Prof. Bardócz Zsuzsa: Élelmünk az életünk (1/4)
Prof. Bardócz Zsuzsa az MTA biológiai tudományok doktora, alternatív Nobel-díjas gén- és élelmiszer-kutató. – A Magyarok XI. Világkongresszusán, 2024. VIII. 15-én tartott előadás alapján írt összegző tanulmány
A kép forrása: itt.
Táplálékunkat a nagyüzemi mezőgazdaság és az élelmiszeripar állítja elő. Ebből következik, hogy amit megeszünk, az egy ipari folyamat eredménye.
Régen az élelem előállítását kis közösségek helyben, maguk oldották meg. A közösen megtermelt, elkészített és elfogyasztott táplálékban benne volt az emberi közösség energiája.
Amikor később a termőföld magántulajdonba került, egyes családok birtokai elkezdtek növekedni. Szükségessé vált a szerszámok és az állati munkaerő használata. A kisparcellás, családi gazdálkodás már nem csak helyi ellátásra, hanem piacra is termelt. Az ipari forradalommal elkezdődött a gépesítés. A világháborúkat követő élelmiszerhiány lassan kiszorította a családi gazdálkodást és a kisbirtokot.
Az I. és a II. világháború során az idegmérgek kifejlesztésével megszerzett tapasztalatokat a háború után a „növényvédelemben” hasznosították. Így alakultak ki napjainkra a növénytermesztésben az intenzív gépesítésen és vegyszerezésen alapuló nagyüzemi mezőgazdasági módszerek. Ez már monokultúrában (óriási területeken csak egyféle növény), hibrid vetőmagokat használ, amelynél nem a tápérték, hanem a megtermelt mennyiség a fontos. 1996-ban bevezették a GMO-kat használó növénytermesztést. A nagyüzemi, nehéz gépeket használó, szinte minden lépésében gépesített, vegyszeres növénytermesztés talaj-, környezet- és egészségromboló. Ezt a módszert használva sikerült a termesztett növényeket elszakítani a természettől.
Az állattenyésztés és állattartás is sokat változott az elmúlt évszázad során. Állataink a ház körül a családi gazdaságokban, vagy a faluközösség tulajdonában lévő legelőkön nőttek fel, szaporodtak és fejlődtek. Minden állatnak volt neve. Természetes tápot: moslékot, vagy a kaszált és a gazdaságban termelt növényeket kaptak eledelül. Egészségesek és hosszú életűek voltak. Természetes volt az emberi gondoskodás, szeretet, a megkülönböztetés, annak ellenére, hogy a jószágot sokszor dolgoztatták. Mára az állatokat is ipari rendszerben, nagyüzemi módszerek szerint tartják, mesterséges takarmányon, bezárva, a természettől elszakítva, minimális emberi kapcsolat mellett. A zsúfoltság és az embertelen körülmények miatt szükségessé vált a betegségek megelőzésére az oltások és az antibiotikumok folyamatos használata. Ahhoz, hogy az állattartás gazdaságos legyen, kell a gyors növekedés, amit hormonok és más növekedés-serkentő szerek segítenek elő a szinte teljes gépesítés mellett. Nem csoda, ha a zsúfoltan, mesterséges takarmányon tartott állatoknak rossz az egészsége. Ha mi is az intenzív, nagyüzemi módszerrel, mesterséges körülmények között termesztett (GMO) növényeket és nagyüzemileg, a természettől elzárva tartott állatok termékeit fogyasztjuk, ne lepődjünk meg azon, hogy nem vagyunk energikusak, egészségesek.
Az vagy, amit megeszel. Életünk során átlagosan körülbelül 15 tonna, azaz tizenötezer kilogramm táplálékot fogyasztunk el. Már a mennyiségből is látszik, hogy az élelmünk az egészségünket leginkább meghatározó külső tényező. Azok az ételek, amiket elfogyasztunk rengeteg vegyszert és egyéb mérgező anyagot tartalmaznak. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon évente kb. harmincezer tonna növényvédőszert használnak fel. Ennek 38%-a gyomirtó, 23%-a gombaölő, 12%-a rovarölő, 19%-a talajfertőtlenítő és 2%-a csávázó szer. Ezek mind bekerülnek a talajba, de csak egy részük marad ott. A vegyszerek egy része a vízekbe kerül vagy a talajban marad, más részét pedig felveszik a termesztett növények, amelyekben a betakarítás után is benne vannak a termesztésükhöz használt mezőgazdasági szerek maradék anyagai és bomlástermékei.
Bár minden egyes vegyszernek van úgynevezett megengedett határértéke (az a mennyiség, amit a szabályozó szervek úgy ítélnek meg, hogy még nem károsítja az egészségünket), de az egyes vegyszereket nem önmagukban használják. A növényvédelemben a termesztés során számos szert alkalmaznak egyszere, vagy egymás után. Ezek vegyszer-koktélt képezve folyamatosan mérgezik a szervezetünket. Hogy ez mit jelent a valóságban, az alábbi táblázat szemlélteti. Az adatokból kiderül, hogy a legtöbb vizsgált termékekben szó szerint is egy vegyszer-koktél található.
A szermaradvány mennyisége a mintákban gyakran meghaladja a megengedett határértéket. Sok termékben nemcsak egy, hanem többféle, esetenként 5-11 különböző vegyszer volt kimutatható.
Ha az élelmiszeripar és az egészség kapcsolatát vizsgáljuk, láthatjuk, hogy élelmiszereink tartalmazzák az összes mezőgazdasági termesztésben használt szermaradvány anyagát és bomlástermékeit. Az állati eredetű termékekben ezen kívül még megjelennek a tenyésztésben használt hormonok és állatgyógyászati szerek maradékai, gyakran az antibiotikumok is. Ezekhez járulnak még a feldolgozás és a tartósítás/tárolás során használt szerek, a technológia segédanyagok, valamint a csomagolásnál használt anyagok maradványai.
Amíg a feldolgozás otthon, helyi alapanyagból, emberi erővel, szeretettel történt, a táplálékot fogyasztó család/közösség élelme és maga az ember is egészséges volt.
A boltok és a szupermarketek megjelenésével az élelmünk és a táplálkozási szokásaink is jelentősen megváltoztak. A vásárolt termékeknél már nem lehet tudni, hogy milyenek voltak a termesztés körülményei. Sok az importált termék. A bolti zöldségek és gyümölcsök leszedéskor még nincsenek „megérve”, csak a szállítás és tárolás alatt érnek be, ezért a tápértékük messze elmarad a frissen szedett, házilag termesztettekétől. Gyakran veszünk kényelmi késztermékeket. Ezek sokszor mesterségesen hozzáadott vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaznak és ezért mondják ezeket egészségesnek, de ez nem minden esetben igaz. Különösen veszélyesek ránk nézve az ultrafeldolgozott termékek, amelyekről több száz tudományos cikk alapján tudni lehet, hogy kövérséget, diabéteszt, szív- és érrendszeri, idegrendszeri megbetegedéseket, depressziót, nem alkohol függő májbetegséget, krónikus vesebetegséget, rákot, demenciát és korai halált okoznak. Az ultrafeldolgozott ételek fogyasztása miatt elhunytak számát az USA-ban évente körülbelül százezerre becsülik. Magyarországon –egyenlőre – még jobb a helyzet, mint az úgynevezett civilizált nyugati országokban, mert nálunk a fogyasztott élelemnek mindössze 18%-a ultrafeldolgozott.
Mindenki egyetért abban, hogy az iparilag előállított, nagyüzemi élelmiszerek nyilvánvalóan ártanak az egészségnek. Abban is egyetértés van, hogy a jövőben másféle (egészségesebb?) élelmet kell fogyasztanunk. Hogy ezek milyenek legyenek, abban a világ vezető hatalmai, az ENSZ és a VGF (Világ Gazdasági Fórum, WEF) megegyeztek. Elképzeléseiket és céljaikat az „Agenda 30 és az Agenda 50-ben” mutatták be számunkra. Az ezekkel kapcsolatos kormányközi tárgyalások már 2015-ben lezárultak a „Transforming Our World: The 2030 Agenda for Sustainable Development” záródokumentum (a világunk átformálása: a 2030. évi cselekvési terv a fenntartható fejlődésért) konszenzussal történt elfogadásával.
A Fenntartható Fejlődési Célok, amelyeket az Agenda 21/30 előír, egyetemes jellegükből eredően minden ország számára feladatokat írnak elő, azok megvalósítása valamennyi ágazati és tagállami szakpolitikára kiterjed és kötelező. Az Agenda 2030 hazai koordinációs feladatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium látja el, külkapcsolati részével a Külgazdasági és Külügyminisztérium foglalkozik. Kiemelt szerepet kap a Központi Statisztikai Hivatal, amely az ENSZ Statisztikai Bizottsága által kidolgozott SDG indikátor-rendszerrel kapcsolatos hazai adatszolgáltatásra vonatkozó teendőket koordinálja. A "2030-ig tartó fenntartható fejlődési menetrend" megállapodás az elérendő és követendő célokat ismerteti. Az Agenda 2030 a "világunk átalakítását" célzó olyan szerződés, amely az ENSZ szervezetét öncélú, globális kormányzati bürokráciává emelné. Az előirások szerint ez az Agenda tizenhét főcélt és 169 célkitűzést tartalmaz, amelyek széles skálán mozognak, témájukban eltérőek, de mindegyik cél közvetlenül érinti a világ kormányzását.
Íme néhány példa az Agenda 2021/2030 szerződés fő céljaiból: a szegénység felszámolása, az éhezés megszüntetése, a minőségi oktatás megteremtése, a nemek közötti egyenlőség kivivása, a tiszta víz és alapvető köztisztaság elérhetősége mindenki számára, az egyenlőtlenségek felszámolása, stb. Ha valóban ezeket kellene megvalósítani, akkor a kitűzött célok gyönyörűek. Azt is kinyilvánították, hogy "eltökéltek vagyunk, hogy megvédjük bolygónkat a pusztulástól, többek között a fenntartható fogyasztás és termelés, a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és az éghajlatváltozás elleni sürgős fellépés révén". Még a Magyar Nemzet is foglakozott az Agenda 30 céljaival Fritz Tamás “Vigyázó szemetek 2030-ra vessétek” című cikkében.
Vajon ezekkel a kérdésekkel az ENSZ-nek kell-e foglalkoznia, nem inkább maguknak a szuverén államoknak kellene megoldaniuk a saját problémáikat?
Ahogy mondják, az ördög a részletekben rejtőzik. Hogy tisztább legyen a kép és érthetőbbek a feladatok, 2022-ben a Világgazdasági Fórum részletesen meghatározta számunkra, hogy pontosan mit is jelentenek ezek a célok és hogyan kívánják ezeket az Agenda 21/30. szerint megvalósítani.
Létre kell hozni:
a világkormányt,
a világpénzt,
a világbankot,
a világhadsereget.
vége a nemzeti függetlenségnek,
vége MINDEN magántulajdonnak,
vége a családnak.
Népesség-csökkentés a népesség-növekedés és népsűrűség ellenőrzése:
a kötelező oltások,
az univerzális alapjövedelem bevezetése,
a digitális (chip technikájú) vásárlás kötelező jellege, az utazások korlátozása, a mozgások nyomon követése, teljes kontroll,
a szociális kreditrendszer bevezetése,
trillió eszköz kapcsolása az 5G ellenőrző rendszerhez,
az állam neveli a gyermekeket,
az iskolák állami tulajdonban és kontroll alatt állnak.
Vége a magán-szállításnak, az autó tulajdonnak stb.
Minden cég az állam és a nagyvállalatok tulajdonába kerül.
A nem szükséges légi utazások tiltása,
az emberek koncentrálása lakó-zónákba, városokba költöztetése.
Vége a mezőgazdasági öntözésnek,
a családi gazdaságoknak és a legeltetésnek,
a családi házaknak.
Csak korlátozott földhasználatot engednek az emberek számára.
A természetes és nem szintetikus gyógyszereket, továbbá a természetgyógyászatot betiltják.
Az ENSZ ezen célok megvalósítására nem az emberiség engedélyét (egyetértését) kéri, hanem felszólít bennünket ennek „a fenntartható fejlődést előtérbe helyező” tervnek az elfogadására, amely radikális változásokat hivatott megvalósítani az egész világon 2030-ig. Szerintük a népességnövekedés túl gyors, ezért a Földön élő emberek számát és az életterét mindenkor korlátozni kell, mert elfogynak az erőforrások, az igények túlnőnek az élelmiszer készleteken, miközben beborítjuk a világot szeméttel (ez utóbbiban van igazság).
Nagy kérdés, hogy ezeket figyelembe véve milyen mezőgazdaságot szánnak az embereknek, milyen lesz a növénytermesztés és az állattenyésztés jövője.
(innen folytatjuk)
Comments