz
Csak Professzor úr bejegyzésének elejére kérdeznék rá valamelyest. Biztos, hogy ez az amerikai‒angol szociológus ‒ ha jól kerestem ‒ elfogulatlan, különösképp a távoli kultúrákat minősítve?
A prof válasza
A régmultat tekintve maximum téved, de nem elfogult, és csak jelzem, hogy a mai mélyállami birodalmi elnyomásunkat én illesztettem hozzá, nem az övé. Van persze egy marxi beütése, de ez nem megy el marxista fokozatig, így nincs bele baj.
